Szakdolgozati témák

CT vizsgálatok jelentősége TAVI beavatkozások tervezésében, kivitelezésében

Témavezető: Dr. Szukits Sándor

Társ témavezetők: Dr. Várady Edit (Orvosi Képalkotó Klinika), Dr. Pintér Tünde (Szívgyógyászati Klinika)

TAVI (trans aortic valve implantation) beavatkozások megtervezésében az egyik és sok tekintetben leginformatívabb vizsgálati eredményt a CT angiográfiás vizsgálat szolgáltatja. A témában áttekintésre kerülnek a CT angiográfiás vizsgálatok vizsgálati technikái. Lehetőség nyílik a TAVI tervezéshez szükséges rekonstrukciók megismerésére és mérések végzésére.

 

Nem atheroscleroticus eredetű coronaria eltérések CT vizsgálata

Témavezető: Dr. Várady Edit

Társ témavezető: Dr. Szukits Sándor 

A témán belül a Klinika képi és leletanyagában vizsgáljuk a coronariák eredési, lefutási anomáliák egyes fajtáinak gyakoriságát és jelentőségét. Lehetőség van az egyes, kiválasztott csoportokon belüli további képi analízis végzésére, esetleges következményes morfológiai vagy funkcionális eltérések felfedésére.

 

Bal kamra funkció vizsgálata DSCT CT készülékkel

Témavezető: Dr. Szukits Sándor

Társ témavezető: Dr. Várady Edit 

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik a bal kamra funkció megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes, bal kamra funkciót rontó szívbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

 

Billentyűbetegségek CT vizsgálata

Témavezető: Dr. Szukits Sándor

Társ témavezető: Dr. Várady Edit 

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik egyes billentyűk morfológiai és részben funkcionális megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes billentyűbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

 

CT vizsgálat szerepe a CAD rizkóbecslésben

Témavezető: Dr. Várady Edit

Társ témavezető: Dr. Szukits Sándor (Ovosi Képalkotó Klinika), Dr. Gaszner Balázs (Szívgyógyászati Klinika), Dr. Bódis Beáta (1.Sz. Belgyógyászati Klinika)

A szív CT vizsgálatok során több olyan információt, adatot nyerhetünk, ami módosíthatja a beteg cardiovasculáris rizikó besorolását. A témán belül lehetőség nyílik e paraméterek megismerésére, mérésére, társklinikákkal együtt működve bizonyos betegcsoportokon belüli szerepük feldolgozására.

 

Percutan epeúti beavatkozások

Téma vezető: Dr. Rostás Tamás

Az epeúti elzáródások mintegy kétharmada malignus betegség következménye, az esetek jelentős része napjainkban is inoperabilis. Az endoszkópos megoldások sikertelensége esetén az egyetlen lehetőség a percutan beavatkozás. Kis megterheléssel, helyi érzéstelenítésben állítható helyre az epe elfolyás, a beteg állapotának javulása után pedig végleges megoldásként stent beültetés végezhető. A kombinált intervenciós radiológiai és onkoterápiás kezelési módszerek pedig jelentősen javítják a túlélést és az életminőséget. A kezelések, interdiszciplinális szemlélet megismerése mellett betegfeldolgozás végezhető.

 

A fiatalok körében népszerű élvezeti cikkek vasculáris hatásának elemzése az e-tracking módszerrel

Témavezető: Dr. Battyáni István

Közismert, hogy egyes élvezeti cikkek (kávé, energia ital, dohányáruk…) vasculáris hatással rendelkeznek. Az ultrahangos e-tracking módszerrel ezen hatást szeretnénk elemezni. Egészséges, fiatal, önkéntes hallgatók beválogatásával, különböző szerek elfogyasztása után mérjük az érfal rigiditásának változásait. Célunk, hogy egy rizikóbecslést tudjunk felállítani a különböző élvezeti cikkek hosszú távú használatának az atherosclerosis kialakulására gyakorolt hatásáról. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

 

Fizikai tréning érrendszerre gyakorolt hatásának elemzése e-tracking módszerrel

Témavezető: Dr. Battyáni István

Az ultrahangos e-tracking módszerrel ma már mérni tudjuk az érfal rugalmasságának változásait. Munkánk során olyan betegeket válogatunk be, akik magas cardiovascularis rizikóval rendelkeznek, azonban még nem volt cardiovascularis történésük. Feltételezésünk szerint, a fizikai tréning hatására a nagyobb ejectios fractio megterhelheti az amúgy is károsodott vagy már teljesen rigid érfalat. Célunk annak a betegcsoportnak a kiszűrése, amelynek nem feltétlenül ajánlott a megnövelt fizikai aktivitás az érrendszer állapotának szempontjából. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

 

Az ultrahang kontrasztanyagos vizsgálat értéke az alsó végtagi vénás betegségekben

Témavezető: Dr. Battyáni István

Társ témavezető: Dr. Nemes Katalin 

A kontrasztanyagos ultrahanggal végzett mélyvéna vizsgálatokról ez idáig kevés tudományos közlemény született. Az alsóvégtag mélyvénáinak ezen képalkotó eljárással történő vizsgálatához egy új módszert szeretnénk kidolgozni. A vizsgálati alanyok normál mélyvénás, visszeres, de normál mélyvénás, valamint mélyvénás  trombózison átesett és egyéb vénás insuficientiaval rendelkező betegek lesznek. Munkánk során szeretnénk meghatározni a mélyvénák láthatóságát, a mélyvénás trombózis vizualizálhatóságát és specifikus jeleit ultrahangos kontrasztanyaggal. Mérni szeretnénk a különböző vénás telődési dinamikákat, a recurrens vénák billentyűfunkcióit. Későbbiekben szeretnénk eredményeinket összehasonlítani az egyes betegek phlebographiajaval, valamint a nemzetközi besorolásokkal. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

 

Intrapulmonalis gócok CT vizsgálata

Témavezető: Dr. Faluhelyi Nándor

A mindennapi rutin során különböző indikációkkal elvégzett számos mellkasi CT vizsgálat során gyakran mellékleletként felfedezett 3 cm-nél kisebb gócok sokszor nem karakterizálhatóak. Különösen igaz ez a 8 mm-nél kisebb „nodulusokra”. Munkánk során a különböző méretű és morphológiájú gócok nemzetközi ajánlások szerinti beosztását, felfedezésük esetén szükséges diagnosztikus lépések, algoritmusok összefoglalását, napi munkába történő átültetését tervezzük elvégezni. Továbbá a korábban elvégzett vizsgálatok, és az eddigi algoritmusok alkalmazásának eredményességének ellenőrzését is tervezzük. A diagnosztikus lépések és kontrollok megfelelő megtervezése és alkalmazása nem csak a felesleges vizsgálatok számának csökkentését, de az intrpulmonalis malignitás korai felismerését is elősegítheti.

 

A konstipáció funkcionális radiológiai vizsgálata

Témavezető: Dr. Faluhelyi Nándor

Az elhúzódó konstipáció miatt orvoshoz forduló betegek életminőségét jelentősen rontó kórképek kivizsgálása és kezelése komplex szemléletet és speciális vizsgálatokat igényel. A tükrözések és hasi ultrahang/CT vizsgálatok mellett a vastagbelek funkciójának tranzit vizsgálattal és defekogáfiával való megítélése is szükséges. Munkánk során a klinikánkon működő funkcionális vizsgálatok módszertani optimalizálását, a korábbi vizsgálati eredmények elemzését tervezzük. Továbbá egy új, interdiszciplinális munkacsoport felállításában és működtetésében is részt veszünk.

 

Kontrasztanyagos ultrahang értéke a komplex vesecysták megítélésében

Témavezető: Dr. Farkas Péter István

A vesecysták előfordulása igen magas, melyek többsége azonban érdemi konzekvenciával nem jár, legtöbbször más irányba végzett képalkotó vizsgálatok mellékleletei. A komplex cysták hátterében azonban gyakran felmerül malignitás gyanúja, melyek pontos megítélésén műtéti beavatkozás dől el. A komplex vesecysták karakterizálására napjainkban a CT és MR vizsgálat mellett a kontrasztanyagos ultrahang vizsgálat elfogadott. A témán belül lehetőség nyílik kontrasztanyagos ultrahang megismerésére, előnyeinek és hátrányainak megismerésére a CT és MR vizsgálattal szemben, melynek megítélését betegadatok, klinikai esetek feldolgozása segíti

 

Neurointervenciót követő post-thrombectomiás szövődmények differenciáldiagnosztikája

Témavezető: Dr. Gáspár Tamás
 
Társtémavezető: Dr. Tóth Arnold 
 
A post-thrombectomiás szövődmények megítélése jelenleg rutinszerűen natív CT vizsgálattal történik, ám alternatív képalkotó módszerként felmerül az MR is mint választható modalitás, különös tekintettel a T2* súlyozott mérésekre (T2*, SWI). Kutatásunk során vizsgáljuk, milyen szenzitivitással és specificitással különíthetők el egymástól az egyes post-thrombectomiás szövődmények MR képalkotás során, továbbá sugárvédelmi szempontokat figyelembe véve igyekszünk meghatározni azon betegcsoportokat, illetve intracraniális lokalizációkat ahol az MR mérés érzékenyebb, vagy azonos pontosságú a CT vizsgálattal, így kiválthatja azt a klinikai gyakorlatban.
 
 

Komplex képalkotási módszerek az akut ischaemiás stroke diagnosztikában

Témavezető: Dr. Botz Bálint
Társtémavezető: Dr. Bencze Gábor Tamás 
 
 

Kontrasztanyagos ultrahang vizsgálat értéke a májgócok karakterizálása során

Témavezető: Dr. Botz Bálint
Társtémavezető: Dr. Bencze Gábor Tamás 
 

 

Myocarditis radiológiai diagnosztikája – COVID-19 pandemia előtt, alatt és után

Témavezető: Dr. Várady Edit

 

Myocarditis diagnosztikájában a hagyományos kardiológiai és labor vizsgálatok mellett képalkotó vizsgáló módszerként a szív MR (CMR) vizsgálatnak döntő szerepe van. A myocarditis CMR vizsgálata során a hagyományosnak tekinthető, subepicardiális réteget érintő késői kontraszthalmozási jel mellett az oedema kimutatása, a T1 mapping mérések jelentenek újabb a klinikai diagnózist megerősítő módszereket. A COVID-19 infekció súlyosabb megjelenési formájában mellkasi panaszok, elsősorban a pneumonia okozta légzési nehézség, hypoxia volt jelen. Myocarditis gyanúját leggyakrabban perzisztáló mellkasi fájdalom mellett észlelt labor, EKG és/vagy ECHO eltérések vetették fel.

A COVID-19 (SARS-CoV-2) pandaemia (2020-23.) ideje alatt a non-invazív és minimális betegkontaktust igénylő módszerek, így a szív vizsgálata esetében a CMR vizsgálatok is előtérbe kerültek.

Retrospektív vizsgálatunkban a PTE KK Orvosi Képalkotó Klinika CMR vizsgálatait tekintjük át. Megvizsgáljuk, hogy myocarditis iránydiagnózissal készült CMR vizsgálatok száma, valamint a CMR vizsgálattal is igazolt esetek száma mutatott-e változást a pandémia előtti időszakhoz képest. Milyen szekvenciákat alkalmaztunk a vizsgálataink során, és találunk-e esetleg valamilyen jellegzetes képi megjelenést a COVID-19 pozitív myocarditisek esetében. Illetve milyen alternatív diagnózisok születtek a CMR vizsgálat eredményeként.

 

Májgócok differenciáldiagnosztikájának hatékonysága, klinikai értéke kontrasztanyagos ultrahanggal

Témavezető: Dr. Farkas Péter István

Társ témavezető: Dr. Járay Ákos

 

A májban felfedezett, megalapozottan nem tisztázható eredetű gócok karakrterizálására széles körben elfogadott a kontrasztanyagos ultrahang  alkalmazása, azonban a vizsgálat klinikai hasznát és hatékonyságát alapjaiban határozza meg a kellő indikáció felállítása. A vizsgálat célja a kontrasztanyagos ultrahangvizsgálatok hatékonyságának vizsgálata mellett a beutalók megalapozottságának a megítélése is, melyek optimalizálása az erőforrások jobb elosztása révén a betegek érdekeit szolgálja.

 

A leiomyoma uteri minimal-invasiv terápiái és ezek prediktív tényezői az intervenciós radiológia szemszögéből.

Témavezető: Dr. Farkas Péter István

Társ témavezető: Dr. Harmat Zoltán

A leggyakoribb nőgyógyászati daganatként előforduló myoma uteri kezelésében az elmúlt években a méh megtartásának esélyét megadó intervenciós radiológiai terápiák egyre nagyobb teret hódítanak. Ezek közül a napi rutinban már rendszeresen végzett artéria uterina embolizációja, valamint a napjainkban egyre inkább terjedő hőablációs módszerek bizonyultak hosszú távon is eredményesnek. Kutatásunk során ezen módszerek indikációit illetve kontraindikációt, valamint eredményességét vizsgáljuk a miómák FIGO klasszifikációja, CEUS és MR vizsgálattal előre jelzett vascularisatiója alapján. A munka részben prospektív, az ellátásra kerülő betegek kezelésének megtervezését foglalja magába, részben retrospektív a már meglévő saját és irodalmi adatok feldolgozására alapul.  

 

Vízoldékony jódos kontrasztanyagok használtára vonatkozó szempontok a klinikai gyakorlatban. 

Témavezető: Dr. Battyáni István