Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

 Leipoldné  Dr. Vig Andrea

Leipoldné Dr. Vig Andrea

egyetemi tanársegéd

Biofizikai Intézet

Tartósan távol

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Prof. Dr. Nyitrai Miklós

Társtémavezető: Leipoldné Dr. Vig Andrea

A természetes körülmények között előforduló toxinok mérgező hatásukat a sejtek aktin vázával kölcsön hatva is kifejtik.  Ilyen toxin például a falloidin (Gyilkos galóca, Amanita Phalloides), mely fehérjékhez és nukleinsavakhoz is kötődik. Patológiai hatása mellett fontos szerepet játszik a kutatásokban is, mivel erősen kötődik az aktin filamentumokhoz, stabilizálva azokat. A falloidinhez kötött jelölő (festék) molekulákat széleskörűen alkalmazzák a mikroszkópiában a citoszkeleton vizsgálatára, egyszerre kihasználva a falloidin erős kötődését és filamentum stabilizáló hatását, és a jelölő detektálhatóságát.

A jasplakinolid toxin is egy ciklikus peptid (Jaspis johnstoni), mely ugyancsak képes kötődni az aktin filamentumokhoz megmerevítve azokat. Lényeges különbség azonban, hogy míg a jasplakinolid képes a sejtek membránjain keresztül hatolni, addig a falloidin ezt nem tudja megtenni.

Kutatásaink során ezeknek a toxinoknak nemcsak a biológiai/patológiai hatásmechanizmusait szeretnénk megismerni, hanem felhasználjuk a már ismert hatásaikat a citoszkeletont utánzó modellrendszerek felépítéséhez. Ezen modellrendszerek segítségével tudjuk a citoszkeleton működését és szerepét részleteiben kutatni, megérteni.

TDK munkája során a hallgató betekintést kap az intézetben zajló kutatómunkába és megtanulhatja a citoszkeleton kutatáshoz szükséges biofizikai, biokémiai és sejtbiológiai módszerek használatát is.

Ábra: Alexa 488 és Alexa 568 –falloidin jelölés, 5 nM aktin Olympus IX981 mikroszkóppal 100x nagyításban, készítette Dr. Barkó Szilvia a Biofizikai Intézetben

Témavezető: Dr. Bugyi Beáta

Társtémavezető: Leipoldné Dr. Vig Andrea

A formin fehérjék az aktin sejtváz szabályozásának egyik fő molekuláris elemei. Kutatócsoportunk a forminok egy családjával a DAAM (Disheveled-associated activator of morphogenesis) formin vizsgálatával foglalkozik. A DAAM formin sokszínűsége abban rejlik, hogy változatos biológiai funkciókban tölt be nélkülözhetetlen szerepet. Így meghatározó az idegrendszerben az axonális filopodiumok formálásában, és így az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakításában. Ugyanakkor a harántcsíkolt izom megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. Kutatásink célja annak megértése, hogy a DAAM miként képes ilyen változatos biológiai funkciókat ellátni. Vizsgálataink során a fehérje különböző szakaszainak a működését írjuk le. Vizsgálatainkat több más magyar kutatócsoporttal együtt végezzük.

A kutatómunka során megtanulhatsz fehérje expressziós és tisztítási eljárásokat (E. coli, baculovirus rendszerekben és szövetből), fluoreszcencia spektroszkópiai és mikroszkópiai technikákat, valamint a képelemzés módszereit. E mellett betekintést nyerhetsz abba hogyan zajlik a kutatócsoportok közötti együttműködés.

Kapcsolódó publikációink:

  1. Molnár Imre, Migh Ede, Szikora Szilárd, Kalmár Tibor, Végh Attila G, Deák Ferenc, Barkó Szilvia, Bugyi Beáta, Orfanos Zacharias, Kovács János, Juhász Gábor, Váró György, Nyitrai Miklós, Sparrow John, Mihály József (2014) DAAM is required for thin filament formation and sarcomerogenesis during muscle development in Drosophila. PLOS GENETICS IF: 8.517
  2. Barkó Szilvia, Bugyi Beáta, Carlier Marie-Francve, Gombos Rita, Matusek Tamás, Mihály József, Nyitrai Miklós (2010) Characterization of the biochemical properties and biological function of the formin homology domains of Drosophila DAAM. JOURNAL OF BIOLOGICAL CHEMISTRY IF: 5.328
  3. Tamás Matusek, Rita Gombos, Anita Szécsényi, Natalia Sanchez-Soriano, Ágnes Czibula, Csilla Pataki, Anita Gedai, Andreas Prokop, István Raskó, József Mihály (2008)Formin proteins of the daam subfamily play a role during axon growth. J NEUROSCI