Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Zemplényi Antal

Dr. Zemplényi Antal

PhD.

Farmakoökonómia nem önálló Intézeti Tanszék

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Zemplényi Antal

Társtémavezető: Dr. Bella Richárd

A "Gyógyszerek finanszírozásba történő befogadása" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk.

A téma keretében végzendő tudományos munka során a hallgatónak lehetősége van megismerni a gyógyszerek piacra jutását követő életútjának egyik legfontosabb kérdését: „A piacon létező gyógyszerek hogyan juthatnak el végül a beteghez?”. A téma megfogalmazását követően megismerjük a finanszírozásba történő befogadás lehetőségeit, azok jogi hátterét és a döntéshozói szerepkör gyakorlatát, valamint a technológia befogadásához tartozó beadvány elkészítését.

Témavezető: Dr. Zemplényi Antal

Társtémavezető: Dr. Vajda Péter

Az újonnan piacra lépő gyógyszerek finanszírozásba történő befogadása a legtöbb fejlett ország esetén költség-hatékonysági elemzés elvégzéséhez kötött, ami alapján a biztosító meg tudja ítélni, hogy a rendelkezésére álló közpénzt érdemes-e ezen meghatározott terápia finanszírozására fordítani.

 

Ezen egyre szélesebb körben terjedő és egyre több országban alkalmazott módszere a növekvő egészségügyi költségek és szűkös források mellet is lehetőséget teremt az optimális forrásallokációra, ami maximalizálja a társadalom egésze számára elérhető egészségnyereséget.

 

A gyógyszeripar számára a költséghatékonyság feltételének való megfelelés nagy kihívást jelent, ezért új, innovatív módszereket keresnek a gyógyszerfejlesztés hatékonyságának növelésére és a gyógyszer hatásosságának, eredményességének igazolására. A gyógyszerinnovációs ökoszisztéma jelenlegi átrendeződése, a ritka betegségek kezelésnek előtérbe kerülése, az egészségügyi adatok digitalizációjának egyre nagyobb mértékű megvalósítása, valamint az innovatív gyógyszerekhez történő hozzáférés megkönnyítésének egyre erősebb társadalmi igénye jelentősen előmozdította a valós-életben gyűjtött eredményességi adatok költséghatékonysági elemzésekben történő alkalmazását.

 

A kutatásban résztvevő hallgató megismerkedik azokkal a módszerekkel, amelyeket a gyógyszeripari szereplők is alkalmaznak a gyógyszerek költséghatékonyságának értékelésére, illetve megismerheti a valós-életbeli adat felhasználásának célját, módszerét. Ezek az ismeretek elsősorban a klinikai kutatások és a gyógyszerek piacra vitelével kapcsolatos témák iránt érdeklődő hallgatók számára lehetnek hasznosak, melyek az ipari szereplőknél történő elhelyezkedést is segíthetik.

Témavezető: Dr. Zemplényi Antal

A legújabb becslések eredménye szerint, egy új hatóanyag átlagos kutatás-fejlesztési költsége az engedélyezés pillanatágig 2,5 milliárd dollár, ami a költségek 13-15-szörös növekedését jelenti 40 éves időtávon. Az egyre szigorúbb szabályozási környezet, valamint az innovációs hatékonyság stagnálása illetve hanyatlása megkérdőjelezi a gyógyszerinnovációs ökoszisztéma fenntarthatóságát az innovációs folyamatok változatlan formában történő fenntartása mellett. Ezért az innovációs lánc szereplői, az arany standardnak számító klinikai vizsgálatok mellett, egyre gyakrabban fordulnak a valós-életbeli adatok (Real World Data or RWD) alkalmazásának irányába, ami minden olyan adatot magában foglal, amit kontrollált klinikai vizsgálat keretein kívül gyűjtenek egy adott terápiával kapcsolatban. Ezen adatok felhasználásával a termékfejlesztés és a termék életciklusának szinte minden szakaszában olyan értékes információkhoz juthatunk, mint a vizsgált betegség epidemiológiája a vizsgált betegcsoport tulajdonságai, a betegutak, az eredményesség, biztonságosság és költséghatékonyság, amik jelentősen hatást gyakorolhatnak a befektetési és kutatás-fejlesztési döntésekre.

A kutatás főbb kérdései, hogy a valós-életbeli adatok milyen formában állnak rendelkezésre, milyen adattudományi módszerek segítségével és hogyan tehetők elérhetővé és hogyan alakíthatóak át olyan információvá, ami javítja a gyógyszeripari innováció hatékonyságát.

A hallgató célzott és szisztematikus irodalmi áttekintés módszerével átfogó képet kaphat a gyógyszeripari innováció jelenlegi helyzetéről, valamint az RWD adatok felhasználásának innovációs ökoszisztémára gyakorolt hatásáról.