Hírek

Sajtószoba - 2018. március 8, csütörtök

A gyógyszeripar változásai

Egyre inkább kitűnik, hogy a gyógyszeripar új úton halad. Ennek legfőbb ismérve, hogy a kémiailag előállított készítmények hanyatlani látszanak, míg a biológiai terápiák alkalmazása virágzik. Egyesek szerint a nagy cégfúziók ideje lejárt, ehelyett a startupok és az egyetemi kutatóhelyek együttműködésében rejlik a jövő. A gyógyszeriparban egyre nagyobb szerepet kapnak az innovatív stratégiai együttműködések, ugyanakkor ezzel egy időben meg kell jelennie a digitális újításoknak is. A gyógyszeripar termékeiben ugyanis már nemcsak a kémiai és biológiai tudományok, hanem különféle high tech területek (nanotechnológia, IT stb.) ismeretei is fellelhetők - reagált Zelkó Romána, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja arra a kérdésre, miként képzeli el a jövő egészségügyét, illetve lát-e valamiféle tendenciát kibontakozni századunk elején a gyógyszergyártás területén.

Markáns változások bizonyára lesznek, mint ahogyan vannak is. Ehhez elég a hazai gyógyszeriparra gondolni, amely szektor árbevétele az ezredforduló óta csaknem a 3,5-szeresére nőtt, 2016-ban már elérte a 944 milliárd forintot, míg részesedése a bruttó nemzeti össztermékből (GNP) 1-ről 1,3-1,4 százalékra nőtt. A szakember a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége egy korábbi felmérésének eredményeit idézve hangsúlyozta, az iparág hazánkban több mint 18 ezer embernek ad munkát, döntő többségüket - 14 624 főt - a hazai cégek foglalkoztatják, az alkalmazottak 12 százaléka kutatásfejlesztéssel foglalkozik. Zelkó Romána ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a gyógyszerfejlesztésekhez kapcsolódó aggregált megtérülés az elmúlt öt év alatt több mint felére csökkent Magyarországon, aminek egyszerű magyarázata, hogy az előre tervezett költségek az évek során nagyot emelkedtek, miközben a gyógyszerek piacra vitelét követően várt bevételek szignifikánsan csökkentek.

"A top 20 gyógyszeripari vállalat ezzel elveszíteni látszik vezető szerepét az innovációban, ahol a kis és közepes cégek térnyerése figyelhető meg" - hívta fel a figyelmet Zelkó Romána, hozzátéve: ebből is látszik, hogy a gyógyszeripar változik, amely elsősorban a technológia fejlődésének köszönhető.

A modern orvoslás időről időre új gyógyítási módozatokat fedez fel és próbál ki. Ennek következményeként a mai egészségügy mindinkább maga mögött hagyja a kémiai úton előállított készítményeket, s egyre inkább a különböző biológiai terápiák alkalmazása felé halad. Ez a gyógyszeripar bevételein is látszik: amíg a kémiai összetételű gyógyszerekből származó bevételek az elmúlt öt évben átlagosan csupán 1 százalékkal növekedtek, addig a biológiaiak esetében közel tízszeresükre nőttek.

"Az aktuális gyógyszerfejlesztések alapján látható, hogy ez az arány a jövőben dinamikusan növekedni fog, amit gyakorlatilag a piac kényszerít ki. Hiszen olyan területeken (például onkológia, immunbetegségek) van ma a kereslet oldaláról igény a fejlesztésre, ahol a biológiai gyógyszerekkel lehetséges nagyobb gyógyhatást elérni" - hangsúlyozta Zelkó Romána.

A biológiai gyógyszerek a kémiai úton előállított szereknél sokkal nagyobb méretű molekulák - míg a népszerű hazai, acetil-szalicilsav hatóanyagú hagyományos fájdalomcsillapító 21 atomból épül fel, a biológiai úton gyártott inzulin már 788 atomból áll; a még komplexebb antitestek pedig akár 20 ezer atomból is állhatnak.

A biológiai gyógyszerek elsősorban a krónikus megbetegedések gyógyítására szolgálnak, a hagyományos kémiai úton előállított gyógyszerekhez képest pontosabban fejtik ki hatásukat, mélyebb terápiás választ adnak. Olyan betegségek gyógyítására képesek, amelyeket eddig nem, vagy csak negatív mellékhatásokkal együtt lehetett kezelni. A biológiai készítmények nélkülözhetetlen részét képezik olyan súlyos és krónikus állapotok ellátásának, mint például a diabétesz, az autoimmun kórképek vagy a daganatos betegségek.

Tehát a jövő a biológiai gyógyszerekben van - gondolhatnánk. Zelkó Romána viszont egy fontos dologra hívta fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy ezeknek a szereknek a gyártási költségei jóval magasabbak hagyományos társaikénál, és az egyes klinikai teszteken való megbukás esélye is magasabb, és fokozott biztonsági követelményeknek kell megfelelniük az engedélyeztetés előtt.

"A kutatások alatt sokszor nem látszik előre, hogy a fejlesztés alatt álló gyógyszer a betegpopuláció mekkora részét képes gyógyítani, így a feltételezett piac mérete akár sokkal kisebb lehet a tervezettnél" - hangsúlyozta a szakember. Ráadásul ezek az újfajta készítmények jóval drágábbak is, mivel az a 80-90 százalékos árcsökkenés, amit a kémiai úton előállított originális gyógyszerek szabadalmainak lejárta után megjelenő generikus termékek eredményeztek - a piacra lépés és a verseny kialakulásának következtében -, a hasonló biológiai gyógyszerek esetén várhatóan csak 20-30 százalékot jelentenek majd.

Érdemes visszakanyarodni kicsit Zelkó Romána azon mondatára, mely szerint "a gyógyszeripar termékeiben nemcsak a kémiai és biológiai tudományok, de a különféle high-tech megoldások is fellelhetőek. Egyes vélemények szerint mára a hatalmas gyógyszergyártó vállalatok fúziójának korszaka lejárt, s az egészségügy jövője az egyetemi kutatóhelyek, illetve a különböző startupok együttműködésében rejlik.

Ilyen és ehhez hasonló kezdeményezés a múltban már több is született: múlt év tavaszán robbant a hír, hogy egy spanyol startup, az Exovite új technológiával, a 3D nyomtatással előállított gipszeléssel kísérletezik. Módszerük szerint az orvosoknak a jövőben csak be kellene olvasniuk a beteg végtagot, majd egy traumatológusok által jóváhagyott szoftver kinyomtatna egy vízálló, könnyű gipszet. A világpiac felé tart - kockázati tőke segítségével - egy magyar tudományos újdonság: a Humeltis Kft. 3D-s modellje révén pontosabb diagnózist, hatékonyabb terápiát lehet alkalmazni a tüdő betegségeinek kezelésekor. A magyarok által kifejlesztett első 3D-s mesterséges tüdőszövet átütő kutatási eredménynek számít a biotechnológiában. Eddig csak agy-, máj- és bőrszövetet modelleztek hasonlóképpen az Egyesült Államokban. A technológiát hasznosító Humeltis Kft.-t dr. Pongrácz Judit, a Pécsi Tudományegyetem professzora, és az X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő alapította 2014 márciusában. A magyar RotaChrom Technológiai Kft. által szabadalmaztatott gyógyszerhatóanyag-tisztítási eljárás pedig fokozatosan kiszoríthatja a gyógyszeriparban jelenleg elterjedt, mintegy 5,5 milliárd eurós piacú preparatív folyadék-kromatográf megoldást. Az egyedi technológiai újítás ipari léptékű elterjedésével új korszak kezdődhet a gyógyszerhatóanyag-tisztításban.

A cég technológiája iránt ráadásul óriási a kereslet, hiszen radikálisan csökkenti a gyógyszerek gyártási költségeit. Az előrejelzések szerint 2050-ig az országok egészségügyi kiadásai minden más szektor igényeinél jobban növekednek majd, olyannyira, hogy akár az egész nemzeti jövedelmet erre lehetne költeni. Ennek egyik oka az orvosi technológiák robbanásszerű fejlődése, ami olyan gyorsan megy végbe, hogy azt sehol a világon nem tudják követni. Az új technológiák, a kezelhető betegségek körének folyamatos bővülése kapcsán ráadásul újabb költségigények merülnek fel, és hiába csökken egy-egy új módszer ára, ha közben tömegméretűvé válik az alkalmazása. Másrészt az orvostudománynak köszönhetően egyre többen maradnak életben, akik évtizedekkel ezelőtt valószínűleg belehaltak volna betegségükbe. A fejlett világban így alapvető probléma a népesség elöregedése, hiszen az egészségügyi kiadások zömét az utolsó két életévben veszi igénybe a társadalom legtöbb tagja.

Forrás

Manager Magazin

Hírarchívum