Elérhető a PTE ÁOK új honlapjának béta verziója.     Az új honlapról »     Megnézem »

Hírek

Sajtószoba - 2020. február 13, csütörtök

Vérminták tesztelése lézerrel

Biológiai minták változásait észlelő új vizsgálati módszerről adott hírt a Nature. A cikk szerzői között van Krausz Ferenc, a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet vezetője, a Müncheni Tudományegyetem professzora mellett a budapesti Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa, Mihaela ®igman is.

Két évtizede kutatja az ultrarövid impulzusú lézertechnológia felhasználási lehetőségeit Krausz Ferenc. A fizikus az elmúlt időszakban olyan új lézerforrásokat és mérési technikákat fejlesztett ki társaival, amelyek lehetővé teszik a molekuláris ujjlenyomat felismerését. A kifejezés nem nyomozásra utal, hanem arra a tudományos feltételezésre, amely szerint az emberi vér molekuláris összetétele az ember egyedi, nemre, egészségi állapotra jellemző képét mutatja. A világ vezető tudományos lapjában, a Nature-ben megjelent tanulmány szerzői ugyancsak lézer segítségével vizsgáltak nagyon kis koncentrációban jelen lévő molekulákat, molekularendszereket. Állításuk szerint módszerükkel nagy érzékenységgel mérhetők biológiai minták, például folyadékok, sejtek, vékony szöveti metszetek molekuláris összetételének elváltozásai.

Kutatócsoportok évtizedek óta próbálják világszerte infravörös fénnyel biológia rendszerek molekuláris összetételét, illetve annak elváltozásait detektálni, az ebből nyert információt betegségek korai észlelésére felhasználni. Számos biztató kísérlet ellenére a mai napig nem sikerült áttörést elérni. Ennek legfőbb oka, hogy a hagyományos fényforrásokkal gerjesztett molekulák által kisugárzott jelek gyengék és nehezen választhatók el különféle zajforrásoktól. Ezzel kapcsolatosan jött az ötlet, hogy rövid lézervillanásokkal történő gerjesztés, illetve a molekuláris jelek mérése jelentősen növelheti a módszer érzékenységét. Ezt a feltételezést sikerült a közelmúltban kísérletekkel bizonyítani.

A módszer alapjául szolgáló lézer, illetve lézeres méréstechnika kifejlesztése hat éve kezdődött, a fent említett kísérletek pedig 2018–2019-ben zajlottak. Ezek eredményei rendkívül biztatóak, számos orvosi és biológiai alkalmazás lehetőségét vetítik előre. A budapesti Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Közhasznú Nonprofit Kft. azzal az elsődleges céllal jött létre, hogy az új eljárás folyadékbiopszián alapuló diagnosztikai alkalmazási lehetőségeit felkutassa. A vérben lévő több tízezernyi különféle molekula döntő része meghatározott koncentrációban van jelen az egészségesen működő szervezetben. Ezen molekuláris összetétel jelentős változása kialakulófélben lévő betegség következménye vagy előjele.

„Nem egyetlen molekula, hanem molekularendszerek meghatározására lehet alkalmas ez a vizsgálati módszer. Egyes vegyületek szerkezete, egymáshoz viszonyított aránya ugyanis eltér normál, illetve kóros körülmények között. A változás mértékéről a szakembernek hasznos következtetések vonhatók le” – tájékoztatott dr. Bódis József orvosprofesszor, államtitkár, a Pécsi Tudományegyetem korábbi rektora. A szülész-nőgyógyász a szakterületén is hasznosíthatónak tartja a lézeres molekulameghatározást. Pécsett egy évtizede kutatják a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött embriókat körülvevő tápoldatban található molekulákat. Elképzelhető, hogy Krausz Ferenc új módszerével minden korábbinál pontosabban meghatározhatják az ott található vegyületek mennyiségét, egymáshoz viszonyított arányát. Ezen információk elemzéséből kiderülhet, hogy melyik molekularendszerben fejlődő embrió beültetése vezet a legnagyobb eséllyel sikeres terhességhez.

Forrás:

Magyar Nemzet

Hírarchívum