Általános és szervetlen kémia 1.

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2022-2023

Tematika

A tantárgy a tanulmányaikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól.

Előadások

• 1. A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 2. A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 3. A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 4. A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 5. Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 6. Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 7. A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 8. A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 9. Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 10. Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 11. Kémiai egyensúlyok. A LeChatelier elv. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a pH. - Dr. Lóránd Tamás
• 12. Kémiai egyensúlyok. A LeChatelier elv. Protolitikus folyamatok. A víz disszociációja, a pH. - Dr. Lóránd Tamás
• 13. Protolitikus folyamatok. Sav-bázis elméletek. Sav-bázis egyensúlyok. - Dr. Lóránd Tamás
• 14. Protolitikus folyamatok. Sav-bázis elméletek. Sav-bázis egyensúlyok. - Dr. Lóránd Tamás
• 15. Pufferoldatok fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis titrálások. - Dr. Lóránd Tamás
• 16. Pufferoldatok fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis titrálások. - Dr. Lóránd Tamás
• 17. Heterogén egyensúlyok. Az egyensúlyok termodinamikai kritériumai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 18. Heterogén egyensúlyok. Az egyensúlyok termodinamikai kritériumai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 19. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok, kolloidok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 20. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok, kolloidok. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 21. Termokémiai. A termodinamika alapjai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 22. Termokémiai. A termodinamika alapjai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 23. Elektrokémia I. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 24. Elektrokémia I. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 25. Elektrokémia II. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 26. Elektrokémia II. - Dr. Kunsági-Máté Sándor
• 27. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. - Dr. Perjési Pál
• 28. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. - Dr. Kunsági-Máté Sándor

Gyakorlatok

• 1. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.
• 2. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.
• 3. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.
• 4. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés.
• 5. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés.
• 6. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés.
• 7. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I.
• 8. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I.
• 9. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás, szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I.
• 10. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.
• 11. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.
• 12. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.
• 13. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.
• 14. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.
• 15. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.
• 16. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.
• 17. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.
• 18. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.
• 19. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I.
• 20. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I.
• 21. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I.
• 22. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.
• 23. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.
• 24. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.
• 25. Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).
• 26. Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).
• 27. Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).
• 28. Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).
• 29. Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).
• 30. Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).
• 31. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.
• 32. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.
• 33. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.
• 34. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.
• 35. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.
• 36. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.
• 37. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi dolgozat II.
• 38. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi dolgozat II.
• 39. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi dolgozat II.
• 40. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal.
• 41. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal.
• 42. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal.

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003

Saját oktatási anyag

Almási A., Kuzma M., Perjési P.: Általános és szervetlen kémiai praktikum és példatár, elektronikus tananyag, PTE, 2014.

Jegyzet

Ajánlott irodalom

Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai I. Általános kémia, Studium Alapitvany Kiadó, Marosvásárhely, 2005.

A félév elfogadásának feltételei

A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok legalább egyikének 60 %-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten.
A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kisdolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A gyakorlati munka értékelése a félévközi teljesítmény (megírt dolgozatok és elvégzett kísérletek eredményei) alapján gyakorlati jeggyel történik. Elégtelentől különböző gyakorlati jegy a félév elfogadásának feltétele.

Félévközi ellenőrzések

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A mulasztott előadások és gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.

Vizsgakérdések

A félévet az előadások és a gyakorlatok anyagát magába foglaló írásbeli kollokvium zárja. Az írásbeli dolgozat értékelésének feltétele a dolgozat "Minimum-Vizsga" (MV) 80%-os eredménnyel történő megírása. A "Minimum vizsga" rész 80% alatti teljesítményt nyújtó hallgatók kollokviumi érdemjegye elégtelen. A "C" vizsgán a dolgozat MV részének sikertelensége esetén is a dolgozat értékelésre kerül. Az írásbeli kollokviumi dolgozatot 60% alatt teljesítő hallgatók elégtelen érdemjegyet kapnak. A legalább 60%-ot teljesítő hallgatók számára a félévközi dolgozatok és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján állapít meg érdemjegyet az Intézet. A félév során megírt dolgozatok átlageredménye maximum 25,a kollokviumi dolgozat eredménye maximum 75 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók az Intézet honlapján részletes tájékoztatást kapnak.
Az első vizsgán való részvétel kötelező.

Vizsgáztatók

• Dr. Kunsági-Máté Sándor
• Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

• Dr. Kiss László
• Dr. Kulcsár Győző Kornél
• Dr. Kunsági-Máté Sándor