Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Márton Zsolt

Dr. Márton Zsolt

egyetemi adjunktus , osztályvezető

Klinikai Központ I.sz. Belgyógyászati Klinika

Telefon: 32618, *0867

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Márton Zsolt

Társtémavezető: Prof. Dr. Bajnok László

A stressz reakciót szabályozó 3 fő rendszer az idegrendszer, az endokrin rendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik a stressz elhárítása és a súlyos betegségből való felépülés érdekében. A kritikus állapotú betegekben észlelt hormonális változások előnyös vagy hátrányos voltáról tudásunk ma is hiányos. A folyamatok komplex természetét jól jelzi azoknak a hormonpótló kezeléseknek a kudarca, amelyeket éppen a túlélés javítása céljából indítottak. Az utóbbi években tudásunk jelentősen nőtt a hypophysis-pajzsmirigy tengely citokin hatásra bekövetkező változásairól. Általánosan elfogadottá vált egyéb kezelésre nem reagáló septicus shockban nagy dózisú glükokortikoid adása. A hypothalamus-hypophysis-mellékvese (HPA) tengely vonatkozásában azonban a hormonális változások értékelését jelentősen nehezíti a szabad kortizol szint és a steroid metabolizmus rutinszerű mérésének hiánya.

Korábbi kutatásaink alapján intenzív osztályos felvételkor magasabb kopeptin és kortizol értékeket, ebből kifolyólag emelkedett CRH szintet várunk. Az aldoszteron és az apelin vonatkozásában nem állnak rendelkezésre irodalmi adatok. A vizsálattól várjuk ezen kérdésekre a választ.

Témavezető: Dr. Márton Zsolt

Társtémavezető: Dr. Kenyeres Péter

Intenzív osztályon kezelt kritikus állapotú betegeknél gyakran megfigyelhető a keringés beszűkülése a perifériás ellenállás fokozódása, a mikrokeringés romlása. Ilyen körülmények között a hemoreológiai tényezők (viszkozitás, vörös vérsejt deformáció és aggregáció) jelentősége felértékelődhet. Kutatásunkban vizsgáljuk, hogy az invazívan és non-invazívan mérhető hemodinamikai és a hemoreológia paraméterek monitorozása milyen prognosztikus értékkel bír különböző betegeknél, illetve milyen előnyt jelentenek a standard intenzíves prognosztikus score rendszerek (pl. APACHE, SAPS) mellett.

Témavezető: Dr. Márton Zsolt

Társtémavezető: Dr. Kenyeres Péter

Prognosztikus tényezők vizsgálata kritikus állapotú betegeken

Témavezető: Dr. Kenyeres Péter

Társtémavezető: Dr. Márton Zsolt

Bizonyos betegségek kialakulása, és ezek kezelése során jelentősen eltolódhat a szervezet folyadékháztartása. A folyadékegyensúly, folyadéktöltöttségi viszonyok, folyadékterek közötti megoszlás megbízható monitorozása fontos, ám nehezen megoldható feladat. Kutatásunk célja több non-invazív és invazív módszerrel nyerhető információk integrálásával, összehasonlításával egy biztosabb módszer kifejlesztése. Ilyen módszerek az általános folyadékbevitel és ürítés; az elektrolit bevitel és ürítés, test elektrolit szintek vizsgálata; hemorheologiai paraméterek változása; echocardiographiás paraméterek (vena cava inferior tágasságváltozás); vérnyomás/artériás nyomásgörbe monitorozása; impedancia kardiográfia; testösszetétel analizátor; invazív hemodinamikai monitorozás (PiCCO). A folyadékmonitorozást különböző (első sorban szeptikus és szívelégtelen) betegcsoportokban tervezzük elvégezni. Célunk a különböző terápiás beavatkozások hatásának lemérése is, mint infúziós kezelés, diétás folyadékrestrikció vagy bevitel, diuretikus terápia, folyadéklebocsátás, vasopressor kezelés, inotróp kezelés, intermittáló illetve folyamatos ultrafiltrációs kezelés. Vizsgálni szeretnénk, hogy a beavatkozások hatására létrejött folyadéktérváltozások miként korrelálnak a beteg klinikai állapotának változásával.