Az ózonréteg folyamatos csökkenésével a Földet érő UV-sugárzás mennyisége fokozatosan nő. Az UVA-, illetve az UVB-sugarak közül utóbbiak tekinthetők a kártékonyabbaknak, mivel nagyobb az energiájuk, és ezek rövid és hosszú távon is okozhatnak egészségkárosodást – nyilatkozta az M1 műsorában dr. Vékási Mária főorvos, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Szemészeti Klinikájának igazgatóhelyettese.
A szakember kifejtette, hogy a szemnek minden részében megjelenhet a károsodás. A szemhéjakat, a szem körüli bőrt, a kötőhártyát is érinthetik az elváltozások, amikor is egy kötőhártya-kettőzet alakul ki, ami fokozatosan nő rá a szaruhártya felületére, megváltoztatva annak görbületét, törési hibákat eredményez, illetve ha eléri a kötőhártya-kettőzet a pupilla területét, akkor látáscsökkenést is okoz. A szaruhártyát ért sugarak következtében a szaruhártya hámja egyenetlenné válik, a betegnek nagyon erős panaszai lesznek: fájdalom, fénykerülés, könnyezés. Ezek a panaszok néhány nap alatt a megfelelő kezelésre megszűnnek, ám ha az UV-sugarak a szemlencsét elérik, akkor ott szürkehályog alakulhat ki, ami csak műtéttel gyógyítható. Dr. Vékási Mária szerint az UV-sugarak tovább is juthatnak, egészen a retináig, és akár maradandó látáskárosodás is kialakulhat. Az iparilag fejlett országokban - így Magyarországon is - a nyugdíjas korú lakosság körében a vakság vezető oka az időskori makuladegeneráció, melynek kialakulásában nem hanyagolható el az UV-sugarak szerepe.
Köztudott, hogy délelőtt 10 és délután 3 óra között a legerősebb az UV-sugárzás, ám a főorvosnő szerint nem lehet elhanyagolni a szem károsodása szempontjából a korábbi és a későbbi időszakot sem, mert amíg a déli órákban függőlegesen éri a szemünket a Nap, addig a reggeli és a kora esti órákban ez megtörténik oldalról is, tehát ilyenkor is védeni kell a szemet.
Forrás:
M1