A keringésrendszeri betegségek vezetnek a haláloki listán

2018. június 28.

Európa legtöbb országában még mindig a keringésrendszeri betegségek vezetnek a haláloki listán: a nőknél magasabb arányban, mint a férfiaknál (az erősebb nemnél nagyon közelítenek egymáshoz a daganatos és a kardiovaszkuláris halálozási okok). Vannak azonban olyan fejlett államok, amelyeknél a daganatos halálozás meghaladta a kardiovaszkulárist, mert a keringési betegségeket sikerült jelentősen visszaszorítaniuk, ilyen például Franciaország, Spanyolország, Portugália, vagy a Benelux államok.

"Nálunk csak jóval később indult meg a csökkenés e megbetegedések okozta halálozásban az EU fejlettebb tagállamaihoz képest, és csak kisebb mértéket mutat, így a lemaradásunk fokozódik" - fogalmazott dr. Tóth Kálmán professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ 1. számú Belgyógyászati Klinikájának igazgatója az IME-MEMT legutóbbi konferenciáján.

A negyvenéves férfiak esetében a várható életkor az EU15-höz képest hét évvel, a V4-ekhez képest több mint két évvel rövidebb hazánkban. Ha a férfiaknál az 1960-as adatokhoz hasonlítjuk ezt a mutatót, akkor csak másfél évvel javult a születéskor várható élettartam több mint fél évszázad alatt. A 65 év felettiek egészségben eltöltött évei száma az EU15-ben 12,5, a V4-eknél 7, míg hazánkban 5 év, míg ha megfordítjuk, és a betegségben eltöltött éveket vizsgáljuk, akkor a magyar férfiak 8, a nők 28 évet élnek valamilyen egészségügyi problémával, szemben a visegrádi országok 9 éves átlagával.

A halálozási ráta esetében az idő előtti halálozásban és a megelőzhető halálozásban közismerten kiemelkedően rosszul teljesít Magyarország. Az EU15-höz képest a férfiaknál 2,5-szeres, a nőknél 3,5-szeres az arány a szív-érrendszeri betegségek okozta halálozásban. Az EU28 államok legvégén kullogunk az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozásban, Szlovákiával azonos az arányszámunk, nálunk rosszabb helyzetben csak Lettország és Litvánia van. A trend azonban még ijesztőbb, mutatott rá Tóth professzor: az EU28-ban az ezredforduló óta csökken a kardiovaszkuláris halálozás, míg a magyar adat kétszerese volt az EU28 átlagának, és ez alig csökkent, így az olló nemhogy zárult volna, hanem még tovább nyílt az elmúlt 15 évben.

Ennek egyik fő okaként a korai koszorúér-halálozást nevezte, mondván, ezzel "kilógunk" Európából - nálunk rosszabb halálozási adatokkal csak Moldova, Kirgizisztán, Kazahsztán, Ukrajna rendelkezik. Egyértelműen erre a területre kellene fókuszálnia az egészségügynek. Leginkább a megelőzéssel javítható az eredmény, azaz a dohányzás elhagyásával, az egészséges táplálkozással, a normál testsúllyal, a rendszeres mozgással. A megelőzésben az OECD adatai azt mutatják, hogy némi előrelépés történt ugyan a rendszeres mozgás és a mediterrán diéta területén, ám a dohányzás és a túlsúly szempontjából továbbra is a hátsó helyeken állunk.

Amire büszke lehet hazánk, és igazi sikertörténet, az az akut infarktus ellátás, ugyanis felére esett az infarktus okozta korai halálozás. Ez a kiterjedt katéteres laborhálózati rendszernek köszönhető, ma ugyanis már húsz centrumban látják el a betegeket. A hálózat az elmúlt 15 évben alakult ki nagyon egyenletesen elosztva, teljes országos lefedettséggel. Aki tehát időben orvoshoz fordul, az korszerűen gyógyítható a korai katéterterápiás módszerrel.

Kiterjedt, nemzetközileg is kiemelkedően jó infarktusregiszterünk is van. Ennek adataiból kiderül, hogy a kórházi elbocsátás után a korán szerzett eredményeket nem tudjuk hosszabb távra megőrizni, az idő múlásával egyre rosszabbak a mutatók a harmincnapos és az egyéves túlélést vizsgálva. Ennek több oka lehet, de egyik legfontosabbnak nevezte az aktív ambuláns kardiológiai rehabilitáció szinte teljes hiányát, illetve azt, hogy a szekunder prevenciós stratégiák nem tudnak olyan mélyen hatni és elterjedni ebben a betegpopulációban annyira, hogy ezeket az eredményeket ki tudják terjeszteni az életmódbeli problémák, valamint a gyógyszerhűség hiánya miatt.

Tavaly ezért kampányt indított a Magyar Kardiológusok Társasága: "Ha már túlélte az első harminc napot, tegyen érte, hogy túlélje a következő 365 napot is!" jelmondattal. A Túlélési ismeretek a szívinfarktust követően elnevezésű kardiológiai kampány célja, hogy növeljék a kardiológiai gondozásban, rehabilitációban részt vevő betegek arányát, és növeljék az infarktus utáni négy hónapban a kardiológiai vizitek számát.

Nagyobb aktivitásra szeretnék ösztönözni a szakorvosokat és a családorvosokat annak érdekében, hogy emelkedjen a kardiológiai gondozásban résztvevők aránya. Jelentős mértékben szeretnék emelni az ambuláns kardiológiai rehabilitációba kerülők létszámát, bent tartani a betegeket egy gondozási rendszerben. Célzott betegedukációval is igyekeznek aktivizálni a betegeket, érthetőbb anyagokkal (oktatófilmekkel) segíteni tájékozottságukat, együttműködésüket. Szeretnék elérni, hogy felelősséget érezzenek saját gyógyulásuk iránt: az eredményes gyógyuláshoz a megfelelő kontroll mellett az életmód, a gyógyszerhűség is nélkülözhetetlen.

Ha nem is látványos, azonnali eredményekre vezet a kampány, Tóth Kálmán professzor reményei szerint egy év múlva már lehet javulást felmutatni. Mint jelezte, a szakma szeretné elérni, hogy az infarktus utáni "utógondozás" ugyanolyan hatékonyságú legyen, mint az értágítás.

Forrás

weborvos.hu

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!