Fenyvessy Béla (1873-1954)

1897. november 10-én sub auspiciis Maiestatis Apostolici Regis doktorrá avatták. Másfél évet tölt bécsi és berlini tanulmányúton. 1907. április 1-jétől az orvosi kar közegészségtani intézetének adjunktusa. Első önálló munkája Egerben jelent meg 1907-ben: "Idegen zsírok kimutatása vajban" címmel. 1908-ban társszerzője Vámossyval és Mansfelddel a több kiadást megért Gyógyszertan c. tankönyvnek. 1908-ban magántanár (A kísérleti gyógyszertan), 1909-ben rendkívüli tanár lett. 1913-ban és 1914-ben 3-3 hónapot töltött tanulmányúton Breslauban, az egyetem higiéniai intézetében. 1914. augusztus 1-jén mint népfelkelő orvos vonul be.
1918. április 3-án a pozsonyi egyetem közegészségtani intézetének nyilvános rendes tanárává nevezik ki. Az 1918/19. tanév-ben a kar dékánja, a következő tanévben, már Budapesten, az egyetem rektora. Pécsi tevékenysége során sokat tett a város és a megye egészségügyének javításáért. A Stefánia Szövetség elnökeként értékes munkát végzett a csecsemőgondozás terén is. Vizsgálta a falvak tbc-viszonyait és vizsgálatokat végzett a testi fejlődéssel kapcsolatban. 1938-ban, a Felvidék visszatérte feletti örömében "mint a pozsonyi egyetem utolsó magyar rektora...nemzeti jövőnk szempontjából nagyjelentőségű" javaslatot terjeszt a kormány elé 1938. szeptember 22-én.