Általános és szervetlen kémia 1.

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2022-2023

Tantárgyfelelős

Óraszámok/félév

előadás: 28 óra

gyakorlat: 0 óra

szeminárium: 14 óra

összesen: 42 óra

Tárgyadatok

  • Kód: OGA-AM1-T
  • 3 kredit
  • Gyógyszerész
  • Alapozó modul
  • Őszi
Előfeltétel:

Nincs

Vizsgakurzus:

Igen

Kurzus létszámkorlát

min. 5 fő – max. 70 fő

Tematika

A tantárgy a tanulmányaikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól.

Előadások

  • 1. A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 2. A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 3. A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 4. A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 5. Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 6. Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 7. A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 8. A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 9. Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 10. Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 11. Kémiai egyensúlyok. A LeChatelier elv. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a pH. - Dr. Lóránd Tamás
  • 12. Kémiai egyensúlyok. A LeChatelier elv. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a pH. - Dr. Lóránd Tamás
  • 13. Protolitikus folyamatok. Sav-bázis elméletek. Sav-bázis egyensúlyok. - Dr. Lóránd Tamás
  • 14. Protolitikus folyamatok. Sav-bázis elméletek. Sav-bázis egyensúlyok. - Dr. Lóránd Tamás
  • 15. Pufferoldatok fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis titrálások. - Dr. Lóránd Tamás
  • 16. Pufferoldatok fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis titrálások. - Dr. Lóránd Tamás
  • 17. Heterogén egyensúlyok. Az egyensúlyok termodinamikai kritériumai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 18. Heterogén egyensúlyok. Az egyensúlyok termodinamikai kritériumai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 19. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok, kolloidok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 20. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok, kolloidok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 21. Termokémiai. A termodinamika alapjai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 22. Termokémiai. A termodinamika alapjai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 23. Elektrokémia I. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 24. Elektrokémia I. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 25. Elektrokémia II. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 26. Elektrokémia II. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • 27. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. - Dr. Perjési Pál
  • 28. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor

Gyakorlatok

Szemináriumok

  • 1. Periódusos rendszer felépítése. Periódikus tulajdonságok.
  • 2. A gázhalmazállapot. Kinetkus gázelmélet. Állapotjelzők és állapotfüggvények.
  • 3. Termodinamika alapjai. A belső energia és az entalpia. Az entrópia.
  • 4. Reakciókinetika. Reakciósebesség és rendűség. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése.
  • 5. Homogén és heterogén kémiai egyensúlyok. Egyensúlyi állandók. A LeChatelier elv.
  • 6. A kémiai reakciók szabadentalpia-változása. A folyamatok végbemenetelének termodinamikai feltételei.
  • 7. Elektrolitok vezetőképessége. Gyenge és erős elektrolitok.
  • 8. Sav-bázis elméletek. (Arrhenius, Bronsted-Lowry, Lewis, Pearson)
  • 9. Komplexek képződése és stabilitása.
  • 10. Vizes oldatok pH-ja I. Sók hidrolízise. A hidrolízisállandó.
  • 11. Vizes oldatok pH-ja II. Pufferek. Pufferkapacitás.
  • 12. Galvánelemek. A elekródpotenciál. Első és másodfajú elektródok.
  • 13. A redoxpotenciál. Redoxreakciók termodinamikája.
  • 14. Elektrolízis. Bomlásfeszültség. Polarizáció.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003

Saját oktatási anyag

Almási A., Kuzma M., Perjési P.: Általános és szervetlen kémiai praktikum és példatár, elektronikus tananyag, PTE, 2014

Jegyzet

Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006

Ajánlott irodalom

Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai I. Általános kémia, Studium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely, 2005

A félév elfogadásának feltételei

A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és szemináriumi foglalkozásról való hiányzás fogadható el. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és szemináriumok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok legalább egyikének 60 %-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten.

Félévközi ellenőrzések

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A mulasztott előadások és szemináriumi foglakozások pótlására nincs lehetőség.

Vizsgakérdések

A félévet az előadások és a szemináriumi foglakozások anyagát magába foglaló írásbeli kollokvium zárja. Az írásbeli dolgozat értékelésének feltétele a dolgozat "Minimum-Vizsga" (MV) 80%-os eredménnyel történő megírása. A "Minimum vizsga" rész 80% alatti teljesítményt nyújtó hallgatók kollokviumi érdemjegye elégtelen. A "C" vizsgán a dolgozat MV részének sikertelensége esetén is a dolgozat értékelésre kerül. Az írásbeli kollokviumi dolgozatot 60% alatt teljesítő hallgatók elégtelen érdemjegyet kapnak. A legalább 60%-ot teljesítő hallgatók számára a félévközi dolgozatok és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján állapít meg érdemjegyet az Intézet. A félév során megírt dolgozatok átlageredménye maximum 25,a kollokviumi dolgozat eredménye maximum 75 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók az Intézet honlapján részletes tájékoztatást kapnak.
Az első vizsgán való részvétel kötelező.

Vizsgáztatók

  • Dr. Kunsági-Máté Sándor
  • Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

  • Dr. Kiss László
  • Dr. Kulcsár Győző Kornél
  • Dr. Kunsági-Máté Sándor