Hírek

Egyéb hírek - 2018. szeptember 13, csütörtök

Dr. Gerlinger Imre professzor új könyve

Megjelent dr. Gerlinger Imrének, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatójának új könyve a Medicina kiadásában, „Fül-orr-gégészeti karcolatok” címmel, ami a 2012-ben napvilágot látott „Fül-orr-gégészeti históriák” című kötet folytatásának tekinthető.

Dr. Gerlinger Imre professzor könyve bevezetőjében így fogalmaz:

„A ”Fül-orr-gégészeti históriák” című könyvem 2012-ben látott napvilágot, s nagyon kedvező fogadtatásban részesült nemcsak szaktársaim, hanem a híres emberek betegségeit elemző történetek iránt érdeklődő, nem szakmabeli olvasóim részéről is.

 

Az emberi természet bocsánatos tulajdonsága, hogy kíváncsi és mindent tudni szeretne a kiemelkedő személyiségekről, politikusokról, művészekről, tudósokról, politikusokról, közszereplőkről. A betegség mindig gyengíti a nagy egyéniségek személyiségjegyeit, ezért maradt olyan sok rejtély a hírességek kórfolyamatai és halála körül. A modern kori orvoslás temérdek összefüggést tárt fel a panaszok, tünetek és a diagnózisok között. Ezért izgalmas, ha a történelmi személyiségek elmúlásának eseménysorát újravizsgáljuk és ismeretlen összefüggéseket keresünk.

Előző könyvem folytatásaképpen most közreadom újabb történeteimet „Fül-orr-gégészeti karcolatok” címmel. Ebben a könyvben egyrészről folytatni szeretném a hírességek kórtörténeteinek elemző leírását.

 

Ki ne hallott volna Oscar Wilde kalandos életéről, zseniális aforizmáiról? Kevesebben vannak, akik tudják, hogy édesapja a kor egyik leghíresebb fül-orr-gégész professzora volt, akinek fia - a sors fintora folytán - egy fülbetegség szövődménye miatt hunyt el.

Bizonyára sokakat meg fog hatni Helen Keller bájos története, aki az első siketnéma nőként felsőfokú végzettséget szerzett, amerikai politikusok barátjává, a közvéleményt formáló médiaszemélyiséggé vált, s ugyancsak zseniális aforizmákat tett közzé.

Könyvemben bemutatom Krepuska Géza fül-orr-gégész professzor történetét, aki képes volt a trianoni határok számunkra kedvező megváltoztatását is elérni.

Valószínűleg érdeklődésre tarthat számot Károlyi Mihály – a máig vitatott megítélésű egykori miniszterelnökünk - betegségének története, vagy a híres cseh zeneszerző, Smetana siketségének kórtörténeti elemzése. Azt is elolvashatják az érdeklődő kollégák és a nem szakmabeliek, hogy miképpen próbálták ki Ruth Babe-en, a valaha élt leghíresebb amerikai baseball játékoson az első kemoterápiás rákgyógyászati gyógyszert. Mona Lisa mosolyának elemzése már régóta foglalkoztatja a fül-orr-gégészeket, most megtudhatjuk, hogy milyen kórkép állhatott a mindenkit lenyűgöző híres mosoly hátterében. A magyar származású Nobel-díjasokra mindig büszkén gondolunk vissza. Bárány Róbert 1914-ben történt elismerésének az a pikantériája, hogy a díjazott az I. világháború során orosz hadifogságban értesült az elismerésről, s hihetetlenül kalandos körülmények között jutott el Svédországba, a díj átvételére. Lucja Frey magával ragadó személyisége, a róla elnevezett szindróma hátterének ismertetése elvezet bennünket a II. világháború szörnyűségeink felidézéséhez.

Tycho Brache, a világhírű csillagász, az első mesterséges orrprotézis viselője volt, története igazi kultúrtörténeti csemege.

Könyvemben a hírességek fül-orr-gégészeti vonatkozású történeteinek elemzésén túlmenően hangsúlyt kívántam fektetni a fül-orr-gégészet művészettörténeti aspektusaira is. Bemutatom a fül ábrázolását a különböző műalkotásokon, de áttekintést kaphatunk az orrászati vonatkozású, és a fej-nyaksebészeti vonatkozású művészettörténeti példákról is. Komoly hangsúlyt kap a gyermekkori rendellenességek és fül-orr-gégészeti elváltozások bemutatása a képzőművészetben.

Végül elsősorban a fiatal, pályakezdő kollégáim kedvéért összegyűjtöttem néhány szakmai szempontból izgalmas és érdekfeszítő elemzést a fül-orr-gégészet hőskorából. Bizonyára sokan fogják érdeklődéssel olvasni a mikroszkópos fülvizsgálat kialakulásának eseménysorát, valamint a gége vizsgálatának és a microlaryngoscopia megszületésének időrendi sorrendben bemutatott elemző leírását. Mindkét témakörnek számos magyar vonatkozása is van.

Könyvem nem egy professzionális irodalmi műalkotás, ezért kérem a Tisztelt Olvasókat, hogy a történeteimet csupán a szakmáját szerető, és a háttérinformációkat szívesen elemző, azokat kollégáival megosztani kívánó fül-orr-gégész eltévelyedésének tekintsék.

Azt szerettem volna elérni, hogy az első könyvemhez hasonlóan ebben az újabb kötetben is olyan adatok és információk kerüljenek összegyűjtésre, melyeket szívesen olvasnak a következő generációk fül-orr-gégészei, és az érdeklődő laikusok is.”

A kötethez dr. Reglődi Dóra professzor asszony, az Anatómiai Intézet igazgatója írt ajánlást.

„Az ókortól kezdve a művészet és a medicina elválaszthatatlanok egymástól. Az orvosok, akik absztraháló képességüket foglalkozásuk, hivatásuk miatt naponta átlagon felül, intenzíven alkalmazni kényszerülnek, sokszor ösztönszerűen keresik azokat az utakat, amelyek foglalkozásuktól teljesen eltérő lehetőséget kínálnak művészi képességeik hasznosítására. Egyrészt az így nyert új környezeti benyomásokkal, ingerekkel képesek ébren tartani és ápolni művészi érdeklődésüket, másrészt, az ezen a módon létrejött eredményt, mint művészeti alkotást, hasznosítani is tudják. Ezért nem véletlen, hogy nemcsak a múltban, hanem a jelenben is sok olyan képzőművész, költő és író nevével találkozhatunk, akik polgári foglalkozásukban orvosok illetve gyógyítóként is tevékenykednek. Gerlinger professzor is ehhez a körhöz tartozik. Mostani és eddig megjelent írásaiban ezeket a területeket egészen egyedülállóan ötvözi. Előző kötetében számos híres ember fül-orr-gégészeti betegségének hátterét ismerhettük meg, amelyek nem ritkán magyarázatot is adhatnak karakterük bizonyos jellemvonásaira. Új kötetében a korábbiakhoz hasonlóan izgalmas témákat elemez rendkívül olvasmányos módon, ugyanakkor a tudományos igényesség megtartásával. Mindezt rengeteg képpel és szemléletes illusztrációval is fűszerezi. Könyvében jól ismert személyekről olvashatunk a fül-orr-gégész szemszögéből, így például Mona Lisa rejtélyes mosolyának eddig talán nem ismert lehetséges magyarázatáról, Károlyi szájpad fejlődési rendellenességéről és annak részletes műtéti leírásáról, vagy a süketen és vakon egyetemet végző Helen Keller történetével. Ezeken kívül további érdekfeszítő és meglepő történetekkel ismerkedhet meg az olvasó. Megtudhatjuk, hogy a nervus laryngeus superiort melyik operaénekesről nevezték el, vagy hogyan készítettek orrprotézist egy párbajban elvesztett orr pótlására az 1500-as években. Gerlinger professzor az olvasót egy olyan rendkívül izgalmas világba invitálja, amelyik eddig sokunk számára - beleértve a szakmában és a művészetekben jártasakat is – ismeretlen volt. A különböző fül ábrázolások elemzése mellett külön fejezetben analizál gyerekkori fül-orr-gégészeti rendellenességeket több évezredet áthidaló művészeti alkotásokon. Ezekben a fejezetekben találkozik igazán a képzőművészet és a fül-orr-gégészet „művészete” a tudományos megközelítéssel.

Gerlinger professzor könyve egy igazi színfolt is, hiszen az egyre szűkebb és szűkebb szakterületekre koncentrálódó szakmánkban egy igazi felüdülést jelent, amely ötvözi a történelmet, csillagászatot, irodalmat, képző- és zeneművészetet az orvostudomány „művészetével”.

A könyvet ajánlom mindenkinek: fül-orr-gégészeknek, akik érdekes történetekkel szeretnének megismerkedni szakterületük kapcsán; más szakterületen tevékenykedő kollégáknak, akik különböző művészeti ágak képviselőinek betegségeibe szeretnének tudományos bepillantást nyerni; és mindenkinek, akit érdekel az emberi test, mint a művészetek tárgya, hiszen a legnagyobb művész maga a természet. A könyv izgalmas olvasmányt jelent nemcsak szakmabelieknek, de bárkinek, aki a művészetek bármelyik ágából kiindulva az emberi testhez és az orvosi tevékenységhez egy kicsit más szemszögből nézve szeretne közelíteni.”

Prof. Dr. Reglődi Dóra

Hírarchívum