Az ÁOK és a Klinikai Központ kutatói közül heten az orvosi tudományok, egy fő a biológiai tudományok kategóriában nyert Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat
Örömmel adjuk közre a hírt, hogy az ÁOK ill. a Klinikai Központ kutatói közül heten az orvosi tudományok, egy fő a biológiai tudományok kategóriában nyert Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat. Gratulálunk az ösztöndíjasoknak!
Üdvözlettel,
Dr. Koller Ákos
tudományos dékánhelyettes
Tudományág
Orvosi Tudományok
Dr. Berenténé Dr. Bene Judit, a PTE KK Orvosi Genetikai Intézet munkatársa. PhD fokozatát 2008-ban a PTE ÁOK Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolájában szerezte. Fő kutatási területe a karnitin anyagcsere vizsgálata különböző kórállapotokban. Bolyai ösztöndíjat első alkalommal nyert el a "A karnitin metabolomikai változásaival asszociálódó állapotok vizsgálata array CGH és tömegsppektrometriás módszerekkel" című témában.
Dr. Horváth-Opper Gabriella, a PTE ÁOK Anatómiai Intézetének egyetemi adjunktusa. Kutatásaik fő célja a hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) védő hatásának hátterében álló mechanizmusok feltérképezése. In vitro kísérleteink során vizsgálják a peptid szerepét, illetve hatásait különböző trophoblast és vese sejtvonalakon, valamint primer sejttenyészeteken. In vivo vizsgálataik során tanulmányozzák a PACAP hatását a veseerek lekötésével modellezett renalis ischaemia/reperfusio esetén.
Dr. Komlósi Katalin 2001-2004 között az Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézetben nappali tagozatos állami ösztöndíjas PhD hallgatóként kezdte munkáját, majd 2008-ban szerezte meg doktori fokozatát. PhD értekezésének témája: „A karnitin transzporterek vizsgálata primer karnitinhiányban és multifaktoriális betegségekben”, szervesen illeszkedett az intézet többéves múltra visszatekintő kutatási profiljába. PhD munkájának kutatási témája mellett a mitokondriális betegségek molekuláris diagnosztikájával valamint az anyagcsere-betegségek tömegspektrometriás szűrésének az intézetben történő kidolgozásával is foglalkozott. 2008-2012 között szakvizsgát szerzett csecsemő- és gyermekgyógyászatból. 2010. óta az Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézet genetikai tanácsadójában dolgozik egyetemi adjunktusi munkakörben, jelenleg a klinikai genetika képzésben vesz részt.
2013-ban a „Genetikailag nem azonosított neuromuscularis betegségek vizsgálata új generációs módszerekkel” című témában három év időtartamra Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert el. Az új generációs technikák megjelenése hatalmas perspektívát nyitott a ritka betegségek etiológiájának tisztázásában, és számos új kérdést is felvetett további funkcionális kutatásokat inspirálva. A postgenomikus era egyik tapasztalata, hogy a gének annotálásában az in vitro és állatmodellek alkalmazása nem bizonyult elegendőnek, nélkülözhetetlen a variábilis fenotípus nyújtotta humán modell bevonása is. Az új generációs facilitásunk segítségével célkitűzésünk új mutációk/új gének azonosítása genetikailag nem azonosított neuromuscularis betegekben, majd „omics” módszerekkel történő funkcionális után vizsgálata.
Dr. Kovács Krisztina, a PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet habilitált egyetemi adjunktusa. Bolyai ösztöndíjat első alkalommal nyert el a „PARP gátlók hatásának vizsgálata pulmonális hipertónia modell rendszeren” című témában. Pulmonális hipertónia során a tüdő artériáiban a vérnyomás kórosan magas értékeket ér el. A folyamat progressziója során mind a nagyobb, mind a kisebb tüdőartériák is károsodnak. Patkányok kezelése a toxikus alkaloiddal- a monokrotalinnal- valószínűleg az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a WHO I pulmonális hipertónia modellezésére.
Kísérleteik során patkány modellen váltják ki a pulmonális hipertenziót- monokrotalin szubkután injektálásával. Kezelt állataik az ivóvizükben kapj ák a PARP gátló kezelést. Állataikat hetente megmérik, kisállat Echo segítségével a jobb szívfél vastagságát, esetlegesen Doppler alkalmazásával a jobb szívfél nyomásást detektálják. Irodalmi adatok alapján a monokrotalinnal kiváltott PH állatokban az elhalás a 36-42 napon 100%ban megtörténik- vizsgálják a PARP gátlók hatását az állatok túlélésére. A tüdőkben és szívekben történt elváltozásokat mind hisztológiai mind biokémiai módszerekkel követik- jelátviteli útvonalak aktivációs állapotait, transzkripciós faktorok megjelenését, citokin-kemokin válaszokat vizsgálják.
Dr. Kovács Norbert, egyetemi adjunktus. 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte diplomáját, azóta a Neurológiai Klinika munkatársa. Fő érdeklődési területe a mozgászavarok (Parkinson-kór, disztónia, tremor) elektrofiziológiai vizsgálata, illetve ezen betegségek gyógyszeres és műtéti kezelése. 2002-ben Mestyán Gyula Díjban, 2007-ben Berde Botond Ösztöndíjban, 2008-ban Schaffer Károly Díjban és 2009-2011 között Bolyai János Kutatói Ösztöndíjban részesült.
2012-ben OTKA Posztdoktori Pályázatával három éves időtartamra nyert kutatási támogatást. Emellett a Nemzeti Agykutatási Program (KTIA-NAP-13) egyik alprogramjának vezetői posztjára pályázik. A 2013-ban ismételten elnyert Bolyai Ösztöndíj keretében a mély agyi stimuláció hatékonyságát növelő új stimulációs technikák kidolgozását és a stimuláció pathomechanizmusának funkcionális képalkotás segítségével történő vizsgálatát tűzte ki célul.
Dr. Schwarcz Attila, a PTE Idegsebészeti Klinika habilitált adjunktusa, második alkalommal nyerte el az MTA Bolyai-ösztöndíját. Kutatási területe az MR képalkotás alkalmazása idegrendszeri és idegsebészeti kórképekben. 2013-ban Bolyai-ösztöndíj mellé, önálló OTKA pályázatot is nyert, melynek a középpontjában a koponya trauma vizsgálata áll MRI módszerekkel patkány modellben és betegekben. A kutatások előzményét bemutató közlemény ábrája a Journal of Neurotrauma címlapjára került 2013-ban. Klinikai szakterülete: általános idegsebészet, minimálisan invazív gerincsebészet. Tudományos közleményeinek száma: 43; kummulatív impakt faktora: 85,032; közlemények idézettsége: 217.
Dr. Szereday László 1994-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Jelenleg az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet docense, ahol 1997 óta dolgozik. Ph.D. fokozatát 1998-ban szerezte, 2002-ben Orvosi Mikrobiológiából szakvizsgát tett, 2009-ben habilitált az Általános Orvostudományi Karon. 2000-2003 között elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, melyet az MTA Kuratóriuma most ismételten megítélt számára. Fő érdeklődési területe a reprodukciós immunológia, különös tekintettel a feto-maternalis tolerancia kialakításában részt vevő komplex immun-regulatorikus mechanizmusok felderítése, funkcionális jellemzése. Vezető kutató az OTKA K 104960 sz. „Galectin-9/TIM-3 útvonal szerepe a terhességi immuntolerancia kialakításában és patológiás terhességekben” c. 2012-2016 között futó pályázatban.
Biológiai Tudományok
Dr. Lukács András, 2007-ben szerzett PhD fokozatot a Pécsi Tudományos Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Fokozatszerzése előtt Marie Curie ösztöndíjasként, azt követően pedig posztdoktorális kutatóként a francia Ecole Polytechnique (Párizs) nevű elit egyetemen dolgozott összesen három évet. Ezt követően 2009 tavasza és 2011 ősze között senior research associate minőségben a University of East Anglia (Norwich, Egyesült Királyság) Kémia és Gyógyszerész karán dolgozott. Kutatási területe a fotoaktív flavoproteinek (többek között a DNS javító fotoliázok, vagy a cirkádián ritmusért felelős kriptokrómok) vizsgálata ultragyors spektroszkópiai módszerekkel. Az általa épített – a Biofizikai Intézetben működő - femtoszekundumos tranziens abszorpciós berendezés az első ilyen időfelbontású készülék Magyarországon.