Mára már köztudott tény, hogy a népesség elöregedésének problémája mindenhol jelen van a világban – legyen szó fejlett vagy épp fejlődő, alacsony jövedelmű országról. Tudatában vagyunk annak is, hogy a fordított népesség piramis kialakulása kockáztathatja az egészségügyi és nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát. Azonban minden kihívás egyben lehetőséget is jelent. A társadalmi, politikai és gazdasági kihívásokra pedig az ezüst gazdaság az egyik lehetséges válasz.
Ha az idősödő korosztály tagjai tovább élnek, úgy elkerülhetetlenül többet is fogyasztanak, így pedig gazdasági szempontból egyre fontosabb szereplőkké válnak. Az ezüst gazdaság multiszektorális, magában foglalja mindazon termékeket és szolgáltatásokat, melyeket az emberek idősödő és idős korukban fogyasztanak, használnak. A kor előrehaladtával új termékekre lesz szükségük, melyek új piacokat nyithatnak meg – azaz, az erős kereslettel új üzleti lehetőségek nyílnak meg, ezen lehetőségek pedig nagyban fellendíthetik egy régió teljes iparát. A fentieket alátámasztják az európai statisztikák magas számadatai.
Kontinensünk népességének 39%-a (199 millió) 50 év feletti volt 2015-ben. Az európai ezüst gazdaság, mely az idősebbek igényeire építi termékeit és szolgáltatásait, a világ harmadik legnagyobb gazdasága az USA és Kína gazdasága mögött. A költések részarányában a legmagasabb az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások és vásárlások (53%), melyet az étkezés (45%), a lakhatással kapcsolatos (44%), és a pihenéssel és kultúrával összefüggő költések követnek (42%). Az előrevetítések azt mutatják, hogy ez a korosztály költése 2025-re eléri az 5 700 milliárd euró éves szintet (Európa GDP-jének több mint egy harmadát), melynek 60%-át egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele fogja kitenni. Az idősek által igénybe vett szolgáltatások és vásárlások 78 millió munkahelynek a fenntartását segítette elő (ez 35%-a az összes munkahelynek) már 2015-ben, aminek aránya idővel csak nőtt.
A társadalom kora és az ezüst gazdaság fogyasztása közötti nem csak nemzetközi, hanem hazai viszonylatban is kiaknálazandó fontosságára a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (ITD) is felfigyelt. Olyannyira, hogy egy alulról építkező, több szektort összefogó kezdeményezést indított, melynek egyik fontos állomása volt a december 8-án tartott Silver Economy Konferencia és Vitafórum. A konferencia további társszervezője és támogatója a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamra, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egészségügyi innovációt népszerűsítő részlege, az EIT Health. Számos előadást hallhattunk különböző területekről (magánegészségügy, ipar, IT, felnőttképzés, idősellátás) érkező magyar és külföldi szakértőktől, a teljes listát az ITD vonatkozó programoldalán találják.
A dél-dunántúli összefogást és együttműködést célul kitűző konferencia a térség adottságaira és sajátosságaira alapoz. Miközben a fejlődéshez minden természeti adottsága megvan, Baranya megye és a Dél-Dunántúli régió Magyarország egyik legelmaradottabb része.
Turisztikailag az országban az egyik legkevésbé látogatott hely, ezért a turisztikára épülő szolgáltatások nem fejlődnek a lehetőségekhez mérten. A jól fizető munkahelyek hiánya miatt a fiatalok elvándorolnak, ami a régió fejlődésének egyik fő visszatartó ereje. A közép és nagyvállalkozások száma folyamatosan csökken. A térség fejlesztésének ígéretes lehetősége egy olyan fókuszált akcióterv, mely a helyi adottságokat használja ki, amibe több ágazat is be tud kapcsolódni és nem igényel régióidegen beruházásokat.
A helyi adottságok ideálissá teszik a régiót, hogy a fókuszterület az egészségiparra, turisztikára, építőiparra, agráriparra, szolgáltató- és más iparra épülő ezüst gazdaság kifejlesztése legyen. Ebben kivétel nélkül egyetértettek a résztvevő előadók és meghívott vendégek is, akik az előadásokat követő vitafórumon egyhangúan támogatták a hálózatosodás és ökoszisztémaépítés tervét. Mindannyian ugyanazt a véleményt osztották, miszerint a térség fejlesztéspolitikai kihívásait egy alulról építkező több ágazatot magába integráló együttesen kialakított fejlesztési tervre alapozva lehet megoldani. Ugyanakkor ez komoly összefogást és elhivatottságot kíván - mivel önmagában a hálózatosodás és tőketeremtés nem oldja meg a jelen problémáit, ezeket tudni is kell jól használni.
A konferencián jelen lévők elkötelezettek a téma iránt, cselekvésre és összefogásra készek, hiszen ahogy elhangzott a rendezvényen is: a régiónak és lakosságának nincs több ideje ahhoz, hogy 10 év múlva egy újabb, ebben az országrészben sikertelen, gazdaságfejlesztést célzó Pólus Programra tekintsenek vissza.
(Az anyag eredetileg a hvg.hu-n jelent meg PR cikk formájában)