Farmakognózia 1. - elmélet

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2019-2020

Tematika

A farmakobotanikai alapismeretek birtokában a hallgatóknak meg kell ismerniük a hazai és külföldi farmakoterápiában (ezen belül különösen a fitoterápiában) és prevencióban alkalmazott gyógynövényeket ill. drogokat. Fel kell ismerniük a legfontosabb, Magyarországon forgalmazott teadrogokat és erős hatású drogokat, de megfelelő tájékozottságot kell mutatniuk az import drogok vagy drogfrakciók (illóolajok, zsíros olajok), kivonatok kémiai és minőségi jellemzőiről is, továbbá minden hivatalos drog legalapvetőbb felhasználási területeiről. Szükséges tudniuk a gyógynövényekre vonatkozó általános ismereteket (pl. ipari alkalmazás, kutatás, természetgyógyászat és homeopathia kritikai értékelése, termesztés és fajtakérdés, géntechnológia, fitoterápia lehetőségei), továbbá megfelelő jártasságot kell tanúsítaniuk az alapvető gyakorlati foglalkozásokon elsajátított vizsgálati módszerek alkalmazásáról és a praxisban felmerülő kérdések megoldási készségéről (különös tekintettel a szakirodalmi és internetes tájékozódásra). A két féléves tárgy 1. félévében az általános ismeretek tárgyalására kerül sor.

Előadások

• 1. Tantárgykövetelmények ismertetése. A Farmakognózia fogalma, tárgya. - Dr. Horváth Györgyi
• 2. Herbáriumok, füveskönyvek. Etnobotanikai alapok. - Dr. Papp Nóra
• 3. Vadon-termő, védendő és termesztett gyógynövények. - Dr. Bencsik Tímea
• 4. Ipari gyógynövények. - Dr. Bencsik Tímea
• 5. Természetes vegyületek jelentősége a gyógyszerkutatásban. - Dr. Horváth Györgyi
• 6. Gyógynövény-alapú készítmények: (hagyományos) növényi gyógyszer, gyógytermék, étrend-kiegészítő. - Dr. Horváth Györgyi
• 7. Teadrogok, primér feldolgozás, kivonatok. - Dr. Bencsik Tímea
• 8. Gyógynövények minősítése, fitokémiai értékelése. - Dr. Bencsik Tímea
• 9. Fitoterápia. - Dr. Horváth Györgyi
• 10. Aromaterápia. - Dr. Horváth Györgyi
• 11. Homeopátia. - Dr. Horváth Györgyi
• 12. Gomba és állati eredetű drogok. - Dr. Horváth Györgyi
• 13. A fotoszintézis és kapcsolata hatóanyagok képződésében. - Dr. Horváth Györgyi
• 14. A nitrát- és szulfát-redukció szerepe hatóanyagok képződésében. - Dr. Horváth Györgyi
• 15. Szénhidrátok képződése, szerepe, felhasználása. - Dr. Molnár Péter
• 16. Szénhidrát-tartalmú drogok. - Dr. Molnár Péter
• 17. Lipidek képződése, szerepe, felhasználása. - Dr. Molnár Péter
• 18. Zsírok, zsíros olajok, viaszok. - Dr. Horváth Györgyi
• 19. Terpenoidok bioszintézise. - Dr. Deli József
• 20. Terpenoidok csoportosítása. - Dr. Deli József
• 21. Előadás ZH. - Dr. Horváth Györgyi
• 22. Növényi biotechnológia. - Dr. Horváth Györgyi
• 23. Aminosavak és fehérjék bioszintézise. - Dr. Molnár Péter
• 24. Speciális fehérjék és aminosavak szerepe a gyógyászatban. - Dr. Molnár Péter
• 25. Alkaloidok általános jellemzése. - Dr. Deli József
• 26. Alkaloidok csoportosítása. - Dr. Deli József
• 27. Fenoloidok általános jellemzése. - Dr. Molnár Péter
• 28. Fenoloidok csoportosítása. - Dr. Molnár Péter

Gyakorlatok

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Szendrei Kálmán, Csupor Dezső (szerk.) Gyógynövénytár. Medicina Könyvkiadó, Budapest 2009 (1. kiadás), 2012 (2. kiadás)

Saját oktatási anyag

Papp N., Farkas Á., Horváth Gy., Bencsik T. (2014): Digitális Herbárium és Drogatlasz. Elektronikus tananyag. TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0016
Papp Nóra: Gyógynövények hatóanyagai és szerkezeti képletei. PTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Pécs, 2011
Az oktatók által készített PowerPoint prezentációk.

Jegyzet

Az előadások és gyakorlatok anyagait a Neptun rendszeren keresztül töltjük fel a hallgatók számára.

Ajánlott irodalom

Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete. A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai. Galenus Kiadó, Budapest, 2012
Tóth László: Gyógynövények, Drogok, Fitoterápia. I. és II. kötet. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010
Szőke Éva, Kéry Ágnes, Lemberkovics Éva: Farmakognózia. Növényi drogok farmakobotanikai és fitokémiai vizsgálata. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2009
Csupor Dezső: Fitoterápia. Növényi szerek a gyógyászatban. JATE Press, Szeged, 2007
Petri Gizella: Gyógynövények és készítményeik a terápiában. Galenus Kiadó, Budapest, 2006
Dános Béla: Farmakobotanika, gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006
ESCOP Monographs. The Scientific Foundation for Herbal Medicinal Products. 2nd edition. Thieme, Exeter, Stuttgart, New York, 2003

A félév elfogadásának feltételei

Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett

Félévközi ellenőrzések

Az előadások anyagából 1 db ZH elfogadható szintű (min. 60%) megírása. Elégtelen eredmény esetén 1 javítási lehetőség.
Ha valaki a Farmakognózia 1. és 2. tantárgyaknál a gyakorlatok során megírandó 4 db drogbeszámolót min. 90%-ra teljesíti (4 x 90%), felmentést kap a szigorlaton a drogbeugró alól.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Pótlásra nincs lehetőség.

Vizsgakérdések

A vizsgára bocsáthatóság feltétele a párhuzamosan, kötelezően felvett gyakorlati tárgy sikeres teljesítése (egyes érdemjegytől különböző félévközi jegy). A vizsgára bocsáthatóság feltétele a párhuzamosan, kötelezően felvett gyakorlati tárgy sikeres teljesítése (egyes érdemjegytől különböző félévközi jegy).
- Elégtelen gyakorlati jeggyel szóbeli vizsga nem lehetséges.
- Szóbeli vizsga: 2 tétel
- Szóbeli vizsgaeredmény: szóbeli felelet + előadás ZH + gyakorlati jegy

Vizsgakérdések:
1.A farmakognózia fogalma, tárgya. Herbáriumok, füveskönyvek. Etnobotanikai alapok.
2. Természetes vegyületek jelentősége a gyógyszerkutatásban.
3. Gyógynövény-alapú készítmények típusai, engedélyezésük, forgalmazásuk.
4. Vadon termő gyógynövények, gyógynövények gyűjtése, termesztése.
5. Teadrogok, primér feldolgozás, kivonatok.
6. Gyógynövények minősítése, fitokémiai értékelése, gyógyszerkönyvi vizsgálata. Ipari gyógynövények.
7. Fitoterápia helye a gyógyászatban, fitoterapeutikumok fajtái.
8. Aromaterápia.
9. Homeopátia.
10. Gomba és állati eredetű drogok: Secale cornutum, Ganoderma lucidum, Lentines edodes, Schizophyllum commune, Lichen islandicus, Lichen quercus, Lobariae pulmonariae lichen, Usnea, Blatta orientalis, Cantharis, Cera alba et flava, Cetylis palmitas, Gelatina, Hirudo, Jecoris aselli oleum, Lacca, Mel.
11. Növényi biotechnológia.
12. A fotoszintézis jelentősége, a kloroplasztisz felépítése, kémiai összetétele. A fotoszintézis fényszakasza.
13. A nitrogén biológiai körforgása, a nitrogénfixálás.
14. Nitrogén-asszimiláció és szulfát-redukció. N- és S-tartalmú vegyületek szerepe a gyógyászatban.
15. Szénhidrátok képződése a fotoszintézis során; a Calvin-ciklus; a foszfo-enol-piruvát (PEP) és az almasav szerkezete; szerepük a szénhidrátok bioszintézisében; C4-es és CAM-típusú növények.
16. Di- és poliszacharidok [szacharóz, maltóz, keményítő (amilóz, amilopektin), cellulóz] képződése; szerepük, felhasználásuk. Pektinek, mannánok, gumiarabikum, heteropoliszacharidok: előfordulásuk, felhasználásuk a gyógyászatban.
17. A lipidek biológiai funkciói, csoportosításuk. A foszfogliceridek építőkövei: L-α-foszfatidsav, kolamin, kolin, szerin, inozit(ol). A kefalin, a lecitin, a foszfatidil-szerin és a foszfatidil-inozit(ol) szerkezete. A szfingozin, a szfingo- és glikolipidek általános jellemzése.
18. Zsírok és zsíros olajok. A zsírsavak bioszintézise. A növényvilágban előforduló fontosabb telített és telítetlen zsírsavak szerkezete.
19. Az arachidonsav, a ricinolsav, a ricinin szerkezete; a ricin. Előfordulásuk, biológiai, gyógyászati jelentőségük. A zsírok és zsíros olajok fizikai, kémiai tulajdonságai, növényi előfordulásuk, felhasználásuk a gyógyászatban.
20. Állati eredetű olajok: a csukamájolaj fontosabb alkotórészeinek kémiai szerkezete, felhasználása a gyógyászatban. A viaszok felépítése; felhasználásuk.
21. Prosztaglandinok: felfedezésük, előfordulásuk; kémiai szerkezetük; bioszintézisük prekurzora; biológiai hatásaik, felhasználásuk a gyógyászatban. Polialkinek (poliacetilének): képződésük, jellemzésük, növényi előfordulásuk, biológiai szerepük.
22. Izoprénvázas vegyületek I. Az izoprén-elv; az izoprén-egységek kapcsolódásának lehetőségei; természetes és mesterséges poliizoprének.
23. Izoprénvázas vegyületek II. A terpének általános jellemzése; előfordulásuk; bioszintézisük prekurzorai [mevalonsav (MVA), izopentenil-pirofoszfát (IPP)]; a bioszintézis fő lépései.
24. Izoprénvázas vegyületek III. A terpének csoportosítása. Nyílt láncú és gyűrűs monoterpének kémiai szerkezetének demonstrálása néhány vegyület példáján; előfordulásuk, biológiai szerepük, gyógyászatban történő felhasználásuk.
25. Izoprénvázas vegyületek IV. Iridoidok, piretroidok, szeszkviterpének: kémiai szerkezetük: a ciklopenta-piranoid alapváz; növényi előfordulásuk, biológiai szerepük, gyógyászatban történő felhasználásuk.
26. Izoprénvázas vegyületek V. Diterpének, triterpének. A fitol és a szkválén kémiai szerkezete; előfordulásuk, biológiai jelentőségük. Triterpén-szaponinok előfordulása, biológiai szerepük, gyógyászati jelentőségük, felhasználásuk.
27. A fehérjéket felépítő aminosavak I.: Alanin, arginin, aszparaginsav, aszparagin, cisztein, glicin, glutaminsav, glutamin, hisztidin, leucin, izoleucin szerkezeti képlete és kémiai neve.
28. A fehérjéket felépítő aminosavak II.: Lizin, metionin, fenilalanin, prolin, hidroxiprolin, szerin, treonin, triptofán, tirozin, valin szerkezeti képlete és kémiai neve.
29. Az aminosavak fontosabb reakciói I. a.) A transzaminálás alapreakciója; b.) reduktív dezaminálás → α-ketosavak (α-oxosavak) átalakulása α-aminosavakká; c.) glutamin képződése glutaminsavból.
30. Az aminosavak fontosabb reakciói II.: a.) Dekarboxileződés; b.) oxidatív dezaminálás; c.) aszparagin képződése aszparaginsavból.
31. A xantin, koffein és egyéb purinvázas hatóanyagok lebomlása: ureidek, glikolsav, glioxilsav és karbamid képződése. Az allantoin, mint a legismertebb növényi ureid.
32. Speciális aminosavak: a γ-amino-vajsav (GABA), a β-amino-vajsav (BABA) és a β-alanin kémiai kémiai szerkezete; képződésük, jelentőségük a növényvilágban; kémiai átalakulásaik.
33. A kanavanin előfordulása, jelentősége. Az L-Dihidroxi-fenilalanin (L-DOPA) szerkezete, előfordulása, biológiai hatása. A cisztein alkil- és allil-származékainak előfordulása; a diallil-szulfid és a diallil-diszulfid kémiai szerkezete, előfordulásuk. A propenil-cisztein előfordulása.
34. Peptidek, fehérjék. A fehérjék csoportosítása oldódási viszonyaik alapján. Az enzimek biológiai, biokémiai szerepe, funkcióik szerinti csoportosítása. Néhány enzim (papain, bromealin, ficin) előfordulása és felhasználása a gyógyászatban.
35. A növényi fehérjék bioszintézisének helye, a bioszintézis fő lépései. Raktározott fehérjék előfordulása; biológiai szerepük. Lektinek (fitohemagglutininek), mérgező (ricin) és egyéb növényi fehérjék tulajdonságai, előfordulásuk, biológiai szerepük, felhasználásuk.
36. Alkaloidok I. Az alkaloidok definíciója, általános jellemzésük; természetben történő előfordulásuk. Bioszintézisük legfontosabb kiindulási aminosavainak (ornitin, lizin, fenilalanin, tirozin, triptofán, hisztidin) szerkezete.
37. Alkaloidok II. Az alkaloidokra jellemző N-tartalmú heterociklusos alapvegyületek (pirrol, pirrolidin, piridin, piperidin, indol, kinolin, izokinolin, pirimidin, imidazol, purin, szterán-váz) szerkezete.
38. Alkaloidok III. Fenil-etilamin-típusú alkaloidok: az efedrin, mint protoalkaloid. A meszkalin, mint protoalkaloid. Előfordulásuk, biológiai tulajdonságaik, felhasználásuk.
39. Alkaloidok IV. Piridin, pirrolidin, piperidin-gyűrűt tartalmazó alkaloidok: a nikotin és a koniin szerkezeti képlete, kémiai nevük, biológiai hatásuk. Egyéb piperidin-gyűrűt tartalmazó alkaloidok (piperin, lobelin) előfordulása.
40. Alkaloidok V. Pirrolidin- és piperidin kondenzált gyűrűs (= tropánvázas) alkaloidok. A nortropán, a tropán, a tropin (3α-hidroxi-tropán) és a tropasav szerkezete. Az atropin, a hioszciamin és a szkopolamin szerkezete, előfordulásuk, biológiai hatásuk, gyógyászatban történő és egyéb felhasználásuk.
41. Alkaloidok VI. A pszeudotropin (3β-hidroxi-tropán), az ekgonin és a kokain szerkezete; a kokain előfordulása, biológiai hatásai. A novokain (nem alkaloid!) és a kokain szerkezetének összehasonlítása a biológiai hatásért felelős atomcsoport megjelölésével.
42. Alkalodok VII. Kinolinvázas alkaloidok. A kinin szerkezetének elemzése; a vegyület előfordulása, biológiai hatásai, alkalmazása.
43. Alkaloidok VIII. Ópium-alkaloidok: a.) A papaverin, mint izokinolin-vázas alkaloid szerkezetének elemzése, biológiai hatása, felhasználása.
44. Alkaloidok IX. Ópium-alkaloidok: b.) A morfin szerkezetének elemzése; a vegyület biológiai hatása, gyógyászatban történő alkalmazása. Néhány fontosabb morfin-származék [kodein, tebain, etilmorfin (dionin), heroin] szerkezete a morfinból, mint alapvegyületből kiindulva, biológiai hatásaik, gyógyászatban történő felhasználásuk.
45. Alkaloidok X. Az LSD, mint az anyarozs-alkaloidok alapvegyületének, a lizergsavnak származéka. Kémiai szerkezetének elemzése; biológiai hatásai. Néhány további fontosabb anyarozs-alkaloid felsorolása; biológiai hatásaik, felhasználásuk a gyógyászatban.
46. Alkaloidok XI. Purinvázas alkaloidok: a xantin laktám – laktim tautomerizációs egyensúlya; a teofillin, a teobromin és a koffein szerkezete; előfordulásuk, biológiai hatásaik, felhasználásuk.
47. Fenoloidok I. Biogenezisük aminosavainak (fenilalanin, tirozion) szerkezete. A β-fenil-propionsav, a transz (E)-fahéjsav, a cisz (Z)-fahéjsav (allo-fahéjsav), a para-kumársav, a kávésav és a klorogénsav (a kávésavnak chinasavval képzett észtere) szerkezete.
48. Fenoloidok II. A hidrokinon – para-benzo-kinon átalakulás. Növényi biokémiai szempontból fontosabb kinon-származékok felsorolása, jelentőségük. Benzoesav-eredetű fenol-karbonsavak, pl. galluszsav szerkezete, előfordulásuk a növényvilágban, biológiai, gyógyászati jelentőségük.
49. Fenoloidok III. A szalicin szerkezete és előfordulása a növényvilágban. A szalicil-alkohol, a szalicilsav, az acetil-szalicilsav (Aspirin) és Ca-sója (Kalmopirin) kémiai szerkezete; jelentőségük a gyógyszerészetben.
50. Fenoloidok IV. Néhány telítetlen fenol-alkohol szerkezete. A transz (E)-fahéjalkohol és a para-kumaril-alkohol. A ligninek, a lignánok, a flavonolignánok rövid jellemzése: előfordulásuk, biológiai, gyógyászati jelentőségük.
51. Fenoloidok V. Kumarinok. A kumarin, a kumarinsav kémiai szerkezete. Az eszkulin, a dikumarol és a furano-kumarinok. Előfordulásuk a növényvilágban; biológiai, gyógyászati jelentőségük.
52. Fenoloidok VI. Flavonoidok: Az α- és a γ-pirán, az α- és a γ-piron és a kumarin (benzollal kondenzált α-piron) szerkezete. A kromán, a kromén, a kromon, a flaván, a flavén, a flavon, a flavonol (3-hidroxi-flavon) és a kvercetin szerkezete. A rutin (P-vitamin) szerkezete, előfordulása, izolálása.
53. Fenoloidok VII. Antocianinok, antocianidinek, flavíliumsók. A flavílium-klorid szerkezete; néhány OH-csoportokkal szubsztituált származéka nevének említése. A flavíliumsók színének pH-függése; indikátor-tulajdonságuk magyarázata. Az antocianin-színezékek növényi előfordulásai, biológiai hatásaik, gyógyászati jelentőségük.
54. Fenoloidok VIII. Tanninok. A tanninok csoportosítása. A galluszsav, a pirogallol, a meta-digalluszsav, a penta-meta-digalloil-β-D-glükóz szerkezete. A tanninok előfordulása, tulajdonságaik, felhasználásuk.
55. Fenoloidok IX. Kinonok és terpenofenolok. A juglon, az antrakinon (9,10-antrakinon) és az antron szerkezete. A juglon biológiai hatása, tulajdonságai, alkalmazása. Az antrakinon- és antron (nafto-diantron)-vázas növényi hatóanyagok előfordulása, gyógyászati jelentőségük. Terpenofenolok (kannabinoidok). A THC előfordulása, biológiai hatása, a komló hatóanyagai és azok alapvázának szerkezete.

Vizsgáztatók

• Dr. Bencsik Tímea
• Dr. Horváth Györgyi
• Dr. Molnár Péter

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói