TDK

TDK témáink

.

Társtémavezető: Dr. Márta Katalin

Az akut pankreatitisszel (AP) foglalkozó tanulmányok többsége az acinus sejtek szerepét vizsgálta a betegség kialakulásában, azonban a duktális epitél sejtek (PDEC) patogenetikai szerepéről kevesebb információnk van. A kutatás legfőbb alapkérdése az AP és a duktális bikarbonát szekréció összefüggésének megértése illetve olyan terápiás útvonalak kipróbálása melyek az AP terápiájában teljes vagy részleges megoldást jelenthetnek. Az AP a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, melynek napjainkig elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%). Ennek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája, ezért a betegség patogenezisét vizsgáló kórélettani tanulmányok kiemelkedő jelentőségűek. A projekt végére remélhetőleg sikerül kolloidális vivőrendszer segítségével ATP-t juttatni a sejtekbe, mely megvédi a duktális (és valószínűleg az acinus) sejteket a sejthaláltól. A projekt eredményei az első áttörést jelenthetik az AP gyógyszeres terápiájában csökkentve ezzel a betegség morbiditását és mortalitását.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd

Az akut pankreatitisszel (AP) foglalkozó tanulmányok többsége az acinus sejtek szerepét vizsgálta a betegség kialakulásában, azonban a duktális epitél sejtek (PDEC) patogenetikai szerepéről kevesebb információnk van. A kutatás legfőbb alapkérdése az AP és a duktális bikarbonát szekréció összefüggésének megértése illetve olyan terápiás útvonalak kipróbálása melyek az AP terápiájában teljes vagy részleges megoldást jelenthetnek. Az AP a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, melynek napjainkig elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%). Ennek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája, ezért a betegség patogenezisét vizsgáló kórélettani tanulmányok kiemelkedő jelentőségűek. A projekt végére remélhetőleg sikerül kolloidális vivőrendszer segítségével ATP-t juttatni a sejtekbe, mely megvédi a duktális (és valószínűleg az acinus) sejteket a sejthaláltól. A projekt eredményei az első áttörést jelenthetik az AP gyógyszeres terápiájában csökkentve ezzel a betegség morbiditását és mortalitását.
 

Társtémavezető: Dr. Ocskay Klementina

A rekurrens akut pankreatitisz (RAP) a hasnyámirigy ismétlődő gyulladása, mely idővel visszafordíthatatlan szövetkárosodáshoz és krónikus hasnyámirigy-gyulladás kialakulásához vezet.  Gyógyszeres terápiája nincs, megelőzésben a hasnyálmirigy-gyulladást kiváltó tényezők eliminálása elsődleges. Az alkoholos etiológiájú akut pankreatitisszel kórházba kerülő betegek közel felénél alakul ki újra hasnyálmirigy-gyulladás a következő 10-20 évben, és Magyarországon az alkoholos eredetű pankreatitisz az összes eset közel harmadát teszi ki. A Transzlációs Medicina Intézet egy randomizált, multicentrikus, intervenciós klinikai vizsgálatot tervez alkoholos akut pankreatitiszes betegeknek, melynek fő célja az ismeretterjesztés és az ismételt alkoholról és dohányzásról való leszokást célzó beszélgetések hatására a rekurrancia csökkentése. Távolabbi céljaink közé tartozik egy speciális, beteg-csoportra szabott követési program kialakítása, mely a mindennapi orvosi gyakorlatban is használható.

A krónikus pankreatitisz a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, melyet visszafordíthatatlan morfológiai elváltozások, az exokrin és az endokrin funkció tartós károsodása jellemez. A felnőttkori krónikus pankreatitisz kialakulásának legfőbb rizikótényezője a rendszeres alkoholfogyasztás, míg gyermekkorban genetikai rizikófaktorok kerülnek előtérbe. Genetikai és funkcionális tanulmányok igazolták, hogy a korai, intrapankreatikus tripszin aktiválódás központi szerepet játszik a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában. Egyre bizonyosabb, hogy a tripszinaktivitástól független patomechanizmusok, mint például az emésztőenzimek helytelen feltekeredése (misfolding) következtében kialakuló endoplazmatikus retikulum stressz, is szerepet játszanak a betegségben. Kísérleteink során olyan állatmodellekkel dolgozunk, melyekben a krónikus pankreatitisz emésztőenzimek mutációinak hatására alakul ki. Célunk ezzel a fent említett két pathomechanizmus in vivo vizsgálata, a mutációk hatásának pontos megértése. Ezen kívül genetikai asszociációs vizsgálatok segítségével újabb kockázati tényezőket kívánunk azonosítani krónikus pankreatitiszben.

Laboratóriumunk a Transzlációs Medicina Intézet “Center for Pancreas Disorders” keretein belül működik. A TDK hallgatóknak a laboratóriumban széleskörű molekuláris genetikai (DNS/RNS izolálás, PCR, RT-PCR, szekvenálás, mutagenézis, Western blot) és biokémiai módszerek (kromatográfiás tisztítási módszerek, fehérje aktivitás mérések), sejtkultúrával valamint egérmodellekkel való kísérletes munka elsajátítására nyílik lehetőségük.

A diákok egy részének lehetősége lesz külföldi tanulmányúton részt venni Sahin-Tóth Miklós Professzor (Bostoni Egyetem) laboratóriumában, aki a krónikus pankreatitisz genetikai hátterének világszinten elismert kutatója. A Professzor kettős szerepet tölt be a projektekben, ő az igazgatója a Pécsi Egyetemen működő “Center for Pancreas Disorders” centrumnak, valamint nemzetközi kollaborátorunk is.

Társtémavezető: Dr. Tarján Dorottya

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás (krónikus pacreatitis, CP) a hasnyálmirigy gyógyíthatatlan betegsége, mely korai halálhoz, krónikus fájdalomhoz, alultápláltsághoz és cukorbetegséghez vezethet. Betegvizsgálatunkkal a betegség első jeleit szeretnénk megtalálni, ahol a betegség progresszióját még csökkenthetjük, a terápiát optimális időben elkezdhetjük és a betegeknek még időben életmódbeli tanácsokat adhatunk (diéta változtatása, dohányzási és alkoholfogyasztási szokások változtatása, fizikális aktivitás). Betegeinket 5 évig követjük. Az anamnesztikus adatokat kérdőívek segítségével tervezzük gyűjteni, laborvizsgálatokat végzünk, a legfontosabb génekre a genetikai vizsgálatokat is elvégezzük.  A vizsgálat célja, hogy információval szolgáljon a CP rizikó és befolyásoló tényezőiről, valamint a korai fázisban diagnózist elősegítő mérhető paraméterekről.  A CP rizikó faktorainak és a korai fázis jeleinek ismeretében a betegség kimenetelét javíthatnánk, a betegek életét meghosszabbíthatnánk, életminőség szintjét emelhetnénk, a költségeket csökkenthetnénk.

World Health Organization (WHO) 2020. március 12-én reggel bejelentette az új koronavírus megbetegedés 2019 (COVID-2019) világjárvány kitörését. Ahogy más fertőző betegségek esetén is tapasztalni szoktuk az esetek egy része tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel lezajlik, ezért diagnosztizálatlan marad. Így nehéz pontosan megbecsülni a valós előfordulást és a betegség kimenetelét. A kutatás célja a SARS-CoV-2 fertőzés kialakulásának, epidemiológiájának, diagnosztikájának, tünettanának, terápiájának és szövődményének megértése, valamint biomarkerek vizsgálata és a genetikai háttér feltérképezése.

Társtémavezető: Prof. Dr. Molnár Lajos Zsolt

Az akut hasnyálmirigy gyulladás súlyosabb megjelenési formája mind patofiziológiai hátterét, mind a klinikai képet, illetve lefolyást illetően nagymértékben hasonlít a szeptikus sokkhoz, és ahhoz mérhetően magas mortalitású betegség. Mivel viszonylag ritka kórképpel álunk szemben, ismereteink bővítésre szorulnak a betegség megértését, a diagnosztikát és a terápiát illetően egyaránt. Munkacsoportunk célja ezért egy átfogó kutatási program kialakítása, melyben elsősorban az intenzív és szubintenzív ellátást igénylő betegeket vizsgálnánk. Retrospektív, prospektív elemzések és obszervációs vizsgálatok mellett prospektív randomizált tanulmányokat tervezünk. Az egyik fő célkitűzésünk, hogy extrakorporális citokin-adszorpciós terápiával kapcsolatos ismereteinket bővítsük, ezért szeptikus shockban, illetve akut hasnyálmirigy gyulladásban szenvedő betegek citokin adszorpciós terápiájával kapcsolatban szervezünk multicentrikus klinikai vizsgálatokat.

Társtémavezető: Dr. Szakács Zsolt

A cisztás fibrózis (CF) a CFTR kloridcsatorna funkcióvesztő mutációja (leggyakoribb a deltaF508) révén kialakuló kórkép, amely a külső elválasztású mirigyek kóros működését okozza. Komplex kórkép, mely főleg súlyos légúti- és emésztő szervi tüneteket okoz, gyakran érintett a pancreas is. A pancreas parenchymiájának károsodása már korán, akár in utero, is bekövetkezhet, így vezetve inzulin-hiányos állapot kialakulásához (cystic fibrosis-related diabetes, CFRD). Ezt a kórképet a III. típusú (egyéb) diabetes mellitus kategóriába soroljuk.

A téma során metaanalízis segítségével vizsgáljuk a CFRD diagnosztikájában felhasználható módszereket. A diagnosztikus metaanalízis célja a különböző modalitások összehasonlítása, rangsorolása. A jelenlegi irányelvek szerint az arany standard az orális glükóz-tolerancia teszt (OGTT), azonban számos más modalitás is elérhető (pl. folyamatos glükóz-monitorozás, éhgyomri vércukorszint és haemoglobin A1C mérése). Eredményeink hozzájárulhatnak a legjobb (és legköltséghatékonyabb) módszer kiválasztásához.

Társtémavezető: Dr. Ocskay Klementina

A klinikai gyakorlatban az albumin-szint számos prognosztikai pontrendszer eleme, azonban ebből a szempontból akut hasnyálmirigy-gyulladásban még nem vizsgálták. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport Akut Pankreatitisz Regiszterének prospektíven gyűjtött adatait felhasználva nagy betegpopulációt elemezve szeretnénk fényt deríteni arra, hogy milyen kapcsolat van a felvételi albumin-szint és annak változása, valamint a betegség súlyossága és a halálozási ráta között. Az adatok segítségével választ kaphatunk arra, hogy az albumin-szint meghatározásával beazonosíthatóak lesznek-e azok a betegek, akiknél várhatóan súlyos akut hasnyálmirigy-gyulladás alakul majd ki.

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika

A zsírszöveti eredetű leptin, más hatásai mellett, a hypothalamus nucleus arcuatusában hatva elsősorban katabolikus folyamatokat indít el, azaz csökkenti a táplálék felvételt és növeli az anyagcserét. Korábbi vizsgálataink hím Wistas patkányokban azt mutatták, hogy a leptin anorexigén hatásait illető korfüggő eltérések hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg a hipermetabolikus válaszkészség progresszív korfüggő csökkenése nem. Korábbi előzetes vizsgálataink során felmerült az is, hogy az elhízás bizonyos fokig csökkenti, míg a kalória-restrikció inkább fokozza a leptin hatékonyságát. A jövőben részletesen kívánjuk elemezni a tápláltsági állapot/testösszetétel, illetve a fizikai aktivitás és a nem szerepét leptin-hatások korfüggő eltéréseinek hátterében.

A hypothalamus melanocortin rendszere katabolikus, azaz tápfelvétel-csökkentő és anyagcsere-növelő hatású. Ez a rendszer a downstream aktiválódik leptin hatására. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a melanocortin agonisták akut és krónikus hatásait illető korfüggő eltérések (7-napos infúzió) hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához. Tervezzük specifikus agonisták korfüggő hatásainak komplex (biotelemetriás és hőszabályozási) elemzését az energia háztartás szabályozására. Elemezni kívánjuk a tápláltsági és edzettségi állapot/testösszetétel szerepét is a rendszer korfüggő eltéréseinek hátterében.

A hosszútávú testtömeg-szabályozás két fő trendet mutat: a középkorúak elhízásra, az idősek cachexiára hajlamosak. Mivel a jelenség emlősökben is megfigyelhető, a háttérben többek között katabolikus [anorexigén, táplálék-felvétel (FI) csökkentő, anyagcsere (MR)-fokozó] és anabolikus (FI-növelő, MR-csökkentő) peptid-rendszerek komplex korfüggő eltérései is feltételezhetőek. Egyik fő centrális katabolikus mediátorunk a corticotropin-releasing factor (CRF), a domináns katabolikus melanocortin rendszer downstream mediátora. A corticotropin rendszerhez tartozó urocortinokkal együtt, hatásaikat CRF1, illetve CRF2-es receptorokon hatva fejtik ki. A program célja a centrális corticotropin rendszer (és receptorainak) életkor-, illetve tápláltsági állapot-függő eltéréseinek részletes feltárása. Az állatkísérleteket laboratóriumi rágcsálók különböző korcsoportjain végezzük a juvenilistől az öregig. A tápláltsági állapotot tekintve, a különböző korcsoportokban, normálisan táplált, magas zsírtartalmú diétán elhízlalt, illetve kalória-restrikciós alcsoportokat alakítunk ki. A centrális akut és krónikus válaszkészség elemzése során a táplálék-felvételt automatizált FeedScale rendszerben, az oxigénfogyasztást indirekt kalorimeterrel (Oxymax, Columbus), a hőszabályozási válaszreakciók elemzését a maghőmérséklet és a hőleadás jellemzésére használt farokbőr hőmérséklet (Cole-Parmer Benchtop thermometerhez kapcsolt termoelemek) regisztrálásával végezzük. A maghőmérséklet, a spontán lokomotor aktivitás és szívfrekvencia cirkadián változásait biotelemetriás rendszerben (MiniMitter, Respironics) figyeljük meg.

A galanin-peptid családba tartozó galanin-szerű peptid (GALP) és a nemrégiben felfedezett alarin táplálékfelvételt fokozó hatású anyagok. Az energiaháztartás szabályozásában betöltött élettani szerepük eddig tisztázatlan. A peptidek hatása mind az életkor, mind a tápláltsági állapot függvényében változhat. Korábbi adatok alapján felmerült mindkét peptid lehetséges szerepe a korfüggő elhízás kialakulásában. Az energiaháztatás különböző paramétereinek (táplálékfelvétel, testtömeg, testösszetétel, anyagcsere, testhőmérséklet, hőleadás, szívfrekvencia, spontán mozgásaktivitás) komplex mérésével különböző korú és tápláltsági állapotú patkánymodellekben kívánjuk tisztázni a peptidek rövid- és hosszútávú energetikai hatásait.

Társtémavezető: Dr. Eitmann Szimonetta

Klinikai és állatkísérletes adatok szerint az elhízás világméretű egészségügyi kihívásához hozzájárulhat az anyai elhízás korai hatása, ami a terhességek 20-40%-át érinti. Egyre több adat bizonyítja, hogy a felnőttkori metabolikus zavarok okai részben a magzati és a korai posztnatális fejlődésben keresendők. A terhesség és a szoptatás alatti anyai túltáplálás hosszú távon fokozhatja az utód elhízásra és ezzel kapcsolatos kardiovaszkuláris, metabolikus betegségekre való hajlamát. A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése (meta-analízise) történik. Az elemzések célja az anyai elhízás és túlzott terhesség alatti testtömeg-növekedés összefüggésének vizsgálata az utód elhízásának és kardiovaszkuláris állapotának kockázatára (pl. hipertónia betegség). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Korábbi adatok centrális akut NPY adás orexigén (táplálékfelvételt fokozó) hatását bizonyították. Saját vizsgálatainkban a hatás összetettebbnek (anabolikusnak) bizonyult (bár kifejezett rebound is demonstrálható volt) és a hatás erősen függött az életkortól. Mivel a tápláltsági állapot szintén befolyásolhatja a centrális anabolikus/katabolikus peptidrendszerek működését, a vizsgálatokat különféle életkorú kontroll, diétásan elhízott és kalória-restrikciós patkányokban tervezzük folytatni. Az akut agykamrai injekció mellett tartósabb agykamrai infúzió komplex energetikai hatásait fogjuk telemetriás (MiniMitter) rendszerben elemezni.

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

A korai perinatalis tápláltság eltérései (anyai táplálás a vemhesség alatt, alomszám módosítása) korai testsúly-eltérésekkel járhatnak. Kérdés: a zsírdús táplálás és a korai spontán elhízás hogyan módosítják a későbbi súlyfejlődést és a legfontosabb anabolikus/katabolikus peptidek hatásait az energetikai szabályozásokra különböző postnatalis diéták alkalmazása esetén. E vizsgálatokban elsősorban a katabolikus cholecystokinin és leptin, később az anabolikus NPY és a katabolikus alpha-MSH hatásait elemezzük automatizált táplálékfelvétel-mérő (FeedScale) és indirekt kaloriméter (Oxymax), valamint telemetriás (MiniMitter) rendszerekben

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

Más faktorok mellett az energia egyensúly korfüggő szabályozási változásainak – benne a peptiderg tényezőknek – fontos szerepe lehet mind a középkorúak elhízásának, mind a késői sarcopeniának a kialakulásában. Az energia-egyensúly mérlege először jellemzően pozitív, majd késői életkorban negatívba fordul. A katabolikus centrális inzulinnak kiemelt szerepe lehet: a korral, vagy tápláltsági állapottal kialakuló rezisztencia a testsúly és testösszetétel változásához, ezáltal feltehetően más peptidekkel (pl. leptin) szembeni érzékenység változásához és a testösszetétel progresszív eltéréséhez vezethet, hozzájárulhat a késői sarcopenia kialakulásához. Különféle korcsoportú kontroll, diétásan elhízlalt és kalória-restrikciós hím Wistar patkány-csoportokban vizsgáljuk az agykamrába adott inzulin injekció/infúzió energetikai (táplálékfelvétel, anyagcsere, testhőmérséklet, testsúly) hatásait telemetriás rendszer segítségével.

Társtémavezető: Dr. Garaminé Pákai Eszter

A teljes testet érintő gyulladás (pl. szepszis) jelenleg 10. leggyakoribb halálok a világon, naponta nagyjából 1400 áldozatot követel. Magyarországon évente kb. 9000 szepszisben szenvedő beteget kezelnek intenzív osztályokon 30-60% halálos kimenetellel. A szisztémás gyulladás szoros összefüggésben áll a testhőmérséklet változásaival, amit klinikai diagnózisa is magában foglal. A betegek többsége lázas, jelentős hányaduk testhőmérséklete viszont alacsonyabb a normálisnál (hipotermia). A szisztémás gyulladás sikeres intenzív terápiás ellátása és a halálozás csökkentése érdekében elengedhetetlen az abban szereplő élettani és kórélettani mechanizmusok alapos felderítése, ezek azonban jelenleg is kutatások tárgyát képezik. 

Társtémavezetők: Dr. Garaminé Dr. Pákai Eszter, tudományos munkatárs

A kapszaicin receptor (újabb nevén TRPV1 ioncsatorna) korábbi vizsgálatok alapján kiemelkedő szerepet tölt be a normál testhőmérséklet és testtömeg fenntartásában. Funkcionális TRPV1 ioncsatornától megfosztott (kapszaicin deszenzitizált) patkányok felhasználásával a csatorna hiányának hatását tudjuk modellezni in vivo. Szisztémásan  és intra-abdominálisan deszenzitizált patkányok testhőmérséklet és tesstömeg változásainak, valamint ezekben az állatokban a centrális és perifériás an/orexigén mediátorok hatásváltozásainak mérésével szeretnénk felderíteni, hogy a TRPV1 ioncsatorna hiánya miként befolyásolja a különböző energetikai folyamatokat az életkor függvényében.

A XXI. században az egyik legnagyobb közegészségügyi problémát az elhízás jelenti, mivel a fejlett társadalmak vezető halálokainak kiemelt kockázati tényezője az obezitás. Az elhízás kialakulásához több tényező is hozzájárul, amely felborítja a szervezet energetikai egyensúlyát, mint például a nem megfelelő táplálkozási szokások (magas zsír- és szénhidrát-bevitel) és az alacsony fizikai aktivitás. Az energetikai egyensúly szabályozásában a maghőmérséklet fenntartásáért felelős hőszabályozási mechanizmusok is részt vesznek, így a hőleadás csökkenése vagy növekedése szintén magával vonja az anyagcsere és a testtömeg változásait. Kutatásainkban ezen energetikai folyamatok hátterében szereplő mediátorok és hőszabályozási folyamatok szerepét vizsgáljuk.

Az újszülöttek hőszabályozási mechanizmusai eltér a felnőttekétől. Újszülöttekben a didergéses hőtermelés helyett az elsődleges hőtermelő mechanizmus a barna zsírszövetben bekövetkező hőtermelés. A barna zsírszövet kialakulása a 26. gesztációs héten kezdődik és születésig tart, poszt partum a szövet tovább már nem fejlődik. Koraszülöttek esetében ezért gyakoribb a kisebb hőtermelő kapacitás, így a kihűlésre való fokozott hajlam. Az újszülöttek és koraszülöttek közötti hőszabályozási különbségeket és azok mechanizmusait elemző vizsgálatok száma elenyésző. Kutatásainkban különböző kísérleti modellekben fogjuk vizsgálni az újszülöttek hőszabályozási mechanizmusait változatos hőmérsékleti körülmények között.

Társtémavezető: Dr. Rumbus Zoltán

A homeosztatikus szabályozás egyensúlyának zavarai gyakori megbetegedések alapjait képezik világszerte. A kardiovaszkuláris szabályozás szoros összefüggésben áll a testhőmérséklet változásaival, amit a szív munkájának és a perifériás (pl. bőr) erek tágasságának hőmérsékletfüggő változása is jelez. Melegben jellemző a hőleadás fokozása verejtékezés (plazmavesztés) és a bőrben dilatáció révén, míg hidegben a keringő vérvolumen centralizálása és bőrben vazokonstrikció jelenik meg. Mindezek a kardiovaszkuláris változások a szív ritmusát és frekvenciáját is befolyásolhatják. A testhőmérséklet- és kardiovaszkuláris szabályozás közti interakcióban szereplő élettani és kórélettani mechanizmusok alapos felderítése kutatásaink tárgyát képezik.

Társtémavezető: Dr. Csenkey Alexandra

A gyermekkori másodfokú égés kezelése több szempontból is speciális. Mind a későbbi pszichés problémák kialakulásának megakadályozása érdekében, mind a gyógyulás gyorsasága és egyedisége miatt más jellegű a felnőtt ellátással szemben. Leggyakrabban az 5 éves korosztályt érintik. A másodfokú égési sérülések kezelése döntően konzervatív, a kötéscserék elvégzése azonban sok esetben altatásban történik a sérült gyermek életkora és/vagy az égés kiterjedése miatt. Emiatt kiemelendő, hogy az általunk használt kötszer kombinációja esetén hetente, míg a többi szer alkalmazása során naponta van szükség kötéscserére, így az altatások száma is jelentősen csökkenthető. A másik fontos tény, hogy a két szer önállóan is megfelelő ellátást biztosít, de közös alkalmazásuk során hatalmas mértékben potencírozzák egymást. Tanulmányainkban egy intelligens kötszer, Aquacel Ag foam (ami ezüst tartalmú habkötszer) és a cink hialuron gél együttes alkalmazását vizsgáljuk.

A kapszaicin-érzékeny idegvégződésekből felszabaduló neuropeptidek fontos szerepet töltenek be a gyulladásos folyamatokban. Ismert továbbá az is, hogy a kapszaicin deszenzitizáció – eddig nem tisztázott mechanizmussal – befolyással bír a bakteriális lipopoliszacharid (LPS) által kiváltott lázválasz kialakulására. Vizsgálni kívánjuk a kapszaicin-érzékeny idegrostokból felszabaduló neuropeptidek (pl. substance P, PACAP) és receptoraik szerepét a LPS-indukálta testhőmérséklet változások kialakulásában, illetve hatásukat a maghőmérséklet változást létrehozó thermoeffektorok (hőtermelés, hőkonzerválás) aktivációjára.

Az elhízás és a cukorbetegség egyaránt kiemelkedő népegészségügyi problémát jelentenek, ezért az utóbbi időben rendkívüli módon megemelkedett az édesítőszer-fogyasztás mértéke ezen kórállapotok megelőzése végett. Azonban e szereknek a szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásai nem kellően ismertek. Egyes kutatások valószínűsítik, hogy még a kalóriamentes mesterséges édesítőszerek és az általuk édesített termékek is kedvezőtlen hatással bírhatnak az anyagcserére, így a termoregulációra, amely hatással van az elhízás irányába mutató energetikai változásokra. Kutatásunk során in vivo és in vitro kísérletekkel vizsgáljuk a mesterséges édesítőszerek testhőmérsékletre és táplálékfelvételre gyakorolt hatásait patkány és egér állatmodellekben.

A láz, hypothermia, illetve az elhízás és fogyás egyaránt az energetikai egyensúly megbomlásának következményei. Kutatásainkban az egyensúly eltolódásának létrejöttében szerepet játszó mechanizmusokat kívánjuk vizsgálni. Feltételezzük, hogy ezek közül a mechanizmusok közül kiemelkedő szerep jut a paprika csípősségéért felelős kapszaicinnel aktiválható ion csatornának (korábbi nevén capsaicin receptor, ma TRPV1), továbbá bizonyos táplálékfelvételt és anyagcserét befolyásoló (anabolikus, ill. katabolikus) anyagok hatásaiban bekövetkező korfüggő változásoknak. Mindezek alapján a TRPV1 és más TRP ioncsatornák szerepét kívánjuk tisztázni a testhőmérséklet és a testsúly szabályozásában, különös tekintettel az életkor függvényében bekövetkező változásokra.

Társtémavezető: Dr. Gárdos Bíbor

Az újszülöttek halálozásának egyik leggyakoribb oka a szepszis, amelyet sokszor Gram-negatív patogének váltanak ki. Az anyatejben előforduló oligoszacharidok (humán tej oligoszacharidok: HMO) biológiailag aktív anyagok, amelyek protektív szerepet játszhatnak újszülöttekben.

A szisztémás gyulladás szorosan asszociált a testhőmérséklet változásával, ami klinikai diagnózisának is egyik kritériuma. Ezen kutatás célja különböző HMO-k antipiretikus hatásának vizsgálata bakteriális lipopoliszachariddal (LPS) indukált lázválaszban, áttételesen szisztémás gyulladásban.