Élettan 2. - elmélet

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2019-2020

Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését, a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.

Előadások

• 1. Bevezetés. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. - Dr. László Kristóf
• 2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. - Dr. László Kristóf
• 3. A mellékvese velő működése. A stressz endokrinologiája - Dr. László Kristóf
• 4. A calcium homeosztázis humorális szabályozása. - Dr. Lengyel Ferenc
• 5. A pancreas belső szekréciós működése. - Dr. Zelena Dóra Tímea
• 6. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása. - Dr. Zelena Dóra Tímea
• 7. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Az öregedés élettana - Dr. Lengyel Ferenc
• 8. Az ingerület membrán jelenségei. Az akciós potenciál és terjedése - Dr. Buzás Péter
• 9. A szinapszisok elektrofizilógiája és neurokémiája. A neuromusculáris junctio működése - Dr. Buzás Péter
• 10. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Az izomműködés mechanikája, energetikája, hőtermelése. - Dr. Környei József László
• 11. Az izomműködés elektromos jelenségei, izomtónus, fáradás. A simaizom működése - Dr. Környei József László
• 12. A motoros egység működésének szabályozása - Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
• 13. Receptorműködések sajátságai - Dr. Kóbor Péter
• 14. Gerincvelői reflexek. A gerincvelő integratív funkciói - Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
• 15. A spinális shock. Decerebrációs rigiditás - Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
• 16. Poszturalis koordináció, felállás. Lokomóció. - Péliné Dr. Kovács Anita
• 17. Az extrapyramidalis rendszer - Dr. Kertes Erika
• 18. A labyrinthus működése - Dr. Ollmann Tamás
• 19. A kisagy működése - Dr. Ollmann Tamás
• 20. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer - Dr. Hernádi István
• 21. Szomesztéziás mechanizmusok. Szomatotopiák - Dr. Buzás Péter
• 22. A thalamus és az érzőkéreg élettana - Dr. Buzás Péter
• 23. A fájdalom élettana. Ópiát receptorok - Dr. Buzás Péter
• 24. Optika. A szem törőközegeinek hibái. Retinális mechanizmusok - Dr. Cziger-Nemes Vanda Ágnes
• 25. Látópályák, középagyi mechanizmusok. A látás centrális mechanizmusai - Dr. Cziger-Nemes Vanda Ágnes
• 26. Szemmozgások - Dr. Cziger-Nemes Vanda Ágnes
• 27. A hallószerv élettana. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai - Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
• 28. Kémiai ingermodalitások. Szaglás. Ízérzés - Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
• 29. A vegetatív idegrendszer működése - Dr. Környei József László
• 30. Electroencephalographia. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége - Dr. László Kristóf
• 31. Az alvás-ébrenlét szabályozása. Biológiai ritmusok szabályozása - Dr. László Kristóf
• 32. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban - Dr. Ollmann Tamás
• 33. Motivációs mechanizmusok. A limbikus rendszer. - Dr. Gálosi Rita
• 34. Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása - Dr. Szabó István
• 35. A monoamin rendszerek jelentősége I. - Dr. László Kristóf
• 36. A monoamin rendszerek jelentősége II. - Dr. László Kristóf
• 37. Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai - Dr. Ollmann Tamás
• 38. A tanulás mechanizmusai - Dr. Ollmann Tamás
• 39. Memóriafolyamatok, memóriazavarok - Dr. Ollmann Tamás
• 40. Plaszticitás az idegrendszerben. A frontális kéreg működése - Dr. Varga Csaba
• 41. A parieto-temporalis kéreg működése - Dr. László Kristóf
• 42. Féltekei dominancia. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok - Dr. László Kristóf

Gyakorlatok

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Budapest 2014

Saját oktatási anyag

Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun Meet Street-en lehet elérni.
A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.
A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján (physiology.aok.pte.hu) olvashatók.

Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015
PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015

Ajánlott irodalom

Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.
Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére, Medicina Kiadó, Budapest 1998.
Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986.
Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.
Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.
Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.

A félév elfogadásának feltételei

Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett

Félévközi ellenőrzések

Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.

Vizsgakérdések

A vizsgára bocsáthatóság feltétele a párhuzamosan, kötelezően felvett gyakorlati tárgy sikeres teljesítése (egyes érdemjegytől különböző félévközi jegy).

Elméleti vizsgakérdés témák
1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.
2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.
3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.
4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.
5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.
6. Thrombocyták élettani jelentősége.
7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.
8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.
9. Véralvadás.
10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.
11. A vér pH szabályozása.
12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.
13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.
14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.
15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.
16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.
17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai.A szabályos elektrokardiogram jellemzése.
18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).
19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.
20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)
21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.
22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.
23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.
24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.
25. A capilláris - keringés jellegzetességei.
26. A nyirokkeringés jellegzetességei.
27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.
28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.
29. A coronaria-keringés.
30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.
31. A splanchnicus terület keringése.
32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.
33. A szívműködés idegi szabályozása.
34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.
35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.
36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.
37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.
38. A vérkeringés reflex-szabályozása.
39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.
40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).
41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.
42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.
43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.
44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.
45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.
46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.
47. Nyál, nyálelválasztás.
48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.
49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.
50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.
51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.
52. A vékonybél és a vastagbél működése.
53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.
54. A zsírok emésztésének folyamata.
55. A fehérjék emésztésének folyamata.
56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.
57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.
58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.
59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.
60. A vese koncentráló és hígító működése.
61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.
62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.
63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.
64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.
65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.
66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.
67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.
68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.
69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.
70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)
71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.
72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.
73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.
74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.
75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.
76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.
77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.
78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.
79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.
80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.
81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.
82. Pubertás és climax.
83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.
84. Prostaglandinok hatásai.
85. A pancreas belső szekréciós működése.
86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.
87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.
88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.
89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.
90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.
91. A glucocorticoidok hatásai.
92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.
93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.
94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.
95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.
96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.
97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.
98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.)
99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.
100. A neuromusculáris junkció működése.
101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.
102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.
103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.
104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.
105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.
106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.
107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.
108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.
109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.
110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.
111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.
112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.
113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.
114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában.
115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.
116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.
117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.
118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).
119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.
120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.
121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben.
122. A cerebellum működésének jelentősége.
123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.
124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.
125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.
126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.
127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.
128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.
129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.
130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer.
131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.
132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.
133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.
134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.
135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.
136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).
137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.
138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).
139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).
140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.
141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).
142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.
143. A szem, mint optikai rendszer.
144. Retinalis mechanizmusok.
145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).
146. Szín- és térlátás.
147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.
148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.
149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos beszámoló kérdései:
1. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon
2. Terhességi reakciók
3. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok emberben
4. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése;
5. Komplett és inkomplett tetanus; Rángásgörbe
6. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra
7. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen
8. Az elektromyogram regisztrálási technikája (EMG)
9. Az idegingerület terjedési sebességének mérése
10. Összetett akciós potenciál regisztrálása
11. A poláris ingerület jelensége
12. Pflüger féle rángási szabály
13. Chronaxia és rheobasis meghatározása
14. Narkózis vizsgálata béka idegen
15. Reflexvizsgálatok sértetlen békán és spinális békán
16. Reflexvizsgálatok emberen
17. Sztereotaxikus technika alkalmazása
18. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása
19. Electroencephalographia (EEG)
20. Látásélesség meghatározása
21. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel
22. Az astigmia vizsgálata
23. A pupilla reakciók vizsgálata
24. Perimetriás vizsgálatok
25. Színtévesztés és színvakság vizsgálata
26. Audiometria

A szigorlati tesztvizsgák anyaga a kötelező tankönyvben és az intézeti honlapon elérhető tananyagok, valamint az előadásokon és gyakorlatokon elhangzott ismeretek összessége.

Vizsgáztatók

• Dr. Ábrahám István Miklós
• Dr. Buzás Péter
• Dr. Jandó Gábor
• Dr. Karádi Zoltán
• Dr. Környei József László
• Dr. Lénárd László Csaba
• Dr. Vértes Zsuzsanna

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói