Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Fittler András

Dr. Fittler András

PhD., Dr. Habil

intézeti TDK felelős

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Fittler András

Napjaink gyógyszerellátásának egyik aktuális problémája, hogy az online gyógyszerek piaca óriásira nőtt és gyakran félrevezetheti a felkészületlen fogyasztót. Az internetes kereső a másodperc törtrésze alatt vezet számtalan olyan honlapra, melynek szakmai tartalmát nem ellenőrzik. A világviszonylatban pár ezerre tehető legális forgalmazó mellett százezres nagyságrendben vannak jelen definiáltan illegális szereplők, akik eltitkolják kilétüket, átláthatatlan kereskedelmi hálózatokat üzemeltetnek, virtuális valutákkal történő fizetéssel átláthatatlan tranzakciókat folytatnak, esetenként egy fiktív gyógyszertár megjelenése mögé burkolóznak. A világszintű és egyben nagyon összetett sokszereplős probléma kezelése egy átfogó kockázatértékelő módszertan alkalmazását igényli, melyhez elengedhetetlen a hálózatkutatás és az informatika eszközrendszere is.

Témavezető: Dr. Fittler András

A gyógyszerésszel szemben támasztott megváltozott társadalmi és szakmai elvárások következtében a nélkülözhetetlenné vált a képzés hazai és nemzetközi gyakorlatának átfogó vizsgálata. A TDK munka célja a magyar gyógyszerész képzőhelyek oktatási profiljának és kurrikulumának vizsgálata, előzetesen rögzített szempontok alapján (kredit érték, óraszám, modul, stb) egymással való összevetése. A hazai gyógyszerészképzés fejlesztése érdekében a nemzetközi szakirodalom áttekintése, munkaerőpiaci igények felmérése és a jó gyakorlatok, esetlegesen fejleszthető területek azonosítása. 

Témavezető: Prof. Dr. Botz Lajos

Társtémavezető: Dr. Fittler András

Fejlett országokban, a krónikus betegségekben szenvedőknél a beteg-együttműködés aránya 50% körüli érték, a nem megfelelő beteg-együttműködés az elsődleges oka például a nem kontrollált magas vérnyomásnak, valamint az Európai Unióban évente 194 500 haláleset egyértelműen a gyógyszerek hibás adagolására és az adherencia hiányára vezethető vissza. A gyógyszerészek jogszabályban előírt kötelessége a „megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése”, így a hatékony és biztonságos gyógyszerhasználat vizsgálata és elemzése nagyban hozzájárulhat a sikeres gyógyszerterápia eléréséhez.

Témavezető: Prof. Dr. Botz Lajos

Társtémavezető: Dr. Fittler András

A gyógyszerek ára központi szerepet tölt be az egészségügyi finanszírozási döntéshozatal során. A gyógyszerárak összehasonlítása nemzeti és nemzetközi szinten is megvalósul, azonban az összevetések során alkalmazható számos metodika önmagában való alkalmazása nem ad objektív képet és hiteles eredményeket. Minden esetben szükséges az adott területre jellemző specifikumok figyelembevétele, valamint a különböző módszertanok adott kérdésben alkalmazható elemeinek együttes figyelembevétele.

Témavezető: Prof. Dr. Botz Lajos

Társtémavezető: Dr. Fittler András

A klinikai gyógyszerészeti szemlélet – a betegek terápiájának nyomon követése és a gyógyszeres terápia hatékonyságának növelése – átültetése a közforgalmú ellátásba, majd ott egyre nagyobb mértékű térhódítása az 1990-es évektől kialakított egy új fogalmat, melyet ma gyógyszerészi gondozásnak (angolul pharmaceutical care, medication therapy management) nevezünk. A tevékenység során a gyógyszerész nem csupán az öngyógyítás-öngyógyszerelés területein vállal felelősséget a betegért, hanem részt vesz az elsődleges prevencióban és a népbetegségek elleni harcban, a betegek életmódjának alakításában, a biztonságos és eredményes terápia megalapozásában, valamint a gyógyszerelési problémák kiküszöbölésében is. A gyógyszerészi gondozási tevékenység vizsgálata és értékelése kiemelkedő fontosságú, hiszen a gyógyszerészek ezen tevékenysége a betegek gyógyulását, az egészségügyi kiadások csökkentését és a gyógyszerészek szakmai fejlődését is egyaránt szolgálja.

Témavezető: Prof. Dr. Botz Lajos

Társtémavezető: Dr. Fittler András

A WHO állásfoglalása szerint a fejlődő országokban a hamis gyógyszerek aránya 10-30%-ra tehető, míg hazánkban a gyógyszerforgalom 3-5%-ára becsülhető a hamisítványok aránya. Ezen készítmények szedése számtalan negatív egészségügyi és gazdasági következménnyel jár. Számos módszer jelenthet alternatívát a gyógyszeripar, a gyógyszerész és a fogyasztó számára a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben. A nondestruktív módszerek lehetővé teszik a hamisítványok kiszűrését anélkül, hogy károsodás érné a készítményt. A destruktív módszerek olyan klasszikus, gyógyszerkönyvi és analitikai vizsgálatok, melyek alkalmazásával a szakember azonosítani tudja a kétes eredetű termékeket és meg tudja állapítani a minőségbeli eltéréseket. Ezen módszerek egyidejű alkalmazásával átfogó képet kaphatunk a bizonytalan eredetű és/vagy minőségű termékekről.

Témavezető: Prof. Dr. Botz Lajos

Társtémavezető: Dr. Fittler András

Az internet megváltoztatta mindennapjainkat ezen belül könnyebbé tette az egészségügyi információkhoz és gyógyító hatású (vagy annak vélt) termékekhez való hozzájutást is. A betegek mindinkább a saját kezükbe veszik az egészségükkel való törődés kérdését, így egyre elterjedtebbé válik a gyógyszerek online beszerzése is. Az online gyógyszerforgalmazás kapcsán legtöbbször csak a hamis gyógyszerekről és azok veszélyeiről beszélnek, pedig ez nem feltétlenül elegendő. Jelenleg még viszonylag kevés legálisan működő internetes gyógyszer-értékesítés végző online patika érhető el hazánkban, sajnos azonban ezek mellett azonban Magyarországon és szerte a világon több tízezer illegális honlap üzemel. Az internetes gyógyszerforgalmazók szakmai érékelése fontos eleme ezen új gyógyszerbeszerzési forrás részletesebb megismerésének, veszélyeinek és előnyeinek feltárásának.

Témavezető: Prof. Dr. Botz Lajos

Társtémavezető: Dr. Fittler András

Az utóbbi évek szembetűnő jelensége, hogy a betegeket és egészséges fogyasztókat is egyre több és hatásosabb kampánnyal ösztönzik különböző nem gyógyszernek minősülő, gyakran „szuper minőséget”, „csodás gyógyulást”, „betegséget száműző, megelőző”, hivatalos gyógyászat által még „fel nem ismert” (esetleg mellőzött), „káros, kellemetlen mellékhatásoktól mentes”, „ártalmatlan” termékek rendszeres fogyasztására. Az ilyen információk és termékek gyors és könnyű terjesztésére pedig soha korábban nem látott lehetőségek nyíltak, szinte robbanásszerű jelenséget kiváltva a gyógyászat ezen piacán. A zárt gyógyszertári ellátási láncon kívül forgalmazott termékeknek azonban számos nem kívánt hatása és káros következménye (hatástalan terápiák, mellékhatások, gyógyszer-interakciók, stb.) lehet. Ezek feltárása, valamint a szakma és a betegek objektív tájékoztatása meghatározó gyógyszerészi feladatkör.