Általános és szervetlen kémia 2.

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2022-2023

Tantárgyfelelős

Óraszámok/félév

előadás: 28 óra

gyakorlat: 42 óra

szeminárium: 0 óra

összesen: 70 óra

Tárgyadatok

  • Kód: OGA-AM2-T
  • 5 kredit
  • Gyógyszerész
  • Alapozó modul
  • Tavaszi
Előfeltétel:

Nincs

Vizsgakurzus:

Igen

Kurzus létszámkorlát

min. 5 fő – max. 70 fő

Tematika

A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is.

Előadások

  • 1. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. A Gyógyszerkönyv. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. - Dr. Perjési Pál
  • 2. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. A Gyógyszerkönyv. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. - Dr. Perjési Pál
  • 3. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 4. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 5. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 6. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 7. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 8. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek.Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 9. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 10. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 11. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 12. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 13. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 14. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 15. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 16. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 17. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 18. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 19. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 20. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 21. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 22. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 23. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 24. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 25. Vas és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 26. Vas és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 27. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink- és higanyvegyületek.Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 28. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink- és higanyvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok

  • 1. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.
  • 2. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.
  • 3. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.
  • 4. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés.
  • 5. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés.
  • 6. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés.
  • 7. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I.
  • 8. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I.
  • 9. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I.
  • 10. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.
  • 11. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.
  • 12. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.
  • 13. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.
  • 14. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.
  • 15. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.
  • 16. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.
  • 17. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.
  • 18. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.
  • 19. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása.
  • 20. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása.
  • 21. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása.
  • 22. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.
  • 23. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.
  • 24. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.
  • 25. Sav-bázis egyensúlyok I.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).
  • 26. Sav-bázis egyensúlyok I.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).
  • 27. Sav-bázis egyensúlyok I.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).
  • 28. Sav-bázis egyensúlyok II.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).
  • 29. Sav-bázis egyensúlyok II.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).
  • 30. Sav-bázis egyensúlyok II.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).
  • 31. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.
  • 32. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.
  • 33. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.
  • 34. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése.
  • 35. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése.
  • 36. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése.
  • 37. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.
  • 38. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.
  • 39. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.
  • 40. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés.
  • 41. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés.
  • 42. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés.

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003.

Saját oktatási anyag

Almási A., Kuzma M., Perjési P.: Általános és szervetlen kémiai praktikum és példatár. elektronikus tananyag, PTE, 2014.

Jegyzet

Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006.

Ajánlott irodalom

Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai II. Szervetlen kémia, Studium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely, 2005.

A félév elfogadásának feltételei

A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A félév során elvégzett kvantitatív meghatározások legalább 70 %-ának elfogadhatónak kell lennie. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok legalább egyikének 60 %-os, az átlagnak legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten.

Félévközi ellenőrzések

A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok legalább egyikének 60 %-os, az átlagnak legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A mulasztott előadások és gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.

Vizsgakérdések

A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy két félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres "Minimum-Vizsga" (MV) megírása a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. A "Minimum vizsgán" 80% alatti teljesítményt nyújtó hallgatók szigorlati érdemjegye elégtelen. Azon hallgatók szigorlatát, akik a "Minimum Vizsgán" 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A "B" és "C" vizsgákat is MV előzi meg. A "B" vizsga következményei az "A" vizsgáéval azonosak. A "C" vizsgát megelőző MV sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része kettő tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsga elégtelen érdemjeggyel zárul. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a Minimum Vizsga, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról, valamint a szóbeli vizsga kérdéseiről a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak az Intézet honlapján.

Vizsgáztatók

  • Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

  • Dr. Almási Attila
  • Dr. Kulcsár Győző Kornél
  • Dr. Perjési Pál
  • Fülöpné Dr. Kiss Edit