Az Orvostudományi Kar története

Pozsony

Karunk jogelődje a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE), mely 1951. február 1-től 1999. december 31-ig önálló intézményként működött. A POTE történeti elődje az 1912. június 7-én szentesített törvénnyel Pozsonyban felállított Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, illetve annak az 1918. április 14-én megalakult orvosi kara. Az egyetem és a kar a következő évben a koronázó városból menekülni volt kénytelen és mintegy fél évtizedes fővárosi bolyongás után érkezett a Mecsekaljára. Az 1923. október 14-i hivatalos tanévnyítóval kezdődött az oktatás a három pécsi karon olyan professzori karral, amelynek fele akadémikus volt. Az 1923-ban alakult negyedik, Evangélikus Hittudományi Kar, Sopronban működött.

Az Erzsébet tudományegyetem pécsi orvosi karán az első negyedszázadban (1923-1947), majd az ezt követő harmad évszázadban az önálló orvosegyetemen ma is nosztalgiával emlegetett, nagy formátumú tanárok oktattak: Bakay, Heim, Entz, Mansfeld, Imre, Zechmeister, Melczer, Császár, Környey, Kerpel, Lissák, majd Ernst, Cholnoky, Oravecz, Donhoffer, Schmidt, Kudász, Szentágothai, Romhányi, Grastyán és mások.

Az orvosegyetem életében az első nagy, átfogó fejlesztési tervek az 1950-es években készültek, amelyek realizálása hozta létre az 400-ágyas klinikai tömböt (1966) és a Központi épületet (1970). Az 1973/74-es tanévben indult meg a fogorvosképzés 25 fővel, majd egy évtizeddel később az Angol nyelvű orvosképzési program (tucatnyi országból 36 fővel). A POTE 1990-ben vált két karú intézménnyé az egészségügyi főiskolai képzés indításával. 2000. január 1-vel a POTE egyesült a Janus Pannonius Tudományegyetemmel és a szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskolával, és létrejött a tíz karú Pécsi Tudományegyetem.

Az Orvostudományi Kar története részletesebben »