400 milliárdnyi innovációs forrás a vidék erősítésére

2018. május 2.

A kutatás-fejlesztés és innováció terén a legtöbb támogatást elnyert szervezetek sorrendjében vidéki egyetemek és kutatóhelyek állnak az élen.

"Fele-fele arányban osztoznak az innovatív vállalatok és kutatóintézetek a már odaítélt 750 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs forráson, ebből több mint 400 milliárd vidéken hasznosul" - hangsúlyozta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Világgazdaságnak. Felidézte, hogy a kis- és középvállalkozások támogatására összesen elérhető 2100 milliárd forintnyi uniós pénznek csak az ötödét teszik ki a KFI-források.

"Nem ezekből kell megvalósítani a kapacitásbővítést vagy a gépvásárlást, a KFI-források felhasználásánál ugyanis a magas hozzáadott értékű újdonságtartalom a fő szempont, amitől a vállalkozások, a kutatóintézetek és maguk a kutatók is versenyképesebbé válhatnak" - emelte ki.

Ágazati bontásban az uniós források legnagyobb részét, 35 százalékát az egészségipari, gyógyászati, orvosi projektek nyerték el azokban a konstrukciókban, amiket az egészséges társadalom és jólét szakterülethez sorol az intelligens szakosodási stratégia. További, egyenként 14-18 százalékos rész a fejlett jármű- és gépipari technológia, a fenntartható környezet és az agrárinnováció területén használható fel.

Rávilágított arra is, hogy a legtöbb támogatást elnyert kutatási és tudásközvetítő szervezetek sorrendjében az élen vidéki egyetemek és kutató helyek állnak: 28,4 milliárd forinttal első a Debreceni Egyetem, de a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és a Pannon Egyetem is 10 és 22 milliárd forint közötti támogatáshoz jutott.

A felsőoktatási és ipari együttműködési központok kapcsán Pálinkás József elmondta: a Kaposvári Egyetemen a klímaváltozás körülményei között alkalmazható növénytermesztési és állattenyésztési technológiák fejlesztése kezdődött meg. Győrben és Kecskeméten autóipari kutató-fejlesztő központok jöttek létre, eközben Debrecenben egészségiparral, Miskolcon intelligens anyagok gyártásával összefüggő kutatások kezdődnek. Budapesten és Pest megyében is létrejött három ilyen kutató-fejlesztő központ.

Mintegy 50 milliárd forintos támogatásból újult meg a kutatási infrastruktúra, ami feltétele, hogy a kutatók országszerte a lehető legjobb, nemzetközileg is versenyképes eszközökkel dolgozhassanak. Erre példa a Pécsi Tudományegyetem projektje, ami képvezérelt műtét-előkészítést és műtéti végrehajtást támogató, úgynevezett neuronavigációs rendszert hoz létre, alapját képezve új műtéti technikáknak, elősegítve elterjedésüket.

A Debreceni Egyetem új diagnosztikai képalkotó technológiák fejlesztését lehetővé tevő műszerparkot alakít ki a kutatási infrastruktúra projekt részeként. A Pannon Egyetem és vállalati partnerei fenntartható mobilitást szolgáló adalékok kifejlesztésén dolgoznak üzemanyagokhoz.

Forrás

Dunántúli Napló

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!