Gyógyszerészi kémia 3.

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2022-2023

Tantárgyfelelős

Óraszámok/félév

előadás: 42 óra

gyakorlat: 56 óra

szeminárium: 0 óra

összesen: 98 óra

Tárgyadatok

  • Kód: OGG-GK3-T
  • 7 kredit
  • Gyógyszerész
  • Gyógysz. szaktud. elm. ism. és gyak. készségek modul
  • Őszi
Előfeltétel:

OGG-GK2-T teljesített , OGG-GT2-T > 0 teljesített

Vizsgakurzus:

Igen

Kurzus létszámkorlát

min. 1 fő – max. 20 fő

Tematika

A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. A tananyag áttekintést ad a gyógyszerként és a gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek szerkezetigazolása, gyógyszerkönyvi azonossági és tisztaságvizsgálata módszereiről, azok néhány gyakorlati alkalmazását is beépítve a tantárgy gyakorlati tematikájába. A tantárgy további előadásai a szívre, a keringésre és a vérre ható szerek csoportjába tartozó vegyületek előállításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkoznak.

Előadások

  • 1. A CD és az ORD gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 2. Az UV-VIS spektrofotometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 3. Az UV-VIS spektrofotometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 4. A termoanalitika gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
  • 5. A fluorimetria gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 6. A fluorimetria gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 7. Az atomabszorpciós spektrometria és a lángfotometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
  • 8. Az IR gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 9. Az IR gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 10. Biológiai gyógyszerek I. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 11. Az NMR gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 12. Az NMR gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 13. Biológiai gyógyszerek II. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 14. A tömegspektrometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
  • 15. A tömegspektrometria gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
  • 16. Az antihisztaminok gyógyszerészi kémiája I. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 17. Elektroanalitikai módszerek gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 18. Elektroanalitikai módszerek gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
  • 19. Az antihisztaminok gyógyszerészi kémiája II. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 20. A szívelégtelenség gyógyszerei. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 21. A szívelégtelenség gyógyszerei. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 22. Az antianginás szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 23. Az antiarritmiás szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
  • 24. Az antiarritmiás szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
  • 25. A vérképzésre ható szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 26. Az antihipertenzív szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
  • 27. Az antihipertenzív szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
  • 28. A véralvadásra szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 29. Antihiperlipidémiás szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 30. Antihiperlipidémiás szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 31. A pajzsmirigy működésre ható szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
  • 32. Diuretikumok gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
  • 33. Diuretikumok gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
  • 34. Mellékvesekéreg eredetű szteroidok gyógyszerészi kémiája I. - Dr. Perjési Pál
  • 35. A calcium- és csontanyagcserére ható szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 36. A calcium- és csontanyagcserére ható szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • 37. Mellékvesekéreg eredetű szteroidok gyógyszerészi kémiája II. - Dr. Perjési Pál
  • 38. A szénhidrát anyagcsere gyógyszereinek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
  • 39. A szénhidrát anyagcsere gyógyszereinek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
  • 40. A nemi hormonok gyógyszerészi kémiája I. - Dr. Perjési Pál
  • 41. A nemi hormonok gyógyszerészi kémiája II. - Dr. Perjési Pál
  • 42. A nemi hormonok gyógyszerészi kémiája II. - Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok

  • 1. Laboratóriumi rendszabályok, balesetvédelem, jegyzőkönyvvezetés, felszerelés átvétele.
  • 2. Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve I. 10 db szerves és szervetlen ható és segédanyag azonosítása I.
  • 3. Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve I. 10 db szerves és szervetlen ható és segédanyag azonosítása I.
  • 4. Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve I. 10 db szerves és szervetlen ható és segédanyag azonosítása I.
  • 5. Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve II. 10 db szerves és szervetlen ható és segédanyag azonosítása II.
  • 6. Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve II. 10 db szerves és szervetlen ható és segédanyag azonosítása II.
  • 7. Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve II. 10 db szerves és szervetlen ható és segédanyag azonosítása II.
  • 8. Szerves és szervetlen anyagok azonosításának elve II. 10 db szerves és szervetlen ható és segédanyag azonosítása II.
  • 9. Módszervalidálás (szeminárium)
  • 10. Módszervalidálás (szeminárium)
  • 11. Módszervalidálás (szeminárium)
  • 12. Módszervalidálás (szeminárium)
  • 13. Analitikai módszerek validálása. Nátrium-hidrogén-karbonát tartalmi meghatározása a Ph. Hg. VII. és a PH. Hg. VIII. cikkelyei alapján.
  • 14. Analitikai módszerek validálása. Nátrium-hidrogén-karbonát tartalmi meghatározása a Ph. Hg. VII. és a PH. Hg. VIII. cikkelyei alapján.
  • 15. Analitikai módszerek validálása. Nátrium-hidrogén-karbonát tartalmi meghatározása a Ph. Hg. VII. és a PH. Hg. VIII. cikkelyei alapján.
  • 16. Analitikai módszerek validálása. Nátrium-hidrogén-karbonát tartalmi meghatározása a Ph. Hg. VII. és a PH. Hg. VIII. cikkelyei alapján.
  • 17. Az UV spektrofotometria alkalmazása I. Az UV-spektrumok jellemzése. Aminofenazon paracetamol és koffein standardok UV spektrumának felvétele, egymás melletti meghatározása porkeverékekben.
  • 18. Az UV spektrofotometria alkalmazása I. Az UV-spektrumok jellemzése. Aminofenazon paracetamol és koffein standardok UV spektrumának felvétele, egymás melletti meghatározása porkeverékekben.
  • 19. Az UV spektrofotometria alkalmazása I. Az UV-spektrumok jellemzése. Aminofenazon paracetamol és koffein standardok UV spektrumának felvétele, egymás melletti meghatározása porkeverékekben.
  • 20. Az UV spektrofotometria alkalmazása I. Az UV-spektrumok jellemzése. Aminofenazon paracetamol és koffein standardok UV spektrumának felvétele, egymás melletti meghatározása porkeverékekben.
  • 21. Az UV spekrofotometria alkalmazása II. Háttérkorrekciós módszerek. Szalicilsav és acetilszalicilsav egymás melletti meghatározása spektrofotometriás és alkalimetriás módszerekkel.
  • 22. Az UV spekrofotometria alkalmazása II. Háttérkorrekciós módszerek. Szalicilsav és acetilszalicilsav egymás melletti meghatározása spektrofotometriás és alkalimetriás módszerekkel.
  • 23. Az UV spekrofotometria alkalmazása II. Háttérkorrekciós módszerek. Szalicilsav és acetilszalicilsav egymás melletti meghatározása spektrofotometriás és alkalimetriás módszerekkel.
  • 24. Az UV spekrofotometria alkalmazása II. Háttérkorrekciós módszerek. Szalicilsav és acetilszalicilsav egymás melletti meghatározása spektrofotometriás és alkalimetriás módszerekkel.
  • 25. A fluorimetriás módszerek alkalmazása, analitikai példákkal. (szeminárium) Az NMR gyógyszerészi kémiai alkalmazásai. A spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok 1H és 13C NMR spektrumainak kiértékelése. (szeminárium)
  • 26. A fluorimetriás módszerek alkalmazása, analitikai példákkal. (szeminárium) Az NMR gyógyszerészi kémiai alkalmazásai. A spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok 1H és 13C NMR spektrumainak kiértékelése. (szeminárium)
  • 27. A fluorimetriás módszerek alkalmazása, analitikai példákkal. (szeminárium) Az NMR gyógyszerészi kémiai alkalmazásai. A spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok 1H és 13C NMR spektrumainak kiértékelése. (szeminárium)
  • 28. A fluorimetriás módszerek alkalmazása, analitikai példákkal. (szeminárium) Az NMR gyógyszerészi kémiai alkalmazásai. A spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok 1H és 13C NMR spektrumainak kiértékelése. (szeminárium)
  • 29. Az IR spektroszkópia alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok IR spektrumainak kiértékelése. (szeminárium) A tömegspektrometria alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. (Műszer bemutatása)
  • 30. Az IR spektroszkópia alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok IR spektrumainak kiértékelése. (szeminárium) A tömegspektrometria alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. (Műszer bemutatása)
  • 31. Az IR spektroszkópia alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok IR spektrumainak kiértékelése. (szeminárium) A tömegspektrometria alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. (Műszer bemutatása)
  • 32. Az IR spektroszkópia alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. Gyógyszeralapanyagok IR spektrumainak kiértékelése. (szeminárium) A tömegspektrometria alkalmazása, a spektrumok kiértékelésének alapjai. (Műszer bemutatása)
  • 33. Elektroanalitikai módszerek. (szeminárium)
  • 34. Elektroanalitikai módszerek. (szeminárium)
  • 35. Elektroanalitikai módszerek. (szeminárium)
  • 36. Elektroanalitikai módszerek. (szeminárium)
  • 37. A potenciometria alkalmazásai I. Potenciometriás végpontjelzés. Erős sav és gyenge sav meghatározása egymás mellett.
  • 38. A potenciometria alkalmazásai I. Potenciometriás végpontjelzés. Erős sav és gyenge sav meghatározása egymás mellett.
  • 39. A potenciometria alkalmazásai I. Potenciometriás végpontjelzés. Erős sav és gyenge sav meghatározása egymás mellett.
  • 40. A potenciometria alkalmazásai I. Potenciometriás végpontjelzés. Erős sav és gyenge sav meghatározása egymás mellett.
  • 41. A potenciometria alkalmazásai II. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének potenciometriás meghatározása.
  • 42. A potenciometria alkalmazásai II. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének potenciometriás meghatározása.
  • 43. A potenciometria alkalmazásai II. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének potenciometriás meghatározása.
  • 44. A potenciometria alkalmazásai II. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének potenciometriás meghatározása.
  • 45. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének spektrofotometriás meghatározása. Részecskék pH-függő relativ koncentrációjának számítása.
  • 46. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének spektrofotometriás meghatározása. Részecskék pH-függő relativ koncentrációjának számítása.
  • 47. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének spektrofotometriás meghatározása. Részecskék pH-függő relativ koncentrációjának számítása.
  • 48. Gyenge sav és gyenge bázis pKa értékének spektrofotometriás meghatározása. Részecskék pH-függő relativ koncentrációjának számítása.
  • 49. Szteroidok gyógyszerkönyvi vizsgálata.
  • 50. Szteroidok gyógyszerkönyvi vizsgálata.
  • 51. Szteroidok gyógyszerkönyvi vizsgálata.
  • 52. Szteroidok gyógyszerkönyvi vizsgálata.
  • 53. Sztereokémiai ismeretek. Szteránvázas gyógyszervegyületek térszerkezete.
  • 54. Sztereokémiai ismeretek. Szteránvázas gyógyszervegyületek térszerkezete.
  • 55. Sztereokémiai ismeretek. Szteránvázas gyógyszervegyületek térszerkezete.
  • 56. Sztereokémiai ismeretek. Szteránvázas gyógyszervegyületek térszerkezete.

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Fülöp F., Noszál B., Szász Gy., Takácsné Novák K.: Gyógyszerészi kémia, Semmelweis, Budapest, 2010
Szász Gy., Takács M., Végh A.: Gyógyszerészi kémia 1-2., http://intranet.aok.pte.hu/OKTATAS/gyogyszereszikemia

Saját oktatási anyag

Előadás és szemináriumi diasorok

Jegyzet

Kuzma Mónika, Lóránd Tamás, Rozmer Zsuzsanna, Perjési Pál: Gyógyszerészi kémia II., gyakorlati praktikum, elektronikus tananyag, PTE 2014
Perjési P., Fodor K., Rozmer Zs.: Gyógyszerészi kémiai gyakorlatok 1., második kiadás, Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs, 2014.

Ajánlott irodalom

Magyar Gyógyszerkönyv I-IV., VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986
Magyar Gyógyszerkönyv I-II-III., VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005, 2007
D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye's Principles of Medicinal Chemistry, 5th edition, Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, 2002.

A félév elfogadásának feltételei

A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok egyikének legalább 60 %-os, a dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A sikertelenül megírt félévközi dolgozat javítására egy alkalommal van lehetőség. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kisdolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A gyakorlati munka értékelése a félévközi teljesítmény (megírt dolgozatok és elvégzett kísérletek eredményei) alapján gyakorlati jeggyel történik

Félévközi ellenőrzések

A félévközi dolgozatok pótlására 1 alkalommal van lehetőség.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A mulasztott előadások és gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.

Vizsgakérdések

A félévet írásbeli kollokvium zárja. Azoknak a hallgatóknak az írásbeli dolgozatát, akik 60 % alatti teljesítményt érték el, elégtelenre kell értékelni. A két félévközi dolgozat és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. A félév során megírt dolgozatok átlageredménye maximum 20, a gyakorlati munka értékelése maximum 5, a kollokviumi dolgozat eredménye maximum 75 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.

Vizsgáztatók

  • Dr. Perjési Pál
  • Dr. Rozmer Zsuzsanna

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

  • Dr. Mészáros Petra
  • Dr. Rozmer Zsuzsanna
  • Dr. Tyukodi Levente