Általános és szervetlen kémia 2.

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2022-2023

Tantárgyfelelős

Óraszámok/félév

előadás: 28 óra

gyakorlat: 0 óra

szeminárium: 14 óra

összesen: 42 óra

Tárgyadatok

  • Kód: OGA-AZ2-T
  • 3 kredit
  • Gyógyszerész
  • Alapozó modul
  • Tavaszi
Előfeltétel:

OGA-AT1-T teljesített

Vizsgakurzus:

Igen

Kurzus létszámkorlát

min. 5 fő – max. 50 fő

Tematika

A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is.

Előadások

  • 1. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. A Gyógyszerkönyv. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. - Dr. Perjési Pál
  • 2. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. A Gyógyszerkönyv. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. - Dr. Perjési Pál
  • 3. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 4. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 5. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 6. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 7. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 8. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 9. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 10. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 11. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 12. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 13. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 14. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Huber Imre
  • 15. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 16. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 17. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 18. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 19. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 20. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 21. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 22. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 23. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 24. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 25. Vas és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 26. Vas és vegyületei. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 27. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink- és higanyvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál
  • 28. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink- és higanyvegyületek. Szervetlen gyógyszerkönyvi vegyületek. - Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok

Szemináriumok

  • 1. Atomok szerkezete. Periodikus tulajdonságok.
  • 2. Molekulák szerkezete, vegyértékkötés elmélet.
  • 3. Molekulák szerkezete, molekulapálya elmélet.
  • 4. Gáz halmazállapotú anyagok tulajdonságai.
  • 5. Folyadék halmazállapotú anyagok tulajdonságai.
  • 6. Szilárd halmazállapotú anyagok tulajdonságai.
  • 7. Szervetlen vegyületek I. Savak, bázisok, tulajdonságaik. Sav-bázis elméletek.
  • 8. Szervetlen vegyületek II. Sók, tulajdonságaik. Sók hidrolízise.
  • 9. A szén elektronszerkezete és reakciói.
  • 10. Az oxigén elektronszerkezete és reakciói.
  • 11. A nitrogén elektronszerkezete és reakciói.
  • 12. Az átmenetifémek elektronszerkezete és reakciói.
  • 13. Koordinációs vegyületek I. A fém-ligandum kötés.
  • 14. Koordinációs vegyületek II. Komplex stabilitás.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003

Saját oktatási anyag

Almási A., Kuzma M., Perjési P.: Általános és szervetlen kémiai praktikum és példatár, elektronikus tananyag, PTE, 2014.

Jegyzet

Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006

Ajánlott irodalom

Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai II. Szervetlen kémia, Studium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely, 2005.

A félév elfogadásának feltételei

A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és szemináriumi foglalkozásról való hiányzás fogadható el. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és szemináriumok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok legalább egyikének 60 %-os, az átlagnak legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten.

Félévközi ellenőrzések

A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és szemináriumok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok legalább egyikének 60 %-os, az átlagnak legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A mulasztott előadások és szemináriumi foglakozások pótlására nincs lehetőség.

Vizsgakérdések

A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy két félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres "Minimum-Vizsga" (MV) megírása a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. A "Minimum vizsgán" 80% alatti teljesítményt nyújtó hallgatók szigorlati érdemjegye elégtelen. Azon hallgatók szigorlatát, akik a "Minimum Vizsgán" 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A "B" és "C" vizsgákat is MV előzi meg. A "B" vizsga következményei az "A" vizsgáéval azonosak. A "C" vizsgát megelőző MV sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része kettő tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsga elégtelen érdemjeggyel zárul. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a Minimum Vizsga, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról, valamint a szóbeli vizsga kérdéseiről a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak az Intézet honlapján.

Vizsgáztatók

  • Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

  • Dr. Almási Attila
  • Dr. Kulcsár Győző Kornél
  • Dr. Perjési Pál
  • Fülöpné Dr. Kiss Edit