Az elhízás járványszerű terjedéséért nemcsak a mozgásszegény életmód tehető felelőssé, hanem a táplálkozáskutatók szerint a felnőttkori elhízás az esetek közel harmadában az első 1000 nap magas fehérjebevitelére vezethető vissza. A csecsemő ideális tápláléka az anyatej, de a tápszerek közül is az a legjobb, ami az anyatejhez hasonló összetételű. Az első 1000 napban tehát eldőlhet, kövérek leszünk-e felnőttként.
A német táplálkozáskutató, dr. Berthold Koletzko professzor szerint a felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza. A több európai országot felölelő The EU Childhood Obesity Programme (CHOP) kutatás szerint a túlzott mennyiségű, illetve a nem megfelelő összetételű fehérjefogyasztás 2,5-szeresére növeli annak a kockázatát, hogy a gyermek 6 éves korára túlsúlyos lesz. A fenti kutatási eredményeknek azért óriási a jelentősége, mert az elhízás Európában járványszerű méreteket öltött: jelenleg körülbelül 14 millió gyermek túlsúlyos, közülük 3 millió pedig kórosan elhízott.
Az OECD egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, de már a gyermekeinket is veszélyezteti az elhízás: 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos. Az elhízás növeli az olyan súlyos megbetegedések kockázatát, mint a diabétesz vagy az iszkémiás szívbetegség, és szerepe a rákos megbetegedésekben vetekszik a dohányzással.
„Nem elég az aktív életmód népszerűsítése, az elhízás megelőzését már csecsemőkorban el kell kezdeni. Az egészségügyben dolgozóknak ezért fel kell hívniuk a szoptató anyukák figyelmét a korai fehérjebevitel fontosságára” – állítja dr. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Gyermekgyógyászati Klinikájának professzora, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, a hazai IDEFICS kutatások vezetője. A szakember szerint a túlzott, illetve nem megfelelő fehérjebevitel érdemi hatással van a csecsemőkorban kialakuló zsírsejtekre, ugyanis az első 1000 napra zajlik le az ún. metabolikus programozás, és alakul ki – egy életre szólóan – a zsírsejtek száma. Emellett a túlzott fehérjebevitel fokozza az inzulintermelést, ami növeli az éhségérzetet, ez pedig szintén hozzájárul a felesleges súlygyarapodáshoz.