Virtuális műtét, valódi tudás - új oktatástechnikai lehetőségek a pécsi orvosin

2024. február 16.

Alapvetően formálta át az orvosképzést az elmúlt évek során a szimulációs oktatás forradalmi fejlődése, amelynek köszönhetően a mai orvostanhallgatók és szakorvosjelöltek a gyakorlati beavatkozások képességeinek fejlesztésével a későbbi betegellátási biztonságot jelentősen növelő képzéseken vehetnek részt. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán jártunk a korszerű szimulációs és virtuális valóság technológiáját is alkalmazó Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ vendégeként, ahol magunk is láthattuk, hogy milyen, nem is olyan régen még sci-fibe illő eszközök segítségével képzik a jövő orvosait.

(A cikk eredetileg az Index.hu-n jelent meg 2024. február 6-án.)

Az orvosképzés elengedhetetlenül fontos tényezője a gyakorlati képességek elsajátítása. Ezen készségek megszerzésére korábban a betegágyak mellett, valós betegellátási szituációkban nyílt csak lehetőség, az egyetemi intézményekben és a regionális egyetemi oktatókórházakban. Napjainkban a növekvő számú orvos és egészségtudományi hallgató jelenléte, a jogi környezet változásai és a betegellátás minőségének növelése, a betegbiztonság kellő színvonalának biztosítása korlátozza a közvetlen hallgató és páciens kapcsolatot. 

A szimulációs oktatás orvoslásban régóta gyökerező hagyományait folytatva a hallgatók a technikai és nem technikai készségeik fejlesztését ma már a korszerű informatikai eszközök alkalmazásával modern körülmények között, már a betegágyaktól távol, de mégis valósághű környezetben élhetik meg. Természetesen a szimulációs környezet sosem pótolhatja a valós, betegágy melletti gyakorlatot, ugyanakkor a képzés új megközelítése lehetőséget biztosít számtalan valósághű betegellátási helyzet korlátlan és biztonságos ismétlésére, az ellátás folyamatának ellenőrzésére és objektív elemzésére, értékelésére.

„A szimulációs oktatás objektív és standard környezetet biztosít a klinikai gyakorlat megkezdéséhez és a betegellátási folyamat biztonságosabbá tételéhez”

A szimulációs egészségügyi oktatás során valós klinikai helyzeteket, gyakorlati és integrált elméleti feladatokat kell modellezni szimulátorok segítségével, a különböző oktatási eszközök, számítástechnikai megoldások bevonásával, így a hallgató a lehető leginkább valósághű környezetben sajátítja el az orvosi gondolkodást. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a korunk biztosította innovatív technológiák segítségével a napi betegellátási folyamatok és beavatkozások, kommunikációs helyzetek gyakorlására nyílik lehetőség.

„A PTE ÁOK részeként jött létre a központ elődje, a MediSkillLab 2016 januárjában, ekkor még csak három teremben történt szimulációs oktatás. Idővel az egyetem két EFOP pályázaton is sikerrel indult, így a labor bővítését megkezdhettük. Jelenleg közel 1600 négyzetméteren folyik oktatási tevékenység az immáron Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ (OKIK) nevet viselő centrumban” – tudjuk meg dr. Rendeki Szilárdtól, a központ igazgatójától.

A létesítményben többek között a virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és szimulációs bábuk segítségével folyik a képzés. Ezek a módszerek is jelzik a trendet, hogy az orvostudomány által megjelent igényekre egyre többször a mérnöki tudományok adják meg a választ. Jellemző adat, hogy az OKIK-ban kutatásainak többsége orvos-mérnök határterületen zajlik.

„A szimulációs oktatás természetesen nem válthatja ki egy az egyben a betegágy melletti gyakorlati oktatást, de erős hidat képez az elmélet és a gyakorlat között” - hangsúlyozza dr. Rendeki Szilárd. A szimulációk alapvető célja a betegbiztonság növelése, hiszen a rezidens orvos jóval felkészültebb lesz, és magabiztosabban végez gyakorlati beavatkozást, ha előtte már volt lehetősége jártasságot szerezni az eszközök biztonságos használatával. „A szimulációs oktatás során a különböző orvosi feladtok megismételhetőek, standardizálhatóak és mérhetők, így a hallgatók objektív képet kaphatnak a saját teljesítményükről. A különböző visszanézhető, oktatást támogató kamerafelvételek szintén ezt a célt szolgálják.”

Dr. Rendeki Szilárd még egy dologra felhívja a figyelmet. A Z- és Alfa-generációk oktatása merőben más megközelítést és eszközöket igényel, mint az idősebb korosztályoké, hiszen a készségeik is teljesen mások. Ők már akár kisgyerekként megtanulták készségszinten használni az okostelefont, képesek egyszerre többfelé figyelni és elképesztően jó a vizuális memóriájuk. A technológiai innovációk széles palettáját felhasználó szimulációs oktatás az ő igényeiknek is jobban megfelel. Az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központban az oktatások során a támogató szemléletű oktatás elveit követik. A szimulációk alapvető célja a „betegellátás” sikerességének élménye, az oktató úgy vezeti a szituációt, hogy a hallgató megfelelő megoldást találjon a szakmai kihívásra.

Nemzetközi szinten is kiemelt körülmények között zajlik az oktatás

Az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ szerves részét képezi az öt darab úgynevezett mátrix-terem. A közelmúltig a különböző beavatkozások alapvető fogásait az orvostanhallgatók csak korlátozott szimulációs körülmények között sajátíthatták el. A valós betegellátási környezetben történő gyakorlati készségek megszerzése pedig számos tényezőn múlhatott.

 A mátrix-termek egy-egy orvosi szakterület kívánalmai szerint vannak berendezve, igazodva az adott kurzus aktuális elvárásaihoz mind orvosi eszközök, mind szimulátorok tekintetében, így a PTE ÁOK hallgatói lehetőséget kapnak rá, hogy bábukon és speciális készítményeken gyakorolják a beavatkozásokat, így szerezve tudást és magabiztosságot arra az időre, amikor már diplomás orvosként tevékenykednek majd.

A termek a legmodernebb eszközökkel vannak felszerelve. Az operációs mikroszkópok, a fúrók és a legkülönbözőbb orvostechnikai berendezések mind a jelenleg elérhető legmagasabb kategóriát képviselik. „Nemrég egy ausztriai orvosokból álló küldöttség csodálkozott el azon, amit Pécsett tapasztaltak, azt mondták, náluk sincsenek ennyire jól felszerelt, egyszerre több komplex oktatási célt is szolgáló intézmények” – meséli dr. Szanyi István, a Pécsi Tudományegyetem Fül- Orr- Gégészeti Klinikájának igazgatója. „Jó érzés volt, hogy mi is tudtunk kiemelkedőt mutatni a kollégáknak.”

A tanműtő és a fogászati labor szintén fontos terepe annak, hogy a hallgatók megfelelő gyakorlatot szerezzenek a hivatásukban, mielőtt valódi betegekkel találkoznának. A tanműtőben minden eszköz eredeti, az operációk speciális készítményeken történnek. „A műtői körülmények modellezése kiemelkedő fontosságú” – mondja dr. Rendeki Szilárd. „Meg kell tanulni az ottani viselkedést, a kommunikáció szabályait, illetve azt az izolált koncentrációt, amely a műtétet kísérő zajok között is létfontosságú feltétele a sikeres beavatkozásnak.”

A fogorvosi laborban található szimulátorokban a fogorvosi kórképek széles skáláját megjelenítő modulokat lehet alkalmazni, a fogorvostan-hallgatók kétségtelenül fontos gyakorlati képességeit fejlesztő egységek a konzerváló és protetikai fogászati beavatkozások megfelelő minőségének és ellátási színvonalának elsajátítását szolgálják.

A magas fokú valósághűség lényegi része a szimulációs oktatásnak, és a özpont termeit járva nem egy esetben lehet olyan érzésünk egy-egy pillanat erejéig, mintha valódi emberek vennének körül minket. A speciális próbababa külsejű eszközök képesek az emberi élettevékenységek utánzására, azaz lélegeznek, a pulzusuk és vérnyomásuk mérhető, ezen funkciók paraméterei szoftveresen beállíthatóak.

„A babák prehospitális vagy intenzív ellátás szimulálására is alkalmasak” – magyarázza dr. Rendeki Szilárd. „A beállítás alapján lehet sokkos állapotú, infarktusos vagy fulladó állapotú a beteg. A hallgató vizsgál, majd döntést hoz, mit kell tennie. A beavatkozások függvényben változnak majd az élettani paraméterek.” A szimulátor mikrofonnal is rendelkezik, az őt kezelő személy beszélhet is rajta keresztül, így az orvos-beteg kommunikáció is kitűnően gyakorolható az eszköz segítségével.

„Beszkenneltük a klinika egy teljes emeletét”

Az innovatív technológiák sorában gyakran emlegetjük a virtuális valóságot (VR) és a kiterjesztett valóságot (AR), és ezek a megoldások az orvosok képzésében is nagy segítséget jelentenek, hiszen kitűnő lehetőséget biztosítanak különböző szimulációs helyzetek megteremtéséhez.

Az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ munkatársai a szomszédos 400 ágyas klinika egy teljes emeletét beszkennelték, a hallgatók pedig VR szemüveg segítségével 3D-ben „bebarangolhatják” a helyiségeket, megtanulhatják, mi merre van, így felkészülten érkezhetnek a helyszínre. A virtuális térben anatómiai modellek is megjeleníthetőek, lehetőség van az ezekkel történő interakcióra, demonstrálni lehet rajtuk az élettani funkciókat, vagy akár a különböző rétegek mozgatásával vagy „robbantott ábrát” képezve úgymond „fel is lehet szeletelni” őket, így további információt szerezhetnek a hallgatók a szervek felépítéséről vagy működéséről. A virtuális valóság akár egyetemi vizsgák helyszíneként is funkcionálhat, a betöltött egészséges vagy patológiás modell segítségével objektív módon tesztelhető a hallgatók tudása.

A műtétekhez szükséges tudás a számítástechnika által létrehozott térben is tanulható, gyakorolható. A világ legnagyobb repülőgépszimulátor-gyártója olyan szimulációs orvosi eszközöket is kifejlesztett, amelyek használatával műteni is lehet – mármint nem igazi, hanem a virtuális térben létező betegeket. Ezek a készülékek Pécsett is megtalálhatóak. Dr. Rendeki Szilárd rámutat: az eszközöket használva a hallgató három dimenzióban dolgozik, de közben két dimenzióban lát. „Az eszköz force feedback visszajelzéssel rendelkezik: ha a virtuális műtét során például a májhoz érünk hozzá, az puhább érzetet ad, mintha a csonthoz érintjük az eszközünket. Olyan, mintha egy élő testben történne az operáció. Ennek valósághű megalkotása hatalmas mérnöki kihívás, melyben ötvöződik az orvosi és mérnöki szaktudás” – teszi hozzá mindehhez dr. Maróti Péter, a skill labor igazgatóhelyettese.

A VR terem sarkában áll egy úgynevezett „VR treadmill”. Ezt a különleges futópadot Pécsen kívül csak néhány helyen használják Európában. „Az eszközön nemcsak menni, futni lehet, hanem háromszázhatvan fokban körbe is tudunk forogni” – magyarázza a központ igazgatója. „Szimulálni lehet vele minden valós helyzetet és környezetet, mentést és beavatkozást, akár katasztrófa körülményeket és különleges helyzeteket is.  Ez a szituáció aztán számtalanszor ismételhető és objektív paraméterekkel, standard módon mérhető, értéklehető. Az egyes szituációkban az ellátó viselkedése is folyamatosan megfigyelhető, terhelhetősége és beavatkozó képessége is meghatározható.

Bárki lehet életmentő

A PTE ÁOK OKIK különleges egysége a Műveleti Medicina terem, ahol nem csak orvostanhallgatók, hanem lényegében bárki tanulhat olyan egészségügyi fogásokat, amelyeknek a kórházi kezelést megelőzően van nagy szerepük a betegek, sérültek állapotának stabilizálásában. A Pécsi Tudományegyetem orvoskarának szakemberei különböző programokat tartanak, ezek egy része egyenruhás szervezetek tagjainak, rendőröknek és tűzoltóknak szól.

A Vidéki Életmentő Programban azonban gyakorlatilag bárki részt vehet. Gyakori tapasztalat, hogy egy baleset helyszínén a civil járókelők nem sietnek a sérültek segítségre, hiszen úgy érzik, nincs meg a kellő tudásuk, és a beavatkozásukkal csak rontanának a helyzeten. Pedig a gyorsaság életet menthet, és a nyolcórás Vidéki Életmentő Programot elvégzett emberek hatékonyan tudják életben tartani a sérültet, amíg a mentő a helyszínre érkezik.

A program keretein belül a résztvevők elsajátíthatják a sérültek kimentését, egyes belgyógyászati krízisállapotok felismerését, a különböző traumás sérülések ellátását, illetve a kihűléstől való védelem alapvető elemeit. A gyakorlati képzés fontos szereplője az a szimulációs bábu, amit a katonaegészségügyi oktatásokban is használnak. Az eszközön elsajátítható, a súlyos végtagi vérzések ellátása, az artériás nyomópontok felkeresése és a CAT érszorító használata. A végtagok nagy vérzéssel járó sérülései esetén a halál gyorsan bekövetkezik, így a segítségnyújtással nem lehet a mentőket megvárni, a jelenlévőknek kell azonnal cselekedniük. (A szimulációs bábun a vérzés mennyisége szoftveresen beállítható – hasonlóan a többi élettani paraméterhez.) A hővédelem, pontosabban az izolációs fólia használata szintén fontos pont, hiszen helyes alkalmazásával sokan nincsenek tisztában, holott nagyon egyszerű. Mivel az emberi test hőjét veri vissza, le kell venni a vizes ruhát mielőtt betakarjuk magunkat vagy másokat vele. (Még akkor is, ha a filmekben nem így látjuk.) A fejet mindenképp be kell bugyolálni, hiszen ez a testünk legnagyobb vérbőségű területe, így a hőveszteség is itt a legjelentősebb.

Más, hosszabb programokon előkerül a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek által is használt medic táska, amelynek eszközkészletével lehetséges akár súlyos traumás sérülteket is elláthatunk és életben tarthatunk, a magasabb szintű egészségügyi ellátó egység érkezéséig. A táska tartalmát képezi egy harctéri érszorító is. Ez sok esetben tűzoltóknál és a rendőröknél is megtalálható, harminc másodperc alatt felhelyezhető, így csillapítja a nagyon súlyos vérzéseket is.

A Vidéki Életmentő Program bárki előtt nyitott. Az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ oktatói csapatépítő programok keretein belül is az állampolgárok sérültellátó képességeinek fejlesztéséhez a modern szimulációs eszközparkot használják. A képzéseken történő részvételnél kor és az egészségügyi alapképzettség hiánya nem akadály, a programot tíz évtől felfelé ajánlják, de az eddigi legfiatalabb részt vevő hét éves volt.

A PTE ÁOK Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központjában tett látogatásunk végén egy dologról mindenképpen megbizonyosodtunk. Akár egy jövőbeli orvosról, akár egy „egyszerű” állampolgárról van szó, az itt megszerzett gyakorlati tudás révén sokkal magabiztosabban – és sikeresebben – lehet képes életet menteni, ha a szükség úgy hozza.

Forrás:

Index.hu

Fotók:

Csortos Szabolcs/PTE