Enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek agykárosodási súlyosságának megállapításához használható, új, biomarkerek vizsgálatán alapuló diagnosztikai eszköz fejlesztéséhez szükséges kutatásban vesznek részt a magyar szakemberek.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által életre hívott kutatás eredményeiről számoltak be a szerzők július végén a Lancet Neurology nevű orvosi szaklapban. A vizsgálatba 22 intézmény, köztük a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai is bekapcsolódtak.
Dr. Büki András, a PTE Idegsebészeti Klinikájának igazgatója, a cikk egyik szerzője az MTI-nek nyilatkozva áttörésként értékelte a kutatás eredményét. Az idegsebész professzor az előzményekről kifejtette: egy év alatt világszerte több mint 50 millió ember szenved koponyasérülést, amit jelenleg elsősorban képalkotó eszközökkel diagnosztizálnak. A kutatás eredményeként két biomarkert (GFAP és UCH-L1 elnevezésű fehérjéket) azonosítottak, amelyek kimutatása a vérből és az agyvízből már a korai szakaszban utal a páciens sérülésének súlyosságára.
A kétezer betegen elvégzett vizsgálatok szerint ezeknek a biomarkereknek az együttes vizsgálatával - elsősorban az enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek esetében - 35 százalékkal csökkenthető a CT-vizsgálatok száma. A kutatás megállapításai nyomán kifejlesztendő új diagnosztikai eszköz a páciensek számára sugárdózis csökkenést, az ellátó intézményeknek pedig költséghatékonyabb működést jelenthet.
Dr. Büki András szintén áttörésnek nevezte, hogy a skandináv országok diagnosztikájában elterjedt biomarkerrel (S100 Beta nevű fehérje) szemben a kutatásuk során azonosított fehérjék vizsgálatát elfogadta az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatóság (FDA).
"Eddig még nem volt koponyasérülések esetében FDA által elfogadott biomarker" - mondta, hozzátéve, hogy a szakhatóság szerint ezeknek a fehérjéknek a vizsgálata a képalkotó diagnosztikai eljárások kiegészítéseként használható.
Az orvosprofesszor prognózisa szerint a közeljövőben kifejleszthetik a kutatási eredményeiken nyugvó új diagnosztikai eszközt. Annak előnyei között említette, hogy az ambuláns klinikai felhasználáson túl a helyszínen is alkalmazhatják sport-, vagy harctéri sérülések esetén. Kitért arra is, hogy emellett az eszköz a súlyos koponyasérültek megfigyelésében, állapotuk rövid időközönkénti rendszeres ellenőrzésében is az orvosok hasznára lehet.
A kutatást vezető floridai Banyan Biomarkers nevű vállalat több műszergyártó világcéggel tárgyal már az eszközfejlesztésről. Dr. Büki András a PTE szerepéről elmondta, hogy klinikájuk vizsgálati helyként vett részt a kutatásban, és a Banyan Biomarkers első Egyesült Államokon kívüli partnere volt a pécsi Idegsebészeti Klinika.