A pécsi Szent Mór Kollégium

Az Erzsébet Tudományegyetem leendő kollégiumának alapítólevelét Horthy Miklós kormányzó 1927. december 31-én, míg Serédi Jusztinián esztergomi érsek 1928. február 28-án hagyta jóvá. Vargha Damján ciszterci szerzetes, bölcsészkari egyetemi tanár lankadatlan szervezőmunkája és Klébelsberg Kunó kulturális miniszter hathatós támogatása eredményeként jött létre a Maurinum Egyesület, majd a „Szent Mór pécsi püspökről elnevezett királyi katolikus tanárképző intézeti alapítvány”, amely később fenntartója volt a Maurinumnak, vagyis a Szent Mór Kollégiumnak. Az alapkőletétel 1928. március 22-én történt meg. A kollégium építéséhez Pécs városa 1750 négyszögöl telket adományozott. Az épületet Fábián Gáspár és Pilch Andor tervezték neoromán stílusban. Az építőmunkát pécsi iparosok végezték. A kollégium 1929. szeptember 1-jén nyílt meg jogász, orvos és bölcsész férfi egyetemi hallgatók számára. 1930-ban 31 jogász, 17 orvos és 6 bölcsészhallgató, vagyis összesen 54 egyetemista lakott az épületben.

Akit a kollégiumba felvettek, becsületszóval kellett fogadnia, hogy a fegyelmi szabályokat megtartja, amely szerint „a kollégium erkölcsös és jellemes (conscientia), valamint kiváló tudományos képzettségű (scientia)magyar férfiakat nevel.” Ezért az intézmény jelmondata így hangzott: „Scientia et conscientia”. A kollégiumi élet középpontjában a széles körű tudományos felkészülés állott. Ezt a célt szolgálták az ún. blokk előadások, amelyek minden csütörtökön este fél kilenc órakor kezdődtek. Ezek keretében az egyetem professzorai, a városban élő jeles személyek, tudósok, és a Pécsen vendégeskedő kutatók gyakran tartottak előadást. A szabályzat 11. §-a szerint „a növendékek az egyetemi előadásokat pontosan kötelesek látogatni. Elfogadható ok nélkül egyetemi előadást nem mulaszthatnak.” Az előadások hallgatásán túl a kollégiumban naponta legalább két órát tanulásra kellett fordítani, amit az igazgatóság ellenőrzött. Hatalmas, 30 000 kötetes könyvtár segítette a hallgatók tanulmányait. A kollégium az eredeti elgondolás szerint az egyetemi hallgatók teljes ellátásáról, testi és szellemi neveléséről is gondoskodott. Így rendelkezett egy kápolnával, kb. 30 000 kötetes tudományos könyvtárral, zeneteremmel, társalgóval és egy jól felszerelt tornateremmel, továbbá a kertben lévő teniszpályával is. A kollégium kaszinója mellett büfé is működött, ahol a legfontosabb szükségleti cikkek megvásárolhatók voltak, de emellett bort is lehetett kapni. Ebben a büfében árusították a pécsi dohánygyár által kimondottan a kollégium részére készített „Maurinum” cigarettát is.

Az egyetemi ifjúság nevelését igen jól szolgáló Maurinum Egyesületet, más szervezetekkel (pl. cserkészet) együtt fasiszta jellegűnek nyilvánítva a belügyminiszter 1946-ban feloszlatta, a kollégium pedig 1951-ben a tudományegyetemből kivált és önállósodott orvoskar (POTE= Pécsi Orvostudományi Egyetem) vegyes ( női és férfi hallgatók ) diákszállója lett, melyet az egyébként kiváló, de pécsi vonatkozással nem rendelkező, a XIX. században élt sebészorvosról, Balassa Jánosról neveztek el.

A Szent Mór nevet 1991-ben kapta vissza. A Pécsi Tudományegyetem vezetőségének határozata értelmében a Szent Mór 2008 szeptemberétől – az alapkőletételtől számított 80 év után - megszűnik, mint kollégium és a szükséges átalakítások után ide költözik a PTE rektorátusa. Az egykori Szent Mór Kollégium épületében 2010. szeptember 27-től működik a PTE  Rektori Hivatala.

Képeinken a Szent Mór Kollégium egy 1939-ben postára adott képeslapon és egy 1939-ben, a 10 éves jubileumra készült, márványlapra helyezett érmen látható.