Az Arts-in-Med tavaszi programsorozatának következő szereplői szemész professzorok: dr. Kovács Bálint a PTE ÁOK Szemészeti Klinikájának igazgatója volt, dr. Salacz György pedig a Semmelweis Egyetem II. sz. Szemészeti Klinikáját vezette. Vetítettképes előadásukban Claude Monet életéről és szembetegségéről mesélnek.
Claude Monet (1840-1926) az impresszionista művészeti irányzat névadója és egyik legjelentősebb alakja. Életútja egyben kortörténet, de nemcsak általános és művészeti, hanem orvostörténeti szempontból is. Művészi fejlődése és teljesítménye egészen a századforduló elejéig töretlen és egyedülálló. 1912-re azonban egyre fokozódó és zavaró látáspanaszai jelentkeztek. A jobb szemen kifejezett, a bal szemen a kezdődő szürkehályog okozta kontrasztérzékenység csökkenés, a színlátási zavar és a térlátás elégtelensége művein jól követhetőek. Jobb szemének műtétjére 1923-ban Párizsban került sor. Látásának romlása miatt Monet rendkívül elégedetlen és csalódott volt, művészi teljesítménye csökkent, stílusa megváltozott. Külön figyelmet érdemel az egyoldali lencsehíjasság és a szemüveg okozta zavarok követése.
A látáscsökkenés változásait az előadásban képekkel követik, és rövid ismertetést is adnak a korabeli szemészetről, annak hírneves képviselőiről.
Szó esik a Giverny-ben folytatott társasági életéről is.
Egy neves francia konyhaművész - meglátogatva Monet házát Giverny-ben 1980-ban - a hagyatékában megtalált receptek alapján elképzelte, hogy milyen lehetett a nagypolgár és a művész életének kerete: háza, autója, kertje, konyhája, népes családja.
Társasága, a rendszeres vendégség, valamint a konyhaművészeti különlegességek felvillantása képet ad a mester gasztronómiai ízléséről, habitusáról, és egy ma már ismeretlen nagypolgári élet mikéntjéről.