Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Solymár Margit

Dr. Solymár Margit

Ph.D.

Telefon: 30103

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző diéták (pl. alacsony szénhidrát tartalmú, ketogén, alacsony zsírtartalmú, illetve Mediterrán, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző diéták (pl. alacsony szénhidrát tartalmú, ketogén, alacsony zsírtartalmú, illetve Mediterrán, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

A hypothalamus corticotropin rendszere nem csak a stressz-válasz kialakulásában játszik szerepet, hanem katabolikus, azaz tápfelvétel-csökkentő és anyagcsere-növelő hatásai is vannak. Ez a rendszer a domináns katabolikus melanocortin rendszertől downstream aktiválódik leptin hatására. A corticotropin rendszer különböző hatásait két centrális receptora, a CRF1, illetve a CRF2 aktiválásán keresztül fejti ki. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a corticotrop-releasing factor (CRF) krónikus hatásait illető korfüggő eltérések (7-napos infúzió) hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg az akut CRF válaszkészség (akut centrális injekció) korfüggő eltérései nem. Ezek a megfigyelések felvetik a CRF1, illetve a CRF2 receptorok eltérő szerepét a korfüggő táplálék felvételi és testtömeg-szabályozási eltérések kialakulásában. Tervezzük specifikus CRF2 agonisták (urocortinok) korfüggő hatásainak komplex (biotelemetriás és hőszabályozási) elemzését az energia háztartás szabályozására. Elemezni kívánjuk a tápláltsági állapot/testösszetétel szerepét is a rendszer korfüggő eltéréseinek hátterében.

Témavezető: Dr. Balaskó Márta

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

A hypothalamus corticotropin rendszere nem csak a stressz-válasz kialakulásában játszik szerepet, hanem katabolikus, azaz tápfelvétel-csökkentő és anyagcsere-növelő hatásai is vannak. Ez a rendszer a domináns katabolikus melanocortin rendszertől downstream aktiválódik leptin hatására. A corticotropin rendszer különböző hatásait két centrális receptora, a CRF1, illetve a CRF2 aktiválásán keresztül fejti ki. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a corticotrop-releasing factor (CRF) krónikus hatásait illető korfüggő eltérések (7-napos infúzió) hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg az akut CRF válaszkészség (akut centrális injekció) korfüggő eltérései nem. Ezek a megfigyelések felvetik a CRF1, illetve a CRF2 receptorok eltérő szerepét a korfüggő táplálék felvételi és testtömeg-szabályozási eltérések kialakulásában. Tervezzük specifikus CRF2 agonisták (urocortinok) korfüggő hatásainak komplex (biotelemetriás és hőszabályozási) elemzését az energia háztartás szabályozására. Elemezni kívánjuk a tápláltsági állapot/testösszetétel szerepét is a rendszer korfüggő eltéréseinek hátterében.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

Korábbi adatok centrális akut NPY adás orexigén (táplálékfelvételt fokozó) hatását bizonyították. Saját vizsgálatainkban a hatás összetettebbnek (anabolikusnak) bizonyult (bár kifejezett rebound is demonstrálható volt) és a hatás erősen függött az életkortól. Mivel a tápláltsági állapot szintén befolyásolhatja a centrális anabolikus/katabolikus peptidrendszerek működését, a vizsgálatokat különféle életkorú kontroll, diétásan elhízott és kalória-restrikciós patkányokban tervezzük folytatni. Az akut agykamrai injekció mellett tartósabb agykamrai infúzió komplex energetikai hatásait fogjuk telemetriás (MiniMitter) rendszerben elemezni.

Témavezető: Dr. Pétervári Erika

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit

Korábbi adatok centrális akut NPY adás orexigén (táplálékfelvételt fokozó) hatását bizonyították. Saját vizsgálatainkban a hatás összetettebbnek (anabolikusnak) bizonyult (bár kifejezett rebound is demonstrálható volt) és a hatás erősen függött az életkortól. Mivel a tápláltsági állapot szintén befolyásolhatja a centrális anabolikus/katabolikus peptidrendszerek működését, a vizsgálatokat különféle életkorú kontroll, diétásan elhízott és kalória-restrikciós patkányokban tervezzük folytatni. Az akut agykamrai injekció mellett tartósabb agykamrai infúzió komplex energetikai hatásait fogjuk telemetriás (MiniMitter) rendszerben elemezni.

Témavezető: Dr. Solymár Margit

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző edzésfajták (pl. rezisztencia, illetve aerob tréningek, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Témavezető: Dr. Solymár Margit

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta

A TDK munka keretében szisztematikus irodalom keresések, során nyert klinikai vizsgálatok eredményeinek statisztikai és qualitatív elemzése történik. Az elemzések célja a különböző edzésfajták (pl. rezisztencia, illetve aerob tréningek, stb.) hatásainak vizsgálata a metabolikus, valamint szív érrendszeri kockázati markerekre (leptin, illetve inzulin rezisztencia, adiponectin, ghrelin szintek), illetve a kognitív funkciókra és érzelmi állapotokra (pl. depresszió). A témában állatkísérletes vizsgálatok indítását is tervezzük.

Témavezető: Dr. Solymár Margit

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) és különböző izoformjainak szerepe az értónus szabályozásában még nem teljesen ismert. Kutatásaink témája sokrétű: az életkor-függő  vazomotor válaszok vizsgálata mellett nemi különbségeket is keresünk a vaszkuláris hatásokban. Magas glukóz koncentrációval kiváltott oxidatív stressz esetén a PACAP védő hatásának vizsgálata is zajlik egerek carotis és femoralis artériáin. 

Témavezető: Dr. Solymár Margit

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) és különböző izoformjainak szerepe az értónus szabályozásában még nem teljesen ismert. Kutatásaink témája sokrétű: az életkor-függő  vazomotor válaszok vizsgálata mellett nemi különbségeket is keresünk a vaszkuláris hatásokban. Magas glukóz koncentrációval kiváltott oxidatív stressz esetén a PACAP védő hatásának vizsgálata is zajlik egerek carotis és femoralis artériáin. 

Témavezető: Dr. Solymár Margit

Az elhízás járványa az európai régió egyik legsúlyosabb közegészségügyi kihívása: több mint minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a legjelentősebb nem fertőző betegségek (például metabolikus szindróma, magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, 2-es típusú diabetes mellitus, diszlipidémia, későbbi patológiai érrendszeri változások és atherosclerosis) kialakulásának alapja. Ezért az elhízás csökkenti a várható élettartamot és csökkenti az életminőséget.
A kardiovaszkuláris szövődmények hátterében az endothelialis diszfunkció az atherosclerosis kifejlődése előtt alakul ki. Az elhízás krónikus gyulladásos állapota az adipocita-eredetű faktorok endokrin és parakrin hatásának rossz szabályozását okozza, ami megzavarja az érrendszeri homeosztázist, és hozzájárul az endothelialis értágító hatások zavart működéséhez és az azt követő hipertóniához. Kísérleteinkben magas zsírtartalmú étrend okozta elhízás után, illetve 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus modellben a kóros vaszkuláris funkciók megfigyelése, majd azok megfordítása és megelőzése a célunk új terápiás megközelítéssel, PAC1, VPAC1 és VPAC2 receptorok aktivációjával.

Témavezető: Dr. Solymár Margit

Az elhízás járványa az európai régió egyik legsúlyosabb közegészségügyi kihívása: több mint minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a legjelentősebb nem fertőző betegségek (például metabolikus szindróma, magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, 2-es típusú diabetes mellitus, diszlipidémia, későbbi patológiai érrendszeri változások és atherosclerosis) kialakulásának alapja. Ezért az elhízás csökkenti a várható élettartamot és csökkenti az életminőséget.
A kardiovaszkuláris szövődmények hátterében az endothelialis diszfunkció az atherosclerosis kifejlődése előtt alakul ki. Az elhízás krónikus gyulladásos állapota az adipocita-eredetű faktorok endokrin és parakrin hatásának rossz szabályozását okozza, ami megzavarja az érrendszeri homeosztázist, és hozzájárul az endothelialis értágító hatások zavart működéséhez és az azt követő hipertóniához. Kísérleteinkben magas zsírtartalmú étrend okozta elhízás után, illetve 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus modellben a kóros vaszkuláris funkciók megfigyelése, majd azok megfordítása és megelőzése a célunk új terápiás megközelítéssel, PAC1, VPAC1 és VPAC2 receptorok aktivációjával.