A hazai gyógyszerészképzés általános helyzetéről és az időszerű változtatásokról I. rész

2015. február 26.


Gyógyszerészet - 2015-02-26 - 67,68,69,70,71,72,73,74,75,76,77,78,79. oldal

Vitaindító gondolatok a MAB LB gyógyszerész tagjainak tapasztalatai alapján

A szerzők, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) 2014-ben zajlott párhuzamos akkreditációt végző Látogató Bizottságának (LB) karok által delegált oktató tagjaiként széleskörű és átfogó képet nyertek a hazai gyógyszerészképzés jelenlegi állapotáról. Céljuk a jelen közlemény megírásával, hogy e tudás birtokában objektív véleményt formáljanak a képzés színvonaláról, eredményességéről, a )(elmerült") hiányosságokról és a halaszthatatlan korszerűsítésekről. A közleményben röviden kitérnek a hazai gyógyszerészképzés történetére, ismertetik a képzési kimeneti követelmények főbb pontjait és számszerű adatok alapján összehasonlító elemzést adnak a négy képzőhelyen folyó oktatás szerkezetéről. Ismertetik az akkreditáció során tapasztalt erősségeket és gyengeségeket, továbbá a MAB LB jelentésben foglaltaknak részben kiegészítő értelmezését is megadják, és azon túlmenően, a jelentés szükségszerűen kötött tartalmi kereteibe nem beemelhető véleményüket is kifejtik, különösen a javasolt változtatásokat. Valamennyien gyógyszerész végzettségű, tapasztalt oktatók, akik évtizedeket töltöttek el az adott karon, belülről ismerik a képzés gondjait, szándékuk, hogy ennek közzétételével, a gyógyszerésztársadalom szélesebb körében is konstruktív egyeztetést, közös gondolkodást segítsenek elő, előmozdítva ezzel is a szakma igénye szerinti változtatások minél előbbi bevezetését, ami a szerzők egyöntetű véleménye alapján rendkívül fontos és időszerű.

Bevezetés
A gyógyszerészeti tudományok XX. századi látványos fejlődése az ezredfordulóra a gyógyszeres terápia számára hatalmas szintetikus gyógyszerkincset, jelentős számú gyógynövény eredetű gyógyszert és a hatóanyagok megfelelő alkalmazásához korszerű gyógyszerformákat eredményezett. Az új évezred első évtizedében további folyamatos - sok tekintetben forradalminak mondható - fejlődés következett be, elég, ha a genomika, gyógyszer biotechnológia, nanomedicina, programozott hatóanyagleadó rendszerek, célzott gyógyszerbevitel, egyénre szabott terápiák etc. "kulcsszavakat" említjük. A tudományos ismeretek robbanásszerű bővülése mellett fontos változás történt a társadalmi-gazdasági környezetben is, ami maga után vonta a gyógyszerészekkel szembeni szakmai és társadalmi elvárások megváltozását. A gyógyszerellátást mára már egyértelműen egészségügyi szolgáltatásként értelmezik. Ezért ebben a gyakorló gyógyszerészeknek hivatásszerűen kell(ene) közreműködniük, nem elég csak "foglalkozásszerű" szerepet vállalni. Állandó dilemma tehát, hogy mit kell oktatni a XXI. század gyógyszerészének, hogy alapos, de egyben korszerű tudás birtokában képes legyen a megváltozott körülmények között is, választott hivatása betöltésére. Az egyetemek felelősek a társadalom felé az általuk kibocsátott szakemberek tudásának megfelelő színvonala és korszerűsége tekintetében, hiszen csak ilyen tudás birtokában lesznek képesek a betegek gyógyszerellátásában - a gyógyszer és a gyógyszeres terápia szakértőjeként, vagy a preventív szemlélet kialakításában, a betegoktatásban is - hatékonyan működni, eredményes szereplői lenni a gyógyszerkutatásnak, gyógyszeripari fejlesztéseknek, vagy részt venni a gyógyszer-kereskedelemben illetve a hatóságok munkájában. A képzési tematikák fejlesztése, oktatási reformok bevezetése tehát szinte folyamatosan napirenden van az oktató intézményekben. A jelen struktúra pillanatfelvételéhez jó alapot nyújtanak, a MAB 2014-ben zajlott párhuzamos programakkreditációs eljárásához a karok által benyújtott önértékelési dokumentáció, és az LB jelen tagjainak személyes tapasztalata a február-március során lezajlott látogatásokon. A közlemény ezek felhasználásával készült és a szerzők konszenzuson alapuló véleményét tükrözi.

A hazai gyógyszerészképzés fejlődése dióhéjban
Jelenleg osztatlan mesterszakon négy hazai egyetemen folyik gyógyszerészképzés: a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán (DE GYTK), a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerészeti Szakán (PTE ÁOK GYTSZ), a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán (SE GYTK) és a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán (SZTE GYTK). A budapesti kar 1955-ben, a szegedi kar 1957-ben lett önálló, a debreceni képzés 1996-ban indult és 2003 óta működik önálló karként, míg a legfiatalabb képzőhelyen, a pécsi egyetemen 2000-ben indult a képzés, az önálló karrá alakulás pedig jelenleg zajlik.
A kezdetekben az orvosi fakultásokon zajló kétéves, később évtizedeken át 4 + 0,5 éves képzés az 1988-as oktatási reform óta 5 éves, a diploma megszerzéséhez diplomamunka (szakdolgozat) elkészítése és megvédése szükséges. Az államvizsga (záróvizsga) részeként egységes írásbeli teszt került bevezetésre (1989) és a diploma feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte (1995). A kredit alapú oktatási struktúrára 2002-ben tértünk át, a tárgyakhoz kredit értékek tartoznak, a diploma feltétele 300 kredit teljesítése. A gyógyszerészi oklevél 2009 óta foglalkozás doktori (Dr. Pharm.) cím viselésére jogosít.
A gyógyszerészképzés angol nyelven jelenleg már mind a négy egyetemen folyik (bevezetésének dátuma: SE és SZTE 1987; DE 2003; PTE 2009), míg német nyelvű képzés 2011-ben a SE-n indult. Az akkreditáció az idegen nyelvű, térítéses oktatásra is kiterjed.

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!