Hírek

Egyéb hírek - 2018. február 5, hétfő

„Az oktatói és kutatói minőség a pécsi orvoskaron fejlődött a legdinamikusabban az elmúlt 15 évben”

-interjú dr. Miseta Attila dékánnal

Nagy sikerrel zárult a felvételizők nyílt napja január 10-én az Általános Orvostudományi Karon, 741 középiskolás regisztrált. Hasonló népszerűségnek örvendett a kar az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon is Budapesten, ahol napi ezer főnél is többen jelentek meg a hat standnál. Dr. Miseta Attilával, a kar dékánjával a nemzetközi felzárkózás feltételeiről, esélyeiről, valamint a képzés fejlesztésének további lehetőségeiről is beszélgettünk.

 

Schweier Rita írása

 

-Jelenleg az összes évfolyamot nézve megközelítően 1500 magyar, és több mint 1900 külföldi diákja van a karnak, ehhez sorolandó még a Nemzetközi Oktatási Központ mintegy 200 külföldi hallgatója, akik előkészítőn vesznek részt. Ön elégedett ezzel a létszámmal?

-Karunk örvendetes infrastrukturális fejlődés előtt áll, elindult a Szigeti úti új oktatási tömb beruházásának előkészítése, és új fogászati klinika is épülni fog. Ez a folyamat feltételez személyi fejlesztést is, ám az új épületek elkészültéig korlátoznunk kell a hallgatói létszámot.

-A hosszú távú cél a nemzetközi szintű felzárkózás a fejlett országok egyetemeihez. Ez milyen hallgatói és oktatói arányt feltételez?

-A nemzetközi felzárkózás legfőbb eleme a minőségfejlesztés, és ennek részeként elengedhetetlen további neves oktatók hazahozatala, illetve a tehetségek lehető legjobb menedzselése. Célunk az, hogy egyre nívósabb hallgatók kerüljenek ki az orvoskarról, továbbá az is, hogy az előzetes terveknek megfelelően a kitűzött hallgatói létszámfejlesztést megvalósítsuk. Ennek egy részét már teljesítettük, a külföldi hallgatói létszámunk a folyamat végére elérheti a 2500 főt.

-A gyakorlati képzésben sokat jelentenek az oktatókórházak is. Várhatóak-e további együttműködések?

-Azok a hallgatók, akik az oktatókórházainkból kikerülnek, szerencsések, mert közel lehetnek olyan beavatkozásokhoz, amelyek – a zsúfoltság miatt - az itteni klinikai rendszerben nehezen hozzáférhetőek. A hálózat egyébként olyannyira népszerű, hogy egyre több intézmény szeretne belépni. Bővítésben egyelőre nem gondolkodom, sokkal inkább a már meglévő kapcsolatok elmélyítésében, tartalmi megtöltésében.

-Sikerül-e megtartani a végzett hallgatókat a klinikákon, illetve a különböző intézetekben?

-Ezzel kapcsolatosan még van teendőnk. A felsőoktatásban dolgozók egyelőre még nem részesültek azokban a béremelésekben, amikben az egészségügyi állásokon lévők már igen. Ennek az elmaradását igyekszünk saját forrásainkból kompenzálni, hisz nagyon fontos, hogy az alapintézeteinkben is kellő számban oktasson orvosi-egészségügyi személyzet.

-Mindemellett azért szép számmal dolgoznak a karon komoly oktatói és tudományos múlttal is rendelkező szakemberek, akik nagy hatással vannak a hallgatókra.

-Valóban, közöttünk is vannak olyanok, akikre sok év múlva majd nosztalgiával gondolnak vissza. Véeleményem szerint az oktatói és kutatói minőség a pécsi orvoskaron fejlődött a legdinamikusabban az elmúlt 15 évben. Kellő arányban vannak a fiatal, tehetséges kolleginák és kollégák, és az idős, tapasztalt szakemberek. Sikerült azt a szemléletet valamelyest redukálni, hogy „az én házam, az én váram”, ezáltal létrejöhettek a szó jó értelmében vett nyugatiasabb intézeti és klinikai berendezkedések. Ez azt is jelenti, hogy akceptáljuk egy adott intézeten és klinikán belül több nívós kutató-, diagnoszta-, és betegellátó csoport tevékenységét.

 -A Modern Városok Program révén egymilliárd forintnyi műszerfejlesztésre is sor kerülhetett.

-Itt két ötszáz milliós csomagról van szó. Szerencsére ezek egy része már megérkezett az intézetekbe és a klinikákra, a többit még várjuk.

-Milyen ösztöndíjlehetőségek léteznek?

-A szegényebb sorsú, de tehetséges hallgatóinkat szociális ösztöndíjban részesítjük, és tanulmányi támogatást is kaphatnak az arra érdemesek. Létrehoztunk egy demonstrátori diákkör-rendszert is, ami azt jelenti, hogy a jó hallgatóinknak lehetőségük van oktatói munkákban is részt venni. Erasmus és egyéb programok révén a diákok zöme hosszabb-rövidebb időt tölt a nyugat-európai országokban, bár azt tudni kell, hogy ott azért nem egyszerű a betegekhez hozzáférni, még a vendégorvosoknak sem, ez attól is függ, hogy milyenek a betegbiztosítási és egyéb standardok. Oktatóinkat, klinikusainkat is segítjük különböző tanulmányutakkal, ha ezeknek hozadéka van, támogatjuk ezeket.

Hírarchívum