Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Deres László

Dr. Deres László

Telefon: 29265

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Halmosi Róbert

Társtémavezető: Dr. Deres László

A gazdaságilag fejlett országokban a szívelégtelenség prevalenciája egyre magasabb és a jelen terápiás lehetőségek mellett is magas a betegség mortalitása. Emiatt intenzív kutatások folynak újabb terápiás célpontok azonosítására. A szívelégtelenség modellezése patkányon különböző módszerekkel lehetséges. A LAD-ligatio regionális, isoproterenol subcutan alkalmazása pedig, diffúz subendocardialis myocardialis infarctust okoz, aminek hatására csökken a szív systoles funkciója. Nyomásterhelés miatt alakul ki szívelégtelenség spontán hypertenzív patkányokon, illetve aortaszűkítő beavatkozások (banding) után, ugyanakkor diffúz szívizom károsodást okozhatnak bizonyos cardiotoxicus vegyületek is, mint például az anthracyclin származékok. Meg kívánjuk határozni tehát, hogy a PARP-gátlók milyen molekuláris mechanizmussal képesek gátolni a krónikus szívelégtelenség progresszióját. Vizsgáljuk továbbá az egyéb antioxidánsok hatását is szívelégtelenség modelleinkben, illetve ezen molekulák hatásmechanizmusát.

Témavezető: Dr. Halmosi Róbert

Társtémavezető: Dr. Deres László

A szívizom hipertrófia és a balkamra dilatáció kezdő lépése a stressz-válasz jelátviteli utainak aktiválódása. Ezek közé tartozik az ERK (extracellular signal-regulated protein kinase), a p38 MAPK (p38 mitogen activated protein kinase), JNK (c-Jun NH2 terminal kinase) és számos PKC (Protein kinase C) izoforma. Kísérleteink során a fenti jelátviteli utak és az Akt-1/GSK-3ß rendszer aktivitásának változását és valószínűsíthető szerepüket vizsgáljuk a károsodást okozó stimulusra adott válaszban, a miokardium maladaptív hipertrófiájában.

Témavezető: Prof. Dr. Tóth Kálmán

Társtémavezető: Dr. Deres László

Az iszkémia-reperfúzió során nagy mennyiségben termelődő reaktív oxigén szabad gyökök (H2O2, szuperoxid- és hidroxilgyökök) és a peroxinitrit a miokardium oxidatív károsodását okozzák. Ezen károsító hatás kivédésére korábban tanulmányoztuk a mindennapos orvosi gyakorlatban is használt β-blokkoló hatású carvedilolt, egyetemünkön kifejlesztett különféle scavanger molekulákat (H-2545, H-2954, HO-3073, H-2693), valamint poli(ADP-ribóz)-polimeráz gátló vegyületeket (nikotinamid, 3-aminobenzamid, 4-hidroxi-kinazolin).
A vizsgált antioxidánsok és poli(ADP-ribóz)-polimeráz gátlók egyaránt csökkentették a miokardium iszkémia-reperfúzió indukálta oxidatív károsodását. Eredményeink azt mutatták, hogy a PARP-gátlók, antioxidáns tulajdonság nélkül is, különböző jelátviteli utakon keresztül képesek voltak csökkenteni a sejtelhalást.
További terveink között a jelátviteli utak modulálásának, illetve különféle természetes antioxidánsok (pl. malvidin) hatásának vizsgálata szerepel.
 

Témavezető: Dr. Halmosi Róbert

Társtémavezető: Dr. Deres László

A szívelégtelen betegek mortalitását és morbiditását kiválóan jelzi a bal kamra funkciója és a balkamrai üregméretek. Ennek vizsgálata kisállatokon is lehetséges egy nagyfelbontású ultrahang készülék (Visual Sonics, VEVO 770) segítségével. Ezzel az eszközzel mérhetjük a bal kamrai (BK) frakcionális rövidülést (FS), az ejekciós frakciót (EF), a bal-kamrai végdiasztolés volument, a bal-kamrai végszisztolés volument, valamint a szeptum és a hátsó fal vastagságát stb. Kísérletes kardiológiai kutatásaink fontos része, hogy a krónikus szívelégtelenségben egyéb módszerekkel (szövettan, Western-blot) nyomon követhető célszerv-károsodások funkcionális következményeit is vizsgálhatjuk.

Témavezető: Dr. Halmosi Róbert

Társtémavezető: Dr. Deres László

Magas felbontású képalkotó eljárások alkalmazása kísérletes kardiológiai állatmodellekben (egy hallgató)

Témavezető: Dr. Halmosi Róbert

Társtémavezető: Dr. Deres László

Tanulmányozzuk, hogy egyes poli(ADP-ribóz) polimeráz gátló vegyületek milyen molekuláris mechanizmussal képesek a myocardium ischaemia-reoxigenizáció okozta károsodását kivédeni. A PARP-gátlók hatását cardiomyocyta sejtkultúrában (hidrogén-peroxid okozta oxidatív stressz), izolált szívperfúziós és in vivo coronaria ligációs modellen (ischaemia-reperfúzió okozta oxidatív stressz) fogjuk elemezni. Vizsgáljuk az így létrehozott oxidatív stressz hatását a myocardium energia metabolizmusára, a szív funkcionális teljesítményére, a kialakuló infarktus nagyságára, a fehérje oxidációra, valamint a lipid peroxidációra. A fenti kísérletek során nyert sejt-, illetve szövetminták Western blot analízisével vizsgálni kívánjuk a MAP-kináz rendszer (ERK, JNK, p38-MAPK), valamint a PI3K–Akt jelátviteli útvonal aktiválódását és az alkalmazott vegyületek erre gyakorolt hatását. Az ischaemia-reperfúzió által beindított gyulladásos folyamatokkal kapcsolatban az NF-B, Cox-2, iNOS enzimek működését és a gyulladásos citokinek felszabadulását vizsgálnánk a gyógyszeres kezelés vonatkozásában. Az intracelluláris jelátviteli folyamatok elemzése az említett oxidatív stressz modellekben a PARP-gátlók hatásmechanizmusának eddig még feltáratlan aspektusait világíthatja meg.