Évente több mint százezer stroke-eset

2013. május 9.

A hazai centrumokban is világszínvonalú gyógyító módszereket alkalmaznak

Magyar Nemzet - 2013-05-09 - 4. oldal

Évente több mint százezer stroke-eset

Jelentős magyar sikerekről számolt be egy hazai szaktekintély azon a konferencián, amelyet tegnap tartottak a stroke-kezelés témájában. Magyarországon a betegség sokakat érint, és az általános vélekedéssel ellentétben nem csak az idős korosztályt veszélyezteti. A szakma fontosnak tartja, hogy a kezelés finanszírozása mihamarabb lazuljon, mivel így még több betegnek lenne esélye a teljes felépülésre.

A magyar klinikai innováció a stroke kezelésében és a betegség elleni sikeres küzdelem volt a témája annak a konferenciának, amelyet tegnap tartottak a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában. Az esemény kiemelt célja volt, hogy a szakma felhívja a figyelmet a stroke kockázatára, továbbá tudatosítsa a a társadalomban, hogy szükség van azokra a hazai szakemberekre, akik a Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden működő centrumokban alkalmazzák a világszínvonalú kezelési módszereket.
A köznyelvben agyvérzésként emlegetett stroke valójában az agy vérellátási zavara következtében létrejövő súlyos idegrendszeri működészavar. A betegség a túlélők kétharmadánál olyan maradandó egészségkárosodást okoz, amely a további életminőséget és életvitelt rendkívül károsítja. Nem elhanyagolható, hogy a kór súlyos gazdasági terhet ró a családokra és a társadalomra, hiszen a kezelés költsége messze meghaladja a szív- vagy rákbetegségek okozta pénzügyi kiadásokat.
Az értágulatot, vagyis orvosi nevén az aneurizmát a felnőtt népesség mintegy két százaléka hordozhatja, vagyis körülbelül kétszázezer embernél áll fenn annak a veszélye, hogy ezek fejlődésük során megrepednek, és életveszélyes vérzést okoznak. A szakma a stroke-nak két formáját, az agyinfarktust és az agyvérzést különbözteti meg attól függően, hogy vérellátási elégtelenség vagy koponyaűri vérzés okozza-e.
Csiba László, a Debreceni Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának professzora előadásában kiemelte: hazánkban évente 118 ezer beteget kezelnek kórházban stroke-kal, és ebből minden évben 40-50 ezer az új betegek száma. Hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a betegség nem az előrehaladott életkorban jelentkezik, hiszen az érintettek 27 százaléka a 60 év alattiak közül kerül ki, ezen belül is tíz százalék az 50 évnél fiatalabbak aránya.
A betegség kapcsán a fő problémaként azt jelölte meg, hogy az esetek többségében jelentkezése után túl sok idő telik el a kezelés megkezdéséig. Ennek oka, hogy a stroke nem fáj, nem alakul ki tudatzavaros állapot, így a beteg legtöbbször közönyösen fogadja - húzta alá. Elmondása szerint az ellátás megkezdéséig akár napok is eltelhetnek, hiszen gyakori, hogy a betegnél hétvégén jelentkezik a baj, orvoshoz azonban csak hétfőn fordul. Csiba László felhívta a figyelmet: minél hamarabb történik meg a beavatkozás, annál nagyobb az esély a tünetmentes gyógyulásra. Ezért nagyon fontos a mentőszolgálat és a kórházi ellátórendszer szoros együttműködése.
Kiemelte, hogy Debrecenben ezt sikeresen meg tudták szervezni, hiszen a sebészek és a neurológusok folyamatos kapcsolatban állnak, hogy a beteget minél gyorsabban el tudják látni. Ehhez elengedhetetlen az állandó ügyeleti rendszer megteremtése - tette hozzá. Magyarországnak egyébként még van javítanivalója a kórházi felvétel és a kezelés megkezdése közötti idő lerövidítése érdekében, hiszen az optimális 60 perc helyett nálunk 65 telik el a kettő között.
Előadásában Csiba László arra is rámutatott, hogy szorgalmazzák egy stroke-adatbázis felállítását. Ez a térségünkben nem lenne egyedülálló, hiszen például Csehországban már a helyi egészségbiztosító finanszírozásával működik ilyen regiszter.
A konferencián több előadó részéről is elhangzott, hogy a jövőben nagy szükség lenne a finanszírozás változtatására is. A stroke ugyanis jelenleg az úgynevezett teljesítményvolumen- korlát (tvk - ez annak szabályozása, hogy egy adott orvosi beavatkozásból vagy vizsgálóeljárásból mennyit lehet elvégezni) alá esik. Komoly Sámuel, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Neurológiai Klinikájának professzora lapunknak elmondta: ma a szakmai centrumok működését jelentősen gátolja, hogy a stroke-betegek kezelése alulfinanszírozott, így a szükségesnél lényegesen kevesebb beavatkozást tudnak végrehajtani. Bár korábban már történt előrelépés, a szakember meglátása szerint szükség lenne a finanszírozás további lazítására, vagyis arra, hogy az eljárás teljes egészében kikerüljön a tvk alól. Elmondta azt is, hogy a szakemberek utánpótlásképzéséhez elengedhetetlen a magas esetszám, hiszen csak így lehetséges a megfelelő szakértői csapat fenntartása és a tudás továbbadása. A professzor szerint ez a betegek érdekét is szolgálja, hiszen tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a nagy esetszámot ellátó centrumokban a betegek gyógyulási esélye jobb.
A konferencia napirendjén szerepeltek azok az új eljárási módok is, amelyek hozzájárulnak az agyi érfejlődési rendellenességek korszerű és újszerű kezeléséhez. Szikora István, az Országos Idegtudományi Intézet főorvosa arról beszélt, hogy a klinikai kutatásoknak köszönhetően ma már hazánkban is rendelkezésre állnak olyan, az agyi véráramlást befolyásoló eszközök (stentek), amelyek a véráramlás megváltoztatásával érik el a spontán elzáródást.
Szintén elhangzott, hogy Hudák István, a PTE Idegsebészeti Klinikájának professzora az agyi érgomolyagok kezelésére a világon egyedülálló, éren belül végzett műtéti módszert dolgozott ki, amellyel olyan betegeket is meg lehet gyógyítani, akik valamilyen érfejlődési rendellenességgel küzdenek.

Fotók az eseményről a galériánkban:
http://aok.pte.hu/index.php?page=galeria&gid=327&nyelv=hun

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!