Az Arts-in-Med tavaszi programsorozatának záróakkordjaként dr. Czéh Gábor címzetes egyetemi tanár, akadémiai doktor tart vetítettképes előadást „Geometrikus Absztrakt Szobrászat” címmel.
Bevezetőjében így fogalmaz:
„Nagyjából egy éve bátorkodtam egy gátlástalan hencegéssel untatni azokat, akiket az Organikus Absztrakt Szobrászat cím ide csalogatott. Most a másik pólust járom körül kicsit. Ezt geometrikusnak, konstruktivistának, minimalizmusnak szokás nevezni, de sok egyéb bilétát is akasztottak már a hatvanas évektől kezdve a ma ide sorolt művekre. Egyesek New York School néven említik a távolról sem egységes mozgalmat, kiemelve, hogy Párizs egykori művészeti zászlóvivő szerepét Manhattan vette át, és tartja ma is. Tágabb dimenzióban Európa, Japán és Kína is lemaradtak, mert az amerikai elv diktál: minden annyit ér, amennyiért el lehet adni. Ennek hatékonyságát mindenki tapasztalhatja, aki idehaza és odakint megnézi a galériákban kínált „termékek” árfekvését. Magam öt szobrot adtam el boldogan egyetemünknek összesen egymillióért, miközben egyetlen faszobromért kint kifizettek mellényzsebből ezer eurót.
Az persze üzleti titok, hogy Gordon Brown és mások majdan idézett művei mennyiért cserélnek gazdát, és jutnak be neves múzeumokba is világszerte. Csalogatónak bemutatok néhány neves világsztárt ebben a művészeti mozgalomban: Gordon Brown mellett Nat Friedmant és Pantyelevet. Előadásomban szélesen, ámde felületesen merítek az elmúlt 50 év neves szobrászainak alkotásaiból, és talán kissé aránytalanul sokat saját szerény hozzájárulásom termékeiből.”
Dr. Czéh Gábor címzetes egyetemi tanár, akadémiai doktor önéletrajza
Szombathelyen született, Szekszárdon járt iskolába 1948-1960 között. Nehezen választott hivatást, az orvosi pálya mellett az álmai közt szerepelt az ipari formatervezés is. Végül a Pécsi Orvostudományi Egyetemet választotta. Az idegtudományok kutatója lett, a művészettel pedig szabadidejében foglalkozott. Ma már azonban jórészt a faragás, a vésés tölti ki az idejét.
Az első követ negyven éve, egyetemista korában, egy forró nyári szünetben faragta Babits Mihály utcai házuk udvarán. Beléégett a kő alakításának konok dühe, elszenvedte a sérüléseket, az ügyetlenség következményeit, de végleg megmaradt a "megcsináltam" öröme benne. Aztán áttért a fafaragásra, mert a fát magával vihette kirándulásokra is, és ha épp nem volt kedve olvasni, alkotott. Az első márványdarabhoz 1981-ben jutott Marseille egyik szép kerületében, egy tengerparti villában, ami a külföldi kutatók szálláshelye volt, és felújították az ebédlő padlózatát. Kisebb-nagyobb féldrágaköveket jelenleg is vásárol, megveszi a törött, sérült, és ezért eladhatatlan onyx tárgyakat, és átalakítva használja anyagként. Összegyűjti továbbá a hulladék márványt sírkövesektől, építkezések kidobott anyagmaradékaiból, vagy elcseréli a faragványaiért. Nem ábrázolni szeretne, legfeljebb sejtetni, sugallni, emlékeztetni és emlékezni.
Dr. Czéh Gábor vetítettképes előadása április 17-én, 18 órakor kezdődik a Szigeti úti, első emeleti tanácstermünkben.