HVG - 2015-09-10 - 19,20,21. oldal
Évről évre több külföldi diák választja a magyar egyetemeket, főiskolákat. Jelenleg a magyar felsőoktatásban tanulók 8 százaléka vendéghallgató, míg arányuk tíz éve feleennyi volt. Az oktatási kabinet felsőoktatási stratégiája azzal számol, hogy az újabb duplázódásra már öt év is elegendő lesz, s így a jelenlegi 20 ezres létszám 2020-ra 40 ezresre vagy a fölé nőhet. A statisztika azonban némileg csalóka: a külföldi hallgatók jelentős része ugyanis határon túli magyar, őket nem számítva már csak 12 ezer vendégdiákról beszélhetünk. Körükben főleg az orvosi képzések népszerűek, de szép számmal vannak, akik valamelyik top egyetem gazdasági vagy mérnöki képzését választják.
Sokan puszta kalandvágyból jönnek, a brazil ösztöndíjasok például a kulturális programok, sőt a híres pesti éjszakai élet miatt is szeretik az országot és a fővárost - mondta a HVG-nek Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára. Jellemző, hogy azok választják a magyar felsőoktatást, akik a hazájukban valamilyen korlátozás miatt nem tudtak bekerülni az egyetemre - ez már Berács Józsefnek, a Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja vezetőjének a tapasztalata, aki szerint mindez főleg az orvosi képzésre igaz. Németországban például még az átlagosnál is nehezebb felvételt nyerni, de van olyan ország - mint például Norvégia -, ahol nem is erőltetik az orvosképzés fejlesztését, inkább külföldön taníttatják a hallgatóikat. Ennek egyik nyertese pedig Budapest.
A magyar felsőoktatás jó híre is hozzájárul a karok népszerűségéhez. Ezt támasztja alá, hogy például a brazil kormány által finanszírozott Tudomány Határok Nélkül ösztöndíjprogramban részt vevő 40 ország közül Magyarország a tizedik legnépszerűbb célállomás. Ennek keretében az elmúlt két évben közel 2200 hallgató érkezett Magyarországra, s közülük 600-an a Budapesti Műszaki Egyetemet választották. Egy-egy brazil hallgató tandíja félévente átlagosan 4-5 ezer dollár, azaz átszámítva 1,1-1,3 millió forint, amit a brazil állam áll, így az utóbbi két évben már 5 milliárd forintot fizetett a programban részt vevő 15 hazai intézménynek a dél-amerikai ország.
Nagy előny, hogy a magyar felsőoktatásban sok angol nyelvű kurzust hirdetnek meg. Hogy mennyit számít a hírnév, jelzi az ELTE-nek az a belső felmérése is, amelyből kiderül: a náluk tanuló külföldiek a nemzetközi rangsort is átnézik a döntésük előtt. A Corvinus is ismert márkának számít külföldön, elsősorban a nemzetközileg akkreditált programjainak és a munkaerőpiacon is versenyképes diplomáinak köszönhetően. A Debreceni Egyetemen pedig úgy látják, hogy a képzések ár-érték aránya is vonzó a külföldről jött hallgatóknak: az orvosi kar 16 900 dolláros éves tandíja sok ugyan, de korántsem annyi, mint mondjuk Izraelben, ahol ennél háromszor is többe kerül egy év.
Budapest a kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt is kedvelt a külföldi hallgatók körében, ahogy Szegedet is sokan választják a város atmoszférája miatt. Egyvalamiben azonban a magyar egyetemek egyértelműen verik nyugati vetélytársaikat, ez pedig az alacsony megélhetési költségek. Ahogy az egyik brazil hallgató is megfogalmazta: inkább nálunk költik el az államtól kapott havi 870 eurós zsebpénzüket, mert itt sokkal többet ér, és több jut szórakozásra, mint Franciaországban vagy akár az Egyesült Államokban. A német, norvég vagy épp izraeli hallgatók azt is értékelik, hogy viszonylag olcsón jutnak diplomához.
A magyar egyetemeknek sem rossz üzlet a külföldiek képzése. Döntő hányaduk ugyanis tandíjat fizet, és nem is keveset. A Corvinus nemzetközi kutatási központjának becslései szerint 2013-ban a magyar egyetemek és főiskolák bevételének 6,4 százaléka a külföldi hallgatók tandíjából származott. A Semmelweis Egyetemnél ez az adat már 11 százalék. Ott egy külföldi orvostanhallgató majdnem 8 ezer eurót fizet egy félévért, míg a gyógyszerészeknél 4900 euróba kerül egy-egy szemeszter. A Semmelweisre járóknak már majdnem a fele külföldi, 2600-an vannak. A többségük német, norvég és izraeli, de vannak köztük arab országokból érkezettek is. Vidéki egyetem létére Debrecen is népszerű, tavaly összesen 3800 külföldi hallgató tanult ott - például nigériaiak, irániak. A Szegedi Tudományegyetemen szerb, német és nigériai hallgatók vannak a legtöbben, de jöttek Ázsiából (Kína, Japán) és a Közel-Keletről (Irán, Izrael) is, összesen több mint 1400-an. A Budapesti Corvinus Egyetem 1200 külföldi diákja 80 országból érkezett.
Szijjártó Péter külgazdasági miniszter két éve még arról beszélt, hogy ösztöndíjprogramot indít a kormány a keleti nyitás jegyében a gazdaságilag fontos országok diákjainak. Az akkori közlések szerint a Kaukázus vidékéről, a FÁK-országokból, Kambodzsából, Szingapúrból, Vietnamból vártak tanulókat. A Stipendium Hungaricum elnevezésű programban eddig 736 diák vett részt. Debrecen és Pécs tudta felmutatni messze a legtöbb ösztöndíjast az előző tanévben, 152, illetve 141 hallgatóval. A Szegedi Tudományegyetemen sem kapkodnak a lehetőségért: tavalyhoz képest megduplázódott az ösztöndíjasok létszáma, de számuk így is csak 120. Ugyanakkor Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint csak két év múlva indul be igazán a több mint egymilliárd költségvetési forintból megálmodott program.