Entz Béla (1877-1959)

A pesti egyetem orvosi karán 1900. október 21-én avatták orvosdoktorrá. Genersich kórbonctani intézetében tanársegéd. Egy évet tölt Bécsben és Berlinben ösztöndíjjal. 1911. december 17-én a budapesti egyetem orvosi karán a Csecsemőkori betegségek kórbonctanából című dolgozata alapján magántanárrá képesítették. Ekkor már több magyar és német nyelvű orvosi cikke megjelent. 1912-ben jelent meg Általános kórbonctan c. műve. 1914 januárjában a Szent István kórház kórboncnok főorvosa. 8 hónapig szolgált a fronton különböző katonai kórházakban. 1916. május 29-én a budapesti orvosi kar javaslatára rendkívüli tanári címmel tüntették ki. 1917. augusztus 15-én az állatorvosi főiskolán a kórbonctani tanszék vezetője lett (kinevezése után azonnal Drezda, München, Berlin egyetemeinek intézetébe ment állami ösztöndíjjal).
1918. április 3-án egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a pozsonyi egyetemre. A Pozsonyból való menekülés után 1919. november 30-án a főváros Szent Rókus kórháza főorvosa, miközben az 1921/22-es tanévben az Erzsébet egyetem orvosi karának dékánja. 1926-ban jelent meg Pécsett A kórbonctan és kórszövettan alapvonalai c. munkája. Az 1928/29. és az 1929/30. tanévben ismét dékán. 1931/32-ben az egyetem rektora lett. Székfoglalóját A rák kórtana az újabb kísérleti vizsgálatok megvilágításában címmel tartotta. 1938-ban publikálja Az emberi test szerkezete...(Bp., 1938.) c. könyvét. Kényszerűségből az 1944/45. tanév második felében az orvosi kar dékánja, 1945/46-ban ismét az Erzsébet egyetem rektora. 1945-ben lett az MTA levelező tagja. Entz Béla 82 évet élt. 78 éven át volt az egyetem tisztségviselője.