Szikével a császárért és a királyért

2014. január 30.

Új Dunántúli Napló - 2014-01-30 - 5. oldal



Egy fiatal pécsi orvos, később neves professzor feljegyzései és egy névtelen orvos-főhadnagy fotói adják annak az egyedülálló pécsi kiállításnak az alapját, amely a dél-tiroli fronton dolgozó orvosok és nővérek mindennapjait örökíti meg a vérontás közepette. A dokumentumok betekintést engednek az első világháború névtelen hőseinek életébe.

100 éve tört ki az első világháború, azaz a Nagy Háború, ami korábban elképzelhetetlen szenvedést zúdított Európa lakóira, és a mai napig befolyásolja életünket. Ebben a háborúban harcolt frissen végzett orvosként a nagyenyedi születésű dr. Berde Károly is, aki 1930 és 1940 között az akkori pécsi Erzsébet Egyetem bőrgyógyászati klinikájának igazgatójaként dolgozott. Nagy jelentőségű tudományos életműve mellett a dél-tiroli frontra kikerülve naplót vezetett, ami felbecsülhetetlen kordokumentum ebből a véres időszakból, és ránk maradtak az általa használt szakkönyvek is, amelyek a tábori medicina akkori állapotát tükrözik. Berde Károly hagyatéka mellett egy bizonyos dr. N. orvos-főhadnagy, illetve később százados személyes fotóalbuma adja a kiállítás másik sarokkövét. A monogram nem véletlen: nem tudni, hogy ki volt az a tábori orvos, aki a sebesültek folyamatos ellátása mellett megörökítette a tábori kórház mindennapjait.
Az Adriától az Alpok meredélyéig húzódó dél-tiroli front az Osztrák-Magyar Monarchia déli védvonala volt 1915 és 1917 között, és ennek megfelelően az egyik legvéresebb hadszíntér a világháborúban, ahogy azt az éveken át húzódó, óriási emberáldozattal járó isonzói csaták is mutatják. Olasz oldalon több mint félmillió katona halt meg, míg az Osztrák-Magyar Monarchia mintegy kétszázezer embert vesztett el a három évig húzódó összecsapások során. Dr. N. képei a frontvonal mögött működő Császári és Királyi (k. u. k.) 3/15 tábori kórház mindennapjait örökítik meg. A Közös Hadsereg és a Magyar Honvédség hasonló egészségügyi intézményei vették fel a segély- és kötözőhelyekről érkező sebesülteket, betegeket: vélhetően éppen dr. Berde Károlyéit is. Az első vonalbeli ellátás és a kórházi munka szerves egysége máig élő "szervezési" örökségünk - és folyamatosan megoldandó feladatunk. Az osztrák orvos fényképalbuma a korabeli tábori kórház életének teljes keresztmetszetét adja, és érvényes a Nagy Háború frontjainak mindkét oldalára - az "olasz oldalon" játszódik Ernest Hemingway "Búcsú a fegyverektől" című regénye, és az egyenruháktól eltekintve dr. N. fényképei Hemingway művének illusztrációi is lehetnének. A kiállítás igyekszik átadni a korabeli szakmai tudást is, miközben a fényképezőgép lencséje csak az egyes emberre: gyógyítóra, szenvedőre figyel - munkájában, szenvedésében és örömében egyaránt.
A kiállítás fő sajátossága, hogy nem hivatásos tudósítók és fotósok képeit tartalmazza, hanem műkedvelő fényképészek szerkesztett, javított alkotásait - ez az a korszak, amikor megjelenik a hobbifotózás, amikor a fotózás már nem csupán néhány kiváltságos ember területe. Az esetenként nem a legszerencsésebb beállításokért bőven pótolja a nézőket a képek spontán mivolta: ezeket a fotókat nem is annyira távoli felmenőink készítették, és szereplőik is a mi őseink.

Osztrák és szlovén múzeumok is segítettek
"A császárért és a királyért szikével és fecskendővel - Orvosok az Isonzónál és Dél-Tirolban 1915-1917" névre hallgató kiállítás január 31- től, azaz most péntektől tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Romhányi György Aulájában.
Az anyagot prof. dr. Menyhei Gábor, prof. dr. Molnár F. Tamás és Széll Katalin állította össze, a 3/15 Tábori Kórház történetét megörökítő fotódokumentáció a Bécsi Hadtörténeti Múzeum (Arsenal) és a Kobaridi Múzeum (Szlovénia) segítségével kerül bemutatásra.

Dokumentum(ok)

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!