Hírek

Sajtószoba - 2018. augusztus 28, kedd

30 éve született az első magyar lombikbébi a pécsi klinikán

A hetvenes évekre az orvostudomány eljutott arra a pontra, hogy testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés módján fogant kisbaba láthatta meg a napvilágot Angliában. Magyarországon majd 10 évet kellett arra várnia a gyermektelen szülőknek, hogy a tudomány segítségével közös utódjuk legyen. 1988. augusztus 24-én, éppen harminc évvel ezelőtt sírt fel az első magyar lombikbébi, Zsuzsanna, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti Klinikáján.

A hazai népességnövekedés propagálásával, a gyermekvállalás ösztönzésével középpontba került a lombikbébi program is, hiszen egyre több olyan pár fordul szakemberhez, akiket a próbálkozások ellenére sem ér utol a gyermekáldás. Magyarországon a meddőség megközelítőleg 200 ezer házaspárt érint, így a reprodukciós eljárásokra való igény hatalmas. A magas számban jelentős szerepet játszik megváltozott életvitelünk is. A gyermekvállalás kitolódik, egyre többen vállalnak gyermeket 35-40 éves koruk körül, amikor már a lombikbébi kezeléssel is nehezen megy a teherbe esés, de a gyermekvállalás átlagkora is jelentősen növekedett.

Míg 1970-ben átlagosan 22,5 éves korukban szülték első gyermeküket a magyar nők, addig 2014-ben 28,2, a tavalyi adatok szerint pedig már 30,2 évesen érkezik az első kisgyermek a családokba. Fontos beszélnünk a magyarok többségének egészségtelen, mozgásszegény életmódjáról, ami elhízás terén a nők teherbe esési esélyeit, míg a férfiaknál a spermiumok mozgékonyságát csökkenti.

Louise Brown, a világ első lombikbébije, aki az angliai Oldhamben nők millióinak adta vissza a reményt, egy hónappal ezelőtt ünnepelte 40. születésnapját. 1978-as születését óriási médiafigyelem övezte, szüleit kórházból való hazatértükkor újságírók hada várta bristoli otthonuk előtt, hogy láthassák az évszázad babáját. Születésnapja kapcsán a brit Independent készített megható cikket a ma is Bristolban élő kétgyermekes édesanyával, aki elmondta, mennyire hálás az orvostudománynak, mert segít azoknak a pároknak, akiknek természetes úton nem lehet gyermekük.

"A petefészek tüszőjéből emeltünk ki petesejtet, amit egyesítettünk a férfispermiummal, majd rögvest visszahelyeztünk a méhbe. Ez utóbbi, a laparoszkópos visszahelyezés művelete volt az én feladatom. Nagyon nagy volt az öröm a szüléskor, a családét nem kell magyaráznom, de a miénk is, hiszen ezzel bebizonyítottuk, hogy nemcsak a fővárosban vannak remek szülészközpontok, illetve nem csak ott folynak világra szóló kutatások" - nyilatkozta korábban a bama.hu-nak dr. Bódis József, aki 1988-ban a szülészcsapat tagja volt.

A hazai mesterségesen létrehozott terhesség-kísérlet program 1986-ban indult el Pécsett, amiben másfél évig állatkísérletek keretében, több mint ezer egérnél végeztek megtermékenyítést. A dr. Csaba Imre vezette munkacsoport végül 1987 decemberében hajtott végre sikeres beavatkozást egy tíz éve meddő házasságban élő asszonynál.

Zsuzsanna 1988. augusztus 24-én látta meg a napvilágot Pécsett, és bár nagy szenzációnak számított, később nem vállalta úgy a nyilvánosságot, mint angliai sorstársa. Annyit tudni róla, hogy Pakson él, és jelenleg 30 éves.

Az első után gyorsan jött a második baba a fővárosi Nyírő Gyula kórházban, majd egyre több egészségügyi intézmény nyújtott lehetőséget a meddőségkezelésre. Állandó lombikprogramot kínáló intézmény azonban csak 1992-ben jött létre Kaáli Géza jóvoltából, amit a kezdeti magánkezelések után a társadalombiztosító is fokozatosan támogatásban részesített. A támogatás ellenére is rengeteg pénzt hagynak ott a családok az egészségügyi intézményeknél, hogy gyermekük születhessen.

Függetlenül attól, hogy magánintézményről vagy közfinanszírozott ellátóhelyről van-e szó, mindenhol öt próbálkozást fizet az egészségbiztosító. Ennek azonban évi volumenkorlátja van, ami azt jelenti, hogy évente összesen hatezer próbálkozást finanszírozhatnak állami pénzből. Tavaly a kormány az államilag támogatott lombikeljárásokhoz kapcsolódó gyógyszerek támogatását - ha az állami intézményben került felírásra - 70-ről 90 százalékra növelte, míg magánintézményeknél ugyanennyiről 55 százalékosra csökkentette, kiegészítve azzal, hogy akinek öt embrióbeültetéssel végződő beavatkozásból legalább egy gyermeke születik, az a következő gyerek, illetve gyerekek esetében is négy-négy teljes beavatkozást igénybe vehet az egészségbiztosító terhére.

A petesejt levétele, a mesterséges megtermékenyítés, majd az embrió visszaültetése magánintézményekben nagyjából 400 ezer forintra rúg, plusz 100 ezer forintos a gyógyszerköltség. Tehát egy beültetés félmillió forintból jön ki, és akkor még egyáltalán nem biztos, hogy a beültetett embrió megmarad.

A sikerességi rátáról tanúskodik Rétvári Bence államtitkár által tavaly közölt adat is, miszerint 2010 óta összesen 41050 művi megtermékenyítési eljárást végeztek a közfinanszírozás terhére. Ezen kezelésekből 8895, azaz 21,67 százalék bizonyult eredményesnek.

Éppen ezért már az első kezelés alkalmával gondolnak a jövőre, így ha több embriót is sikerül osztódásra bírni, és ezek egészségesek és életképesek, akkor lefagyasztják őket. Később már nem kell elölről kezdeni a procedúrát, és a költségek is megcsappannak. Egy ilyen beültetés gyógyszerekkel és a fagyasztási költségekkel együtt nagyjából 250-300 ezer forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy ha valaki már az első lombikkezelés során teherbe esik, akkor négy inszeminációval számolva körülbelül 1 200 000 forintot hagy az intézményben, ha minden embrió beültetésre kerül.

Forrás

alfahir.hu

Hírarchívum