Az "Egészségügy 5 Dimenzióban" című konferencia tapasztalatai

2018. január 24.

Az "Egészségügy 5 Dimenzióban" című szakmai konferencián Budapesten bátor hangvételű, kritikus referátum hangzott el Orosz Éva professzor asszonytól, aki élesen ellenpontozta az egészségügyi ágazat kormányzati kommunikációját.

Szintén a bátrak táborát gyarapította Éger István, a MOK elnöke, aki úgy vélte, a következő ciklusra további béremelésekkel kivezethető lesz a hálapénz, és büntethetővé válik annak elfogadása.

A legizgalmasabb előadás Nyitrai Miklósé volt, a PTE ÁOK intézetigazgató professzoráé, aki a 3D nyomtatásról beszélt. Mint mondta: "Ez egy fejlett technológia, ám csak egy eszköz, amihez kell az innováció, az intuíció, az emberi tudás is."

Minőségi változtatásra van szüksége a maradványelven finanszírozott alapellátásnak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) alapító tagja szerint. Nemcsak pénz, új finanszírozási elemek, hanem más szemlélet, új szabályozók is kellenek a háziorvoslásban ahhoz, hogy el tudjon mozdulni a minőség irányába - és állítása szerint ezt a szakma is várja. Szorgalmazta a folyamatos eszköztámogatást, amibe a gépkocsiknak és az informatikának is bele kell tartoznia.

A betegelőjegyzési program is lehet kulturált - derült ki Tóth Tibor előadásából. A Debreceni Kenézy Gyula Kórház járóbeteg-ellátást irányító orvos-igazgatója elmondta, hogy speciális programjukkal a betegellátás folyamatának minden pontja leképezhető és rögzíthető, minden átlátható és kiszámítható módon zajlik. A rendszer arra is képes, hogy sms-ben értesítse a beteget az esedékes előjegyzési időpont előtt (ezzel igyekeznek csökkenteni azok számát, akik nem mennek el a rendelésre). A betegelőjegyzési programmal jelentősen csökkentették a rendelőben történő várakozást, a 225 szakrendelést végző intézményben a betegirányítás és a tájékoztatás nagymértékben javult.

"Ki mondja meg a betegeknek, hogy mi a sürgősségi ellátás, ha maguk az ellátók sem tudják pontosan?" - vetette fel Kanizsai Péter, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központja Sürgősségi Betegellátó Osztályának és Sürgősségi Orvostani Tanszéki Csoportjának vezetője. Mint mondta, Murphy törvénye szerint a betegek egyszerre érkeznek, ezért kell a triázs, ami kiválogatja, ki tud várni, és ki nem. Az egységes tudás lehetősége rendelkezésre áll, ám a triázs elveit nem egyformán alkalmazzák az intézmények. Gondot jelentenek a bedugult osztályok, a háziorvosok fásultsága, és a nagyon rossz kommunikáció: mindenki sértett, rosszkedvű. Úgy vélte, a megoldáshoz mindenképpen fontos lenne valós adatok gyűjtése, azok gyors és részrehajlás nélküli elemzése, valós konklúziók levonása, és ezt követően kell logikus és gyors döntéseket hozni. Természetesen a betegek oktatása, a társadalom egészségtudatosságának ösztönzése sem maradhat el.

Viszonylag szépnek látszik, hogy 2016 és 2018 között 70 százalékos béremelésben részesültek az orvosok - fogalmazott Éger István, a MOK elnöke, hozzátéve: mihez képest látszik ez szépnek. A hazai bérintézkedések ugyanis devalváló hatással vannak az eddigi eredményekre. Példaként hozta fel, hogy egy szakmunkás minimálbére 180 ezer forint, egy kezdő orvosé pedig 255 ezer forint. Bár mérséklődött a külföldi munkavállalás, de nem szignifikánsan, ugyanakkor a belső migrációt senki nem méri, holott egyre erősödik a magánellátás, ami elviszi az orvosokat. A magánellátás erősödése növeli az egyenlőtlenségeket is, kettészakadás fenyeget a betegek körében, hiszen nem mindenki tud fizetni a gyógyításért. Nagyon heterogének a munkakörülmények az egyes ellátóknál, hiányzik a rendezettség, a rendszerszerűség a betegellátásban, van, ahol már vizit is alig van, mindenki azt csinálja, amit jónak lát. Folyamatos ugyanakkor a törvénytelen igénybevétel az orvosok körében, nem csoda, hogy a nőket és a fiatal orvosokat fenyegeti leginkább a kiégés veszélye.

A sztrájktárgyalásokról elmondta, hogy folytatódnak, és gyorsítani szeretnék a folyamatot.

A konferencián elhangzott az is, hogy az egészségügyben ma is élő feudalisztikus rendszert a fiatalok nem fogadják el, és a középkorú generáció felelőssége ezen változtatni, mert bármekkora béremelés is lesz, ha ezek a belső viszonyok maradnak, a fiatalok továbbállnak.

"A politikusok soha nem beszélnek a kórházi struktúráról, ami jelenlegi formájában nem felel meg a lakosság mortalitási és morbiditási mutatóinak, és összességében egészségügyi szükségleteinek" - mondta Rácz Jenő, a Kórházszövetség volt elnöke. Jelenleg nincs, vagy nem ismerünk hosszú távú szakmai koncepciót, aminek alapján a rendszer átalakítható lenne. Április 8-ig a kampány üzemmód  él, utána viszont új ciklus kezdődik, új lehetőségekkel. Bármilyen nagyobb horderejű változást az első két évben kell elkezdeni. Ehhez nem is szükséges mindent az alapoktól indítani, hiszen megvan a Semmelweis Terv, az Egészséges Budapest Program, az Egészséges Magyarország 2014-2020 program. Vannak adattárak, elemzések, van ágazati monitoring rendszer. Úgy vélte, további centralizáció, integráció várható az ágazatban az erőforrások koncentrációjával.

"Hogyan hat az egészségügyi rendszer működése az egészségi állapotra?" - tette fel a kérdést Orosz Éva professzor, az ELTE Társadalomtudományi Kara Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoportjának vezetője. A magyar egészségügyből történt "forráskivonás" következményeit vizsgálta előadásában, rámutatva, hogy nem lehet csak az életmódot hibáztatni az elkerülhető halálozásért. Az OECD legfrissebb kutatását citálva elmondta, hogy a várható élettartam növekedésével 55,6 százalékban az egészségügyi kiadások hozhatók kapcsolatba, illetve az iskolázottság (198,8 százalék) és a jövedelem nagysága (17,6 százalék), míg a dohányzás, alkoholfogyasztás jóval ez alatt szerepel.

Azt is megállapította a kutatás, hogy az egészségügyi kiadások 10 százalékos növekedése 3,5 hónappal növelte a várható élettartamot. Bár a csehekkel hasonló gazdasági, egészségügyi örökséggel indultunk a rendszerváltáskor, mára - az egészségügy teljesítményét tükröző - elkerülhető halálozás 50 százalékkal magasabb nálunk, mint Csehországban, valamint 3-3,5-szeres a legjobb helyzetű uniós országokhoz képest. Az egészségügyi közkiadások 2000 és 2015 között nálunk 37, míg a cseheknél 73 százalékkal nőttek.

Még súlyosabb megállapítást is tett: a 2011-14-es időszakot tekintve ha legalább elértük volna Csehország egészségügyi teljesítményének a színvonalát, akkor körülbelül 70 ezerrel kevesebb 75 évesnél fiatalabb honfitársunkat veszítettük volna el. Orosz Éva szerint átfogó helyreállítási programra van szükség.

Forrás

weborvos.hu

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!