A bioetika 50 éve címmel zajlott konferencia március 21-én a Magyar Tudományos Akadémia pécsi székházában, melynek során magyar és külföldi előadók mutatták be a bioetika 1972 és 2022 közötti időszakát, főbb fejlődési vonalait és azokat a kihívásokat, amelyekkel az elmúlt fél évszázad során a tudományterületnek szembesülnie kellett.
Ahogy az a Pécsi Egyházmegye honlapján olvasható, a konferenciát a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságával közösen szervezte. A nemzetközi konferencia külföldi előadói Lengyelországból és Ausztriából érkeztek. A témák között olyan aktuális kérdések szerepeltek, mint a tájékozott beleegyezés a COVID-19 elleni védőoltás kapcsán, de az előadások érintették a genetikai felelősségvállalás és a teremtésvédelem kérdését is.
A rendezvényen köszöntőt mondott Lénárd László, az akadémiai bizottság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar egykori dékánja, a PTE egykori rektora, a PTE ÁOK Élettani intézet professor emeritusa. Beszédében többek között arról is szólt, hogy szerinte erkőlcsi és etikai hanyatlás figyelhető meg kontinensünkön, a tudomány művelői részéről pedig eltűnt az alázat.
A konferencián Kovács Gusztáv, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora is beszélt, többek között elmondva, Pécsett többéves hagyománya van a bioetikai témájú találkozóknak, az előadók közül többen is visszatérő vendégek a városban, ahol a bioetika, mondhatni, már iskolává vált.
Az előadók között volt Rojkovich Bernadette orvos, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke, Laurinyecz Mihály erkölcsteológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetője, valamint Kovács Gusztáv, a Pécsi Püspöki Hittudományi főiskola rektora is.