Élettani Intézet

Elérhetőségek

Intézetigazgató: Prof. Dr. Karádi Zoltán, egyetemi tanár
Cím: 7624 Pécs, Szigeti út 12. I. emelet.
Telefon: 72/536-243, 72/536-424
Fax: 72/536-244, 72/536-424
E-mail:

A PTE ÁOK Élettani Intézet rövid története

 

A PTE ÁOK Élettani Intézet megalapítója és első professzora a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet 1923-ban Pécsre költöztető orvoskari dékán, Pekár Mihály volt. Halálát követően 1943-ban Lissák Kálmánt nevezték ki az Élettani Intézet élére. Még korábban, a világhírű Walter Bradford Cannon bostoni laboratóriumában töltött évekbeli munkássága eredményeként nevéhez fűződik az adrenalin idegszövetben történő kimutatása, valamint egy gátló hatású idegi faktor felfedezése. Az élettan oktatását illetően a kiscsoportos gyakorlati képzésre, a kísérletezésre és az élő bemutatásokra helyezte a fő hangsúlyt. Lissák Kálmán a pavlovi feltételes reflex-elmélet és az amerikai behaviorista tanok korszerű elektrofiziológiai módszerekkel történő ötvözésével, a neuroendokrinológiai vizsgálatok hazai elindításával az idegélettani kutatásokban az IUPS alelnökeként is jelentős nemzetközi elismertséget szerzett, és itthon új neurofiziológiai korszakot nyitott. Nyugdíjba vonulásával, 1978-ban az Intézet irányítását Grastyán Endre vette át. Kísérletei új tanulási elmélet kidolgozását eredményezték. Grastyán motivációs- és tanuláselméletében a gátlás pozitív szerepet nyer (aktív gátlás), és a megerősítés a gátlás alóli izgalom-felszabadulás (rebound) pillanatával azonos. Grastyán akadémikus tragikus halála után, 1990-ben Lénárd Lászlót nevezték ki az Élettani Intézet élére. Munkássága a motiváció, a tanulás és a testtömegszabályozás neurokémiai és elektrofiziológiai mechanizmusainak feltárásával kapcsolatos. Bebizonyította a dopaminerg és noradrenerg rendszerek működési egyensúlyának jelentőségét a testtömeg megőrzésében. Az agyi amphetamin öningerlés első leírásával pedig utat nyitott egy új, a kábítószerélvezetet és a megerősítés folyamatait vizsgáló kutatási irányzatnak. Lénárd László 2004 és 2007 között a Pécsi Tudományegyetem rektora volt, nemzetközi elismertsége bizonyságául egy teljes ciklusra az International Behavioral Neuroscience Society elnökének is megválaszották. Az Intézet jelenlegi vezetője, Karádi Zoltán, kinevezését 2009-ben nyerte el. Tudományos munkássága a homeosztatikus szabályozási folyamatok feltárására irányul. Igazolta a hierarchikusan szervezett glukóz-monitorozó ideghálózat jelentőségét az éhség-jóllakottság szabályozásában, és számos limbikus előagyi struktúrában leírta e kemoszenzoros idegsejtek sokrétű működési jellemzőit. Az agyi citokinek homeosztázis szervezésében játszott szerepének bizonyítása mellett kimutatta, hogy a diabeteszt indukáló streptozotocin agyi kezelésként szelektíven károsítja a glukóz-monitorozó neuronokat és 2-es típusú diabetesz mellituszhoz hasonló tünetegyüttes létrejöttét idézi elő. Vezetésével az Intézetben mintegy 700 orvostan-, fogorvostan-, gyógyszerész- és orvosi biotechnológus hallgató képzése folyik magyar, angol és német nyelven. Az Élettani Intézetben a kezdetektől nagy hagyománya van az utánpótlás nevelésnek, melyet a tudományos diákköri tagok évente magas létszáma mellett az Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola részeként működő, az elsők között 1994-ben akkreditált PhD program keretében dolgozó doktoranduszok rendszeres sikerei is tanúsítanak. A pécsi Élettani Intézet kiemelkedő szerepét jól szemlélteti az a tény, hogy 94 éves története során, az Intézetben dolgozók vagy onnan elszármazottak révén 42 egyetemi tanárt, 7 főiskolai tanárt, 7 dékánt, 5 rektort és 7 akadémikust adott a magyar felsőoktatásnak és a nemzetközi tudományos életnek.