A tananyagok kincsestára: digitalizáció és a csúcstechnológia a pécsi orvosképzés jövőképe
Beszélgetés Dr. Nyitrai Miklóssal a PTE ÁOK dékánjával a kar PotePedia néven futó digitális tananyagfejlesztéséről
Mi is tulajdonképpen a PotePedia? Milyen igények hívták életre a fejlesztést?
A PotePedia a pécsi Orvoskar által kezdeményezett és hazánkban egyedülálló digitális projekt, amelyben magas szintű szakmai irányítás és támogatás mellett a hallgatók aktív közreműködésével valósul meg a naprakész, a medikus képzést támogató, online tudásbázis és információs háló. Tartalmát és megjelenését tekintve is úgy építkezik, hogy kiváló forrást adjon a hallgatóknak a tanuláshoz.
Mi a fejlesztés háttere, mikor, milyen céllal indult, mire lesz leginkább használható?
A PotePedia annak a hallgatói elvárásnak kíván eleget tenni, amely az orvosi képzést leíró és kísérő tudásanyag naprakész adattárházát korszerű adatkommunikációs eszközökön teszi elérhetővé. Az egyre növekvő és kutatások, módszertani fejlesztések miatt gyakran változó ismeretanyag így juthat el leggyorsabban az oktatás résztvevői felé.
A fejlesztés tehát annak kihívásnak és célnak tesz eleget, hogy medikusaink felkészülését ne akadályozza a hagyományos, analóg tudásátadás több állomásból felépülő rendszere.
Mindez nem a minőség és megbízhatóság elhagyásával történik. Éppen ellenkezőleg, a szakmai csatornák és ellenőrzési pontok beépítésével mostantól válik igazán ellenőrizhetővé, hogy mi jut el hallgatóinkhoz a felkészülési időszakban. Ezért a PotePedia a mai magyar orvosképzési gyakorlat egyik legkorszerűbb eszköze. Természetesen attól még nem válik valaki orvossá, hogy ha elejétől a végéig átolvassa, ahogyan egy szótár vagy enciklopédia sem tesz senkit nyelvtanárrá vagy akadémikussá. A korszerű alapokhoz társítani kell tanári, mentori irányítást és a kiváló gyakorlati hátteret, amely nélkül az orvosi szakértelem kialakulása elképzelhetetlen.
Melyek a leginkább nehézségeket okozó megoldandó feladatok (pld. hálózatos, több ágenses tananyagfejlesztés)?
A PotePedia több felismerés tudatos kezelésének és szintézisének az útján ad választ az oktatásunk legégetőbb problémáira.
Az első, hogy míg a XX. század közepén mintegy 50 év volt az orvostudományok ismeretanyagának "felezési ideje", mostanra ez a periódus lecsökkent fél évre. Ilyen iramú tudásanyag növekedésre a korábbi oktatási módszertanok egyre nagyobb tehetetlenséggel válaszolnak, ami oktatásunk korszerűségét kérdőjelezi meg. A Potepediában akár percek alatt elvégezhetők a szükséges módosítások.
A képzési tartalom frissen tartása elengedhetetlen, de ebből rögtön egy másik feladat következik, nevezetesen, hogyan tudjuk a folyamatosan változó diszciplínák egymás közötti szakmai kapcsolatát és összefüggéseit megteremteni.
Furcsán hangozhat, de a két problémára adott választ, egyben a digitális oktatásunk egyik legfontosabb didaktikai eszköze az oktatói-hallgató kollaboráció adja.
Az alapokat nyújtó szakmai anyagok mellett számos olyan terület van, amelyeknek a feldolgozásába a hallgatók is be tudnak kapcsolódni és a tématerület szakértőinek útmutatásával maguk is tevékenyen részt vehetnek a tudásbázis bővítésében.
És ugyanennyire fontos az is, hogy az egyes tudományági területek egymásra épülése érzékelhetővé váljon, a fogalmak, módszertanok az alapoktól a gyakorlati alkalmazásig egyfajta hálózatot képezzenek. Ez a network szintén a közös munka eredményeképpen jöhet létre, aminek nagy szerepe van abban, hogy az együtt gondolkodás révén hatékony és eredményes tudásátadás történik.
Mi változott a világjárvány bekövetkeztével? Változott-e az alapcél vagy csak a fejlesztés és a munka gyorsult fel a körülmények hatására?
A PotePedia nem adhoc ötlete volt a Karnak, hanem már több mint egy éve tervezett eszköze, aminek a bevezetését gondos előkészítés előzte meg. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a távoktatásra átállás kényszere jelentősen felgyorsította a rendszer befejezését és átadását, így az eredeti elképzelésekhez képest kicsit korábban, már a mostani szemeszter végét záró vizsgaidőszakban használatba kerül, még ha nem is teljes funkcionalitással.
Hogyan segíti majd a diákok felkészülését és miben más, mint az eddigi digitális tananyag fejlesztési módszerek (hiszen készültek már korábban is digitális tananyagok az ÁOK-án)? Miben más vagy tudhat többet ez, mint egyéb digitális tananyag fejlesztési, megosztási megoldások? Mi a működésének a lényege?
A digitális oktatás nem egyszerűen áttérés a papíralapú jegyzet- előadás és tananyag készítésről elektronikusra. Nem a rögzítés és tárolás formája a döntő, hanem az erre épülő intelligens megoldások. Az ma már nem számottevő különlegesség, hogy a képzést leíró munkaanyagok könnyen gyorsan és jó esetben eszköztől függetlenül is elérhetők.
A PotePedia annak az elvárásnak is eleget kíván tenni, hogy az elsajátítás élményszerűvé és ezzel elmélyültebbé válik azáltal, hogy megjelenik előttünk egy-egy folyamat egésze.
Vegyünk egy példát! Mennyivel izgalmasabb úgy tanulni a sejtszintű biokémiai folyamatok leíró egyenleteit, ha hozzá társítva megismerhetjük a sejtmembránok anyagcsere folyamatát, azok jelentőségét az élettani folyamatokban és mindezt a szuperrezolúciós eszközök felvételein keresztül is megtekinthetjük. A három tématerület máris egy szálon fut és lehetőséget ad arra, hogy megértsük, hogyan épít egyik szakmai terület a másik tudására az oktatásban is.
De legalább ennyire erős eszköze lehet az újszerű digitális oktatásnak az adatelemzés és személyre szabottság.
Ha alkalmazni kezdjük a beépített számonkérési lehetőségeket, akkor az eredmények ismeretében a rendszer automatizmusa segítséget nyújthat, hogy hol vannak még hiányosságaink, amit pótolnunk kell. Ugyanez a másik oldalról nézve közvetlen visszajelzést is adhat arra oktatóinknak, hogy mely tananyagaink elsajátítása okoz gondot a hallgatóknak, ezért nagyobb figyelmet kell rájuk fordítani.
Mi lesz a PotePédia viszonya eddig is használt, külső tartalmakkal? Gondolok itt olyanokra, mint pl. az UpToDate adatbázis.
Ma már természetes, hogy a kutatások, előadások, témák prezentációja és publikációja számos szakmai fórumon elérhetővé válik. Ezeknek a figyelemmel kísérésére eddig is gondot fordítottunk, az integrációjára pedig a PotePedia lehetőséget ad.
Ezzel tudjuk gazdagítani az alapképzésünk tudományos hátterét és módot adni arra, hogy hallgatóink érdeklődését ne szűkítsük be pusztán a követelményrendszerünk elvárási szintjére, de inspiráljuk őket arra, hogy megtalálják a saját szakmai területüket.
Kihasználja-e a rendszer a legmodernebb infokommunikációs tartalom előállítási lehetőségeket (beágyazott videó, AR/VR, élő közvetítés, reszponzivitás stb), és ha igen, hogyan lehet ezt elképzelni a gyakorlatban? Készülnek-emár most ilyen anyagok?
A PotePedia rendszere indulásától kezdve tervezetten használja és épít a tartalom fejlesztés sokszínűségére. Ugyanakkor, mint fejlesztés sohasem állhat meg és igyekeznie kell azokat a hasznos eljárásokat implementálni, amelyek ma az orvosképzés csúcstechnológiáit képviselik. Bevonásuk az oktatásba megoldást nyújt a problémára.
Az ÁOK-n az utóbbi évek egyik igen jelentős fejlesztése volt a M3D-Vision alkalmazás - orvosi tartalmak élő közvetítése akár virtuális 3D környezetben - amely műtéti vagy egyéb, külső szemlélő által nehezen nyomon követhető orvosi beavatkozások megfigyelésére ad lehetőséget. A rendszer részben már most is alkalmas ennek fogadására, ugyanakkor gyakorlati alkalmazására még egyrészt további szoftveres, másrészt infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtanunk. Az utóbbira részben talán az új – MVP forrásból elkészülő – központi oktatási épületben módunk lesz, ún. digitális bemutatóterem (ún. showroom) létrehozásával.
Van-e olyan terület, tananyag, szervezeti egység, akik különösen jól állnak már tartalmakkal, van-e már megmutatható tartalom?
Nem szívesen emelnék ki területeket, mert sem időszerű sem elegáns nem lenne még így az elején rangsorolni az intézetek befektetett munkáját. Nem is teljesen azonosak a tantárgyi lehetőségek, de mindenképpen szeretnénk a közeli jövőben szélesebb körben is megmutatni mit tud a PotePedia.
Egyes aktívabb tantárgyaink esetében sok izgalmas anyag készült az utóbbi időben, amik várható, hogy bemutatásra kerülnek, külsősök részére is, mert szeretnénk, ha ez is kedvet csinálna ahhoz, hogy a felvételizők bennünket válasszanak.
Milyen eszközöket biztosít a rendszer az oktatók, képzők részére?
A PotePedia funkcionálisan két elkülönülő részre bontható. Egyrészt a gyakorlatilag korlátlanul bővíthető felhőtárhelyre, ahol valamennyi tantárgy rendszerezetten és jól kereshetően elhelyezheti a tananyagait formátumtól függetlenül. Nevezzük ezt a képzési követelményrendszerünk alapjait összefoglaló könyvtárnak, repozitóriumnak - vagy a tananyagok kincsestárának. Másrészről rendelkezik egy tananyag fejlesztési, egységesítési és hálózatosítási eszköztárral. Ezzel tudjuk a különböző minőségű és felépítésű tananyagainkat azonos minőségűre és reszponzívvá tenni, továbbá ez ad arra, hogy a logikai kötődést megteremtsük közöttük.
Hol tart a fejlesztés illetve a tananyagok készítése? Milyen a fogadtatása az oktatók részéről?
A korábbi ütemezéstől eltérve, most azt szeretnénk, hogy a PotePedia minél előbb a Kar központi tudástára lenne, ezért nyitottuk meg a tantárgyfelelőseink előtt és szeretnénk ha a megváltozott helyzet ellenére vagy annak leküzdésére minél előbb feltöltenék oda a hallgatók vizsgafelkészülését segítő anyagokat.
Ez vitathatatlanul fáradságos, idő és energiát igénylő munka, de készen állunk rá. Rendkívül sok értékes anyag született ebben a félévben is, amire szükségük van a hallgatóknak.
A feltöltési folyamatot előkészítettük és támogatjuk online kurzus és írott útmutatók segítségével, de ez az alapozó munka inkább fáradságos, mint bonyolult.
Az eddigi visszajelzések is ezt igazolták.
Látták-e, véleményezték-e már hallgatók?
A hallgatóknak még nem alakulhatott ki a véleménye, tekintettel arra, hogy a tananyagok publikálása most kezdődik, ám a fejlesztésekbe folyamatosan bevontuk a Hallgatói Oktatásfejlesztési Csoportunkat és a Hallgatói Önkormányzatot is. Ugyanakkor beléphetnek a felületre és annak egyszerű használatáról egy rendhagyó Dékáni Kávészünet videó és annak leiratának segítségével maguk is tájékozódhatnak. Természetesen számítunk a véleményükre, mert nekik készült és a PotePedia kialakítását a mostani és jövőbeni véleményük is formálni fogja.
A munkában hallgatók is fognak segíteni? Ha igen, mi lesz a feladatuk?
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a PotePedia-n keresztül kézzel foghatóan megjelenik az oktatói-hallgatói kollaboráció.
A tananyagok feldolgozásában, szerkesztésében és az anyagok hálózatának megteremtésében egyaránt számítunk a hallgatói önkéntesek munkájára, amelyet a HÖK segítségével koordinálunk és kiemelt hallgatói ösztöndíj útján támogatunk is. A PotePedia nem titkoltan a wikipedia mintájára, ugyanakkor az orvosképzésre (orvos, fogorvos, biotechnológus) fókuszáltan szeretne egyedülálló tudásbázist létrehozni a Kar hallgatói részére.
Azt gondoljuk, hogy az alkotói közé öröm és megtiszteltetés bekerülni.
Van-e belátható (publikus) menetrendje a feladatoknak? Mikortól állhat rendszerbe teljesen és hogyan történik majd a bevezetése?
A korábbi tervektől eltérő forgatókönyv szerint megyünk most, aminek első mérföldköve a vizsgaidőszak kezdete. Addigra szeretnénk, ha a tantárgyfelelősök ennek a félévnek a digitális tananyagait már minél szélesebb körben a PotePedia-n keresztül is elérhetővé tennék.
A következő állomásunk az új tanévnyitó lesz, amelyre szeretnénk már úgy ráfordulni, hogy a 2020-as első szemeszter anyagai készen várják a hallgatókat.
A PotePedia teljes rendelkezésre állása ugyanakkor egy hosszabb folyamat még sok izgalmas fejlesztéssel és állomásokkal. Ezekről a napokon belül induló potepedia.com weboldalon és a kari hírekben egyaránt tájékoztatást adunk.
Kiválthat-e hagyományos órákat, esetleg egész kurzusokat önmagában vagy inkább támogató jellegű lesz a szerepe?
A PotePediának meglesz a helye és szerepe oktatásunkban, és biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk azt az egészséges egyensúlyt, ami hagyományos képzési formáinkat támogatja, bizonyos esetekben kiválthatja majd.
Az orvosképzés gyakorlatorientált folyamatát természetszerűleg nem veheti át, mindamellett remek támogatást ad, lehetőséget nyújt, hogy képzésünk új módszereket is alkalmazzon.
Úttörők vagyunk ebben a fejlesztésben, de a tudásmegosztás, a naprakész információ, az időbeosztás és az egyéni előre haladás területei minden bizonnyal át fognak alakulni használatával.
Az orvosi ismeretek folyamatosan fejlődnek, változnak. Bizonyos területek jegyzetei gyorsan képesek avulni. Megoldást nyújt-e erre a problémára a PotePedia? Mennyire egyszerű az egymással is összefüggő anyagokat felülvizsgálni, koherensen egyben tartani? Egyáltalán, ki lesz ilyen szempontból a karbantartója az ismereteknek?
A digitális fejlesztés víziója már kezdetektől fogva magában hordozta a közösségi munkára épülés és gondozás lehetőségét. A résztvevők, oktatók, kutatók, gyakorló orvosok és a hallgatók egyaránt hozzátehetnek a tudásanyag frissen tartásához.
A fejlődés kulcsa tehát a folyamatos ellenőrzés, a tudásanyag állandó revíziója a rendelkezésünkre álló és megbízható források és ismeretanyag alapján.
A PotePedia ezért lehet a pécsi orvosképzés egyik legmegbízhatóbb forrása, reményeink szerint sok medikus generáció meghatározó élménye.
Mekkora csapat szükséges majd az üzemben tartására? Mit fognak ők csinálni?
A tananyag hálózat fenntartása a ma alkalmazott legkorszerűbb felhőalapú tárolási rendszeren alapul, amelyet erre szakosodott szolgáltatóktól veszünk igénybe, így ilyen irányú teendőnk nincsen. Az üzemeltetéshez kapcsolódó fejlesztésekhez a szoftveres keretrendszer kidolgozóját és partnerünket, a Dexter Kft-t vesszük igénybe, így fejlődési elképzeléseink a kezdetektől egy kézben összpontosulnak, biztosítva ezzel a technológiai homogenitást.
Ami a tartalom üzemeltetését és fenntartását érinti, ott pedig kis túlzással a Kar egésze részese lesz a munkának, különböző szakmai szintű jogosultságokkal.
Kívánni sem lehet jobb csapatot és közösségépítő közös gondolkodást.
potepedia.aok.pte.hu
Fekete László - Szabó Gábor, Pécs, 2020.04.30