Gyógyszerészi kémia 4.

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2022-2023

Tematika

A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. A tananyag elméleti előadásai a Gyógyszerészi Kémia 1-3 kurzusok tematikájában nem szereplő hatástani csoportokba tartozó gyógyszervegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik. A tantárgy gyakorlati foglalkozásainak tematikája gyógyszervegyületek szubsztanciaként és gyógyszerkészítmények ható- és segédanyagaiként történő azonosításával, mennyiségi meghatározásával, valamint néhány fizikai-kémiai tulajdonságának meghatározásával foglalkozik.

Előadások

• 1. Gyógyszerstabilitás. - Dr. Kuzma Mónika
• 2. Gyógyszerstabilitás. - Dr. Kuzma Mónika
• 3. Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe. - Dr. Perjési Pál
• 4. Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe. - Dr. Perjési Pál
• 5. A VRK gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
• 6. A VRK gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Perjési Pál
• 7. A gázkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
• 8. A gázkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
• 9. A HPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
• 10. A HPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
• 11. A gélkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai Az affinitás kromatográfia gyógyszeranalitikai alklamzásai. - Dr. Perjési Pál
• 12. A gélkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai Az affinitás kromatográfia gyógyszeranalitikai alklamzásai. - Dr. Perjési Pál
• 13. A vitaminok gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
• 14. A vitaminok gyógyszerészi kémiája. - Dr. Almási Attila
• 15. A gombaellenes szerek gyógyszerészi kémiája. Protozoon elleni szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
• 16. A gombaellenes szerek gyógyszerészi kémiája. Protozoon elleni szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Kulcsár Győző Kornél
• 17. A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
• 18. A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
• 19. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája I. - Dr. Kovács-Rozmer Katalin
• 20. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája I. - Dr. Kovács-Rozmer Katalin
• 21. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája II. - Dr. Kovács-Rozmer Katalin
• 22. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája II. - Dr. Kovács-Rozmer Katalin
• 23. A daganatellenes szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
• 24. A daganatellenes szerek gyógyszerészi kémiája. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
• 25. Az antivirális szerek. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
• 26. Az antivirális szerek. - Dr. Rozmer Zsuzsanna
• 27. Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés. - Dr. Perjési Pál
• 28. Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés. - Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok

• 1. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
• 2. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
• 3. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
• 4. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
• 5. Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium) Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.
• 6. Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium) Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.
• 7. Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium) Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.
• 8. Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium) Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.
• 9. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
• 10. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
• 11. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
• 12. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
• 13. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 14. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 15. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 16. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 17. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 18. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 19. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 20. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
• 21. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
• 22. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
• 23. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
• 24. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
• 25. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
• 26. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
• 27. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
• 28. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
• 29. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
• 30. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
• 31. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
• 32. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
• 33. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
• 34. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
• 35. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
• 36. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
• 37. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
• 38. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
• 39. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
• 40. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
• 41. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
• 42. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
• 43. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
• 44. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
• 45. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
• 46. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
• 47. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
• 48. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
• 49. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
• 50. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
• 51. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
• 52. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
• 53. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)
• 54. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)
• 55. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)
• 56. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Fülöp F., Noszál B., Szász Gy., Takácsné Novák K.: Gyógyszerészi kémia, Semmelweis, Budapest, 2010
Szász Gy., Takács M., Végh A.: Gyógyszerészi kémia 1-2., http://intranet.aok.pte.hu/OKTATAS/gyogyszereszikemia

Saját oktatási anyag

Kuzma Mónika, Lóránd Tamás, Rozmer Zsuzsanna, Perjési Pál: Gyógyszerészi kémia II., gyakorlati praktikum, elektronikus tananyag, PTE 2014.

Jegyzet

Perjési P., Fodor K., Rozmer Zs.: Gyógyszerészi kémiai gyakorlatok 1., második kiadás, Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs, 2014.

Ajánlott irodalom

Magyar Gyógyszerkönyv I-IV., VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986.
Magyar Gyógyszerkönyv I-II-III., VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005, 2007.
Lóránd Tamás, Nemes Zsuzsa, Kocsis Béla, Ternák Gábor: Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata (szerkesztette: Ternák Gábor), Pécs, 2000.
D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye's Principles of Medicinal Chemistry, 5th edition, Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, 2002.

A félév elfogadásának feltételei

A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok egyikének legalább 60 %-os, átlagának 50%-os minősítésűnek kell lennie. A sikertelenül megírt félévközi dolgozat javítására egy alkalommal van lehetőség. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kis-dolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A gyakorlati munka értékelése a félévközi teljesítmény (megírt dolgozatok és elvégzett kísérletek eredményei) alapján gyakorlati jeggyel történik. Elégtelentől különböző gyakorlati jegy a félév elfogadásának feltétele.

Félévközi ellenőrzések

A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok egyikének legalább 60 %-os, átlagának 50%-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kis-dolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A gyakorlati munka értékelése a félévközi teljesítmény (megírt dolgozatok és elvégzett kísérletek eredményei) alapján gyakorlati jeggyel történik. A félévközi dolgozatok pótlására nincs lehetőség.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A mulasztott előadások és gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.

Vizsgakérdések

A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy négy félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres "Minimum-Vizsga" (MV) megírása a szigorlat napján. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. Azon hallgatók szigorlatát, akik a "Minimum Vizsgán" 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A "C" vizsgán 80% alatti MV esetén is folytathatja a hallgató a vizsgát. Ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része három tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a "Minimum Vizsga", valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.
A 13. oktatási héten az intézet Than Károly kémiai tanulmányi versenyt hirdet. A versenyen a Gyógyszerészi kémia 4 tárgyból vizsgára bocsátható hallgatók vehetnek részt. A verseny két-fordulós, elméletei és gyakorlati fordulóból áll. Elérhető eredmények: az elméleti fordulóban a maximális pontszám legalább 80%-ának megszerzése, a gyakorlati fordulóban legalább 100 +/- 1% pontosság elérése. Azok a hallgatók akik elérték az elvárt 80%-os eredményt, mentesülnek a szigorlati írásbeli MV kérdések megválaszolása alól. A verseny részleteiről a félév során értesülnek a hallgatók.

Vizsgáztatók

• Dr. Perjési Pál
• Dr. Rozmer Zsuzsanna

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

• Dr. Almási Attila
• Dr. Mészáros Petra
• Dr. Rozmer Zsuzsanna
• Dr. Tyukodi Levente