Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Tóth Dénes

Dr. Tóth Dénes

egyetemi tanársegéd

Igazságügyi Orvostani Intézet

Telefon: 31737

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Tóth Dénes

Társtémavezető: Dr. Simon Gábor

A kutatás célja, hogy az igazságügyi orvostan és az anatómia, mint határterületi tudományok összefüggéseit vizsgálja, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. Célunk olyan kooperáció kialakítása, mely mind az oktatásban, mind a kutatásban új irányvonalakat adhat.

Témavezető: Dr. Tóth Dénes

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor

Nem természetes módon bekövetkező haláleseteknél a hatóság eljárása során igazságügyi orvosszakértö véleményadást rendel el, melynek alapját a boncolás, toxikológiai és szövettani vizsgálatok képezik. A szakirodalomban intenzív kutatások tárgyát képezik a posztmortem képalkotó technikák használhatósága a boncolás kiegészítésének érdekében, valamint akár a boncolás lehetséges alternatívája irányába történő fejlesztésében. Vizsgálatunk során  natív, majd kontrasztanyagos posztmortem CT, illetve natív MR vizsgálatokat végeznénk a boncolások előtt, majd a boncolás eredményeit összehasonlítanánk a radiológiai eredményekkel. Külön részvizsgálat foglalkozna azzal a kérdéskörrel, hogy a kontrasztanyag adása mennyire befolyásolja a szövettani vizsgálatokat, mivel ezirányú szakirodalmi adat  nem áll rendelkezésre. 

Témavezető: Dr. Tóth Dénes

A hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely neurotrofikus és neuroprotektív hatással rendelkezik, valamint bizonyos kórképekben, sérülésekben, mint biomarker is alkalmazható.  Kutatásunk célja a PACAP, mint potenciális biomarker szerepének vizsgálata nem természetes módon bekövetkezett halálesetekben (agysérülések, fulladásos halálnemek, mérgezések) immunhisztokémiai módszerekkel, valamint a in vivo és in vitro modellekben.

Témavezető: Dr. Tóth Dénes

Társtémavezető: Dani Lívia

A halál időintervallumának meghatározása az igazságügyi orvostan legrégebben vizsgált kérdésköre, mely már a kezdetektől nagy kihívások elé állította a szakembereket, és mai napig jelentős kutatások tárgyát képezi. A rendelkezésre álló metódusok döntően empirikus módon nyert szubjektív vagy objektív, illetve kevert adatokból származtathatók. A holttest hőmérsékletének változása során számos biológiai tényezőnek komplex kölcsönhatása érvényesül, azonban az mégis fizikai törvények által determinált. A problémakört ezidáig statikusan szemlélték (egy környezeti hőmérséklet), így felmerült a kérdés, hogy egy dinamikus környezeti modell javít-e az eredmények pontosságán. A probléma feltárásához jól dokumentált klinikai esetekben mérésekkel próbálnánk az új matematikai megközelítést kialakítani, illetve korábbi eredményeinket tesztelni.

Témavezető: Dr. Tóth Dénes

A keményburok alatti vérzések keletkezési idejének megerősítéséhez az igazságügyi szövettani korbecslés érdemi adatokat szolgáltathat. A 351/2013. számú kormányrendelet a sérülésekből történő szövettani mintabiztosítást ugyan előírja, de erre nézve magyar igaz­ságügyi szakmai irányelv nem létezik, a mintavételi technika és a műtermékek értékelése egyaránt problémaforrás lehet. Célul tűztük ki egy készülő „szövettani sérülés-atlasz" szá­mára a keményburok alatti vérzésminták idősorának összeállítását. Jelen munka 2018-ban beadott, nem nyertes 128341. számú (Szeged-Debrecen-Pécs együttműködéses) NKFI-pályázat megvalósítása lenne a szegedi és debreceni Igazságügyi Orvostani Intézetek kooperációjával. A keményburok alatti vérzések mintáiból készült metszetek idősorba rendezett kép­adatbázisban növelik a szövettani korbecslés tárgyilagosságát, ez az igazságügyi orvosta­ni szakvélemények természettudományos megalapozottsága szempontjából nagy jelen­tőséggel bír. További célunk a mintaszám bővítése mellett a mintavételi módszertan egy­ségesítése, illetve az egyidejűség kérdésének tisztázása a boncolás során leletezett kísérő sérülések (pókhálóhártya alatti vérzés, agyzúzódás, hajas fejbőr és fejsisak sérülései) szö­vettani mintáiban. Az Intézetbe beérkező nem természetes módon bekövetkező halálesetek boncolása során, a jogszabály által kötelezően biztosítandó szövettani minták immunhisztokémiai feldolgozása történne a hatóság előzetes engedélye mellett. Minden eset kapcsán értékelésre kerülnének a releváns orvosszakértői kérdéskörök. 

Témavezető: Dr. Tóth Dénes

Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika

Az igazságügyi toxikológiai a holtakból származó biológiai minták analitikai-kémiai vizsgálatával kábítószerek, pszichoaktív vegyületek, gyógyszerek és különböző mérgek kvalitatív és kvantitatív meghatározásával foglalkozik. Rutin gyakorlatban a vér és vizeletminták vizsgálata zajlik, szükséges esetben egyéb, alternatív biológiai minták használhatók, mint például epe, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék… stb. Előrehaladott bomlás állapotában levő holttesteknél sok esetben a belszervek olyan mértékű bomlása figyelhető meg, hogy vér és vizelet, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék, de esetenként még epe sem biztosítható boncolás során. Az esetleges mérgezés kizárására ilyen esetekben májszövet kerül megőrzésre, és abból történik a nagyműszeres vizsgálat. A szakirodalomban kevés adat van arra vonatkozóan, hogy a májszövetből kimutatott anyagok koncentrációi milyen vérkoncentrációnak felelnek meg, illetve, hogy a bomlási folyamatok milyen módon befolyásolják a mért értékeket. Kutatásunkban klinikailag jól dokumentált, az elsődleges orvosi ellátás során biztosított vérből (és vizeletből) mért értékeket vizsgálnák a boncolás időpontjában biztosított, friss, bomlásos jeleket nem mutató májszövetből. A májból boncoláskor félretett nagyobb szövetdarabokat eltérő környezeti körülmények között tartva a bomlásos folyamatokat modelleznénk. Bizonyos időközönként történő mintavétellel a vizsgálati eredményeket összehasonlítanánk az elsődleges eredményekkel.