Császár Elemér (1891-1955)

Az egyetemet matematika-fizika szakon Budapesten végezte. Az Eötvös kollégium tagja. 1915-ben bevonult katonának. 1918-ban önálló munkája lát napvilágot A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata címmel. 1918-ban leszerel, ezt követően a pápai református főgimnázium rendes tanára. 1919-ben szerzi meg doktori diplomáját a pesti egyetem elméleti fizikai tanszékén. Közben a berlini Physik-Technische Reichsanstaltban végzett kísérleteket, s 1924-ben Sugárzástan c. dolgozatával magántanári képesítést szerzett.
1928. május 18-án az MTA levelező tagjául választja. Így oktatóink közül az első akadémikus. 1929-ben a berlini, upsalai, stuttgarti és a freiburgi egyetemek Röntgen intézeteiben végzett tanulmányokat. 1930-ban a közgazdasági karon lett magántanár. 1934-ben jelent meg A Röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazása (Bp., 1934.). A Zeitschrift für Physik és több németnyelvű fizikai folyóirat szinte állandóan publikáló munkatársa. 1935-ben a József nádor műegyetemen a gazdasági fizika előadója. Főállása Pázmány Péter egyetem elméleti fizikai tanszék. 1937-ben jelent meg harmadik önálló kötete A sugarak világa (Bp., 1937.). Három magántanári címmel, három önálló kötettel, több tucat, a magyar fizikai tudományt külföldön is elsőrangúan reprezentáló tanulmánnyal és akadémikusi tagsággal is csak rendkívüli tanár a Erzsébet egyetem orvosi fizikai tanszékén (1938. július 1).
A kormányzó 1942. október 30-án egyetemi nyilvános rendes tanárnak nevezi ki. Ugyanebben a tanévben az orvosi kar dékánja. 1946 novemberében B-listára kerül. A kisgazda Bárányos miniszter azonban még megmenti: kinevezi a gödöllői egyetem nyilvános rendes tanárának. 1948-ban ismét elbocsátják.