A tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre:
2019-2020
Kód: OOA-ANT-T | 1 kredit | Általános orvos | Alapozó modul | ősszel
Dr. Csathó Árpád István, egyetemi docens
14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra
min. 5 fő – max. 300 fő
Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint az antropológia tudományának olyan területe, amely kulturális, biológiai és pszichológiai hatástényezők összetett kapcsolatán keresztül törekszik az emberi egészséget meghatározó folyamatokat megértésére. A hatástényezők közötti kapcsolatrendszer megismerésére számos elméleti megközelítés létezik, amelyek közül adaptációs, vagy ökológiai elméleti keret áll a kurzus középpontjában. Így, az előadások témainak tárgyalása során hangsúlyos szerepet kap, a környezethez történő adaptáció három fő szintje, illetve azok interakciói: a biológiai, a pszichológiai és a kulturális szintű adaptáció. A kurzus során a hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető orvosi antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a humán viselkedést, illetve az egészséget befolyásoló különböző típusú (pl. biológiai és kulturális) hatástényezők közötti kölcsönhatásokat.
TVSZ szerint.
-
TVSZ szerint.
Lázár Imre és Pikó Bettina (szerk.): Orvosi Antropológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2012
Neptunra feltöltött elektronikus tananyag.
-
Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003.
Tony McMichael: Human Frontiers, Environments and Disease, Cambridge Univ. Press, 2001
A vizsgák a vizsgaidőszakban meghirdetett vizsgaidőpontokban zajlanak. Vizsga első része egy 20 kérdéses egyszerű választásos teszt. A tesztben szereplő kérdések az alábbi 16 témakörhöz kapcsolódnak. Az írásbeli részt a vizsga szóbeli része követi, amely során két témakört kell a hallgatóknak kifejteniük. A végleges érdemjegyet az írásbeli és a szóbeli részben nyújtott teljesítmény összesítése adja.
1. A különböző egészségkoncepciók ismertetése.
2. Az adaptációs folyamatok felosztása mechanizmus és időtartam alapján.
3. Az akklimatizációs folyamatok ismertetése példán keresztül.
4. A kulturális adaptációs ismertetése példán keresztül.
5. A városi (urbanizált) életmódhoz való alkalmazkodás vizsgálatának főbb módszertana.
6. Az akkulturáció folyamatának ismertetése példákkal.
7. A kulturális sokk főbb lépései és jellemzése példákon keresztül.
8. A biológiai stressz választ befolyásoló kulturális illetve viselkedéses mechanizmusok ismertetése. Az Általános Adaptációs Szindróma főbb szakaszai.
9. A szociális - kulturális hatások szerepe a fájdalom-észlelés és a fájdalom-reakciók során. A fájdalom értelmezésének kulturális különbségei.
10. A fájdalom jellemzése a minőség és az időtartam szempontjából (fázisos / tónusos, akut / krónikus fájdalom fogalmak).
11. A teljes-gyógyszerhatás mikro- és makro-kontextuális elemei.
12. A placebo- és nocebo-hatás jellemzése példákon keresztül.
13. A nyers, illetve a specifikus mortalitási ráták kiszámítása. A mortalitási ráta és az életkor közötti kapcsolat jellemzése.
14. A gyermekkort jellemző egyes halálképi szakaszok bemutatása.
15. A szekuláris trend fogalma. A pozitív, illetve a negatív szekuláris trendeket befolyásoló biológiai és kulturális tényezők.
16. Az evészavarok biokulturális háttere.