Élettan 2.

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2022-2023

Tantárgyfelelős

Óraszámok/félév

előadás: 42 óra

gyakorlat: 28 óra

szeminárium: 0 óra

összesen: 70 óra

Tárgyadatok

  • Kód: OGO-EN2-T
  • 5 kredit
  • Gyógyszerész
  • Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul
  • Tavaszi
Előfeltétel:

OGO-EN1-T teljesített

Vizsgakurzus:

Nem

Kurzus létszámkorlát

min. 5 fő – max. 200 fő

Tematika

Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését, a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.

Előadások

  • 1. Bevezetés. A hipotalamo-hipofízeális rendszer. A neurohipofízis. - Dr. Lengyel Ferenc
  • 2. A növekedési hormon és prolaktin. - Dr. Lengyel Ferenc
  • 3. Szteroid hormonok szintézise, lebontása. - Dr. László Kristóf
  • 4. Glükokortikoidok hatása. - Dr. László Kristóf
  • 5. A mellékvese velő és a stressz élettani mechanizmusai. - Dr. László Kristóf
  • 6. A női nemi működés szabályozása. - Dr. Lengyel Ferenc
  • 7. Terhesség. Szülés és szoptatás. - Dr. Ráczné Dr. Mikó-Baráth Eszter
  • 8. Férfi nemi működések. Erekció, ejakuláció, koitusz. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. - Dr. Kóbor Péter
  • 9. Pubertás, klimaktérium. - Dr. Kóbor Péter
  • 10. Pajzsmirigy. - Péliné Dr. Kovács Anita
  • 11. A kalcium homeosztázis szabályozása. - Dr. Kertes Erika
  • 12. A hasnyálmirigy belső szekréciós működése. - Dr. Zelena Dóra Tímea
  • 13. A táplálékfelvétel és anyagcsere hormonális szabályozása. Zsírszövet működése és testtömeg-szabályozás alapjai. Cukorbetegség és elhízás - Dr. Zelena Dóra Tímea
  • 14. Az egyedfejlődés és öregedés élettana. - Dr. Lengyel Ferenc
  • 15. Bevezetés az idegrendszer élettanába. Gerincvelői reflexek. - Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
  • 16. A gerincvelő integratív funkciói. - Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
  • 17. A spinális shock. Decerebrációs rigiditás. - Dr. Péczely László Zoltán
  • 18. Poszturális koordináció, felállás. Lokomóció. - Dr. Péczely László Zoltán
  • 19. Az extrapyramidalis rendszer. - Dr. Péczely László Zoltán
  • 20. A labyrinthus működése. - Dr. Ollmann Tamás
  • 21. A kisagy működése. - Dr. Ollmann Tamás
  • 22. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. - Dr. Kertes Erika
  • 23. Szomesztéziás mechanizmusok. Szomatotopiák. A thalamus és az érzőkéreg élettana. - Dr. Buzás Péter
  • 24. A fájdalom élettana. Ópiáterg mechanizmusok. - Dr. Buzás Péter
  • 25. Optika. A szem törőközegeinek hibái. - Dr. Buzás Péter
  • 26. Retinális mechanizmusok. Látópályák, középagyi mechanizmusok. - Dr. Buzás Péter
  • 27. A látás centrális mechanizmusai. Szemmozgások. - Dr. Buzás Péter
  • 28. A hallószerv élettana. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. - Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
  • 29. Kémiai ingermodalitások. Szaglás. Ízérzés. - Dr. Szabó István
  • 30. Electroencephalographia. A kiváltott potenciál technika és klinikai jelentősége. - Dr. László Kristóf
  • 31. Az alvás-ébrenlét szabályozása. Biológiai ritmusok szabályozása. - Dr. László Kristóf
  • 32. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. - Dr. Ollmann Tamás
  • 33. Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása. - Dr. Szabó István
  • 34. Motivációs mechanizmusok. Limbikus rendszer. - Dr. László Kristóf
  • 35. Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai. - Dr. Ollmann Tamás
  • 36. A monoamin rendszerek a központi idegrendszerben. - Dr. Péczely László Zoltán
  • 37. A monoamin rendszerek működésének jelentősége fiziológiás és patológiás folyamatokban. - Dr. Péczely László Zoltán
  • 38. A tanulás idegrendszeri alapjai. - Dr. Péczely László Zoltán
  • 39. A memória idegrendszeri alapjai. - Dr. Péczely László Zoltán
  • 40. Plaszticitás az élet során. - Dr. Varga Csaba
  • 41. A frontális kéreg működése. A parieto-temporalis kéreg működése. Féltekei dominancia. - Dr. László Kristóf
  • 42. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. - Dr. Pál József

Gyakorlatok

  • 1. A vese működés vizsgálata: a vizelet vizsgálata.
  • 2. A vese működés vizsgálata: a vizelet vizsgálata.
  • 3. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.
  • 4. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.
  • 5. Endokrinológia: a szénhidrátanyagcsere vizsgálata.
  • 6. Endokrinológia: a szénhidrátanyagcsere vizsgálata.
  • 7. Endokrinológia: a gonádrendszer vizsgálata Terhességi próbák.
  • 8. Endokrinológia: a gonádrendszer vizsgálata Terhességi próbák.
  • 9. Szeminárium: Endokrinológia.
  • 10. Szeminárium: Endokrinológia. Beszámoló.
  • 11. A perifériás idegrendszer vizsgálata ideg preparátumon.
  • 12. A perifériás idegrendszer vizsgálata ideg preparátumon.
  • 13. A perifériás idegrendszer vizsgálata emberen: ingerküszöb, chronaxia, rheobázis mérése.
  • 14. A perifériás idegrendszer vizsgálata emberen: ingerküszöb, chronaxia, rheobázis mérése.
  • 15. Idegélettani alapok és a perifériás idegrendszer.
  • 16. Idegélettani alapok és a perifériás idegrendszer. Beszámoló.
  • 17. Reflexvizsgálatok emberen.
  • 18. Reakcióidő, cselekvési idő mérése emberen.
  • 19. A szomatoszenzoros rendszer vizsgálata.
  • 20. A szomatoszenzoros rendszer vizsgálata.
  • 21. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.
  • 22. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.
  • 23. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.
  • 24. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.
  • 25. Elektroenkefalográfia.
  • 26. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló.
  • 27. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.
  • 28. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve (Medicina), 8. javított és bővített kiadás, (2019)

Saját oktatási anyag

Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun Meet Street-en lehet elérni.
A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.
A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján (physiology.aok.pte.hu) olvashatók.

Jegyzet

PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2019
PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2019

Ajánlott irodalom

Fonyó A.: Élettan gyógyszerészhallgatók részére (Medicina), 5. átdolgozott, bővített kiadás (2015)
Guyton & Hall: Textbook of Medical Physiology (Elsevier), 13th ed. (2015)
Kandel, Schwartz, Jessel, Siegelbaum, Hudspeth: Principles of Neural Sciences, 5th ed. (2012)

A félév elfogadásának feltételei

Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett

Félévközi ellenőrzések

Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák
1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.
2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.
3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.
4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.
5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.
6. Thrombocyták élettani jelentősége.
7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.
8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.
9. Véralvadás.
10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.
11. A vér pH szabályozása.
12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.
13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.
14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.
15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.
16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.
17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai.A szabályos elektrokardiogram jellemzése.
18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).
19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.
20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)
21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.
22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.
23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.
24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.
25. A capilláris - keringés jellegzetességei.
26. A nyirokkeringés jellegzetességei.
27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.
28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.
29. A coronaria-keringés.
30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.
31. A splanchnicus terület keringése.
32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.
33. A szívműködés idegi szabályozása.
34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.
35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.
36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.
37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.
38. A vérkeringés reflex-szabályozása.
39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.
40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).
41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.
42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.
43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.
44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.
45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.
46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.
47. Nyál, nyálelválasztás.
48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.
49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.
50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.
51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.
52. A vékonybél és a vastagbél működése.
53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.
54. A zsírok emésztésének folyamata.
55. A fehérjék emésztésének folyamata.
56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.
57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.
58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.
59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.
60. A vese koncentráló és hígító működése.
61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.
62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.
63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.
64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.
65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.
66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.
67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.
68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.
69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.
70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)
71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.
72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.
73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.
74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.
75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.
76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.
77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.
78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.
79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.
80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.
81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.
82. Pubertás és climax.
83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.
84. Prostaglandinok hatásai.
85. A pancreas belső szekréciós működése.
86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.
87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.
88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.
89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.
90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.
91. A glucocorticoidok hatásai.
92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.
93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.
94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.
95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.
96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.
97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.
98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.)
99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.
100. A neuromusculáris junkció működése.
101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.
102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.
103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.
104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.
105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.
106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.
107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.
108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.
109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.
110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.
111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.
112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.
113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.
114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában.
115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.
116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.
117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.
118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).
119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.
120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.
121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben.
122. A cerebellum működésének jelentősége.
123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.
124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.
125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.
126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.
127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.
128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.
129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.
130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer.
131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.
132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.
133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.
134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.
135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.
136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).
137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.
138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).
139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).
140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.
141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).
142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.
143. A szem, mint optikai rendszer.
144. Retinalis mechanizmusok.
145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).
146. Szín- és térlátás.
147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.
148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.
149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos beszámoló kérdései:
1. A vizelet mennyisége, fajsúlya és pH-ja
2. A glükózuria okai, kimutatása
3. Vizelet üledék vizsgálata és az eredmények értelmezése
4. Fehérje és genny a vizeletben: okai, kimutatásuk
5. Az energiaforgalom mérése emberen
6. A vércukorszint mérése
7. Orális glükóz tolerancia teszt
8. Ösztrusz ciklus vizsgálata patkányon
9. Terhességi reakciók: Latex próba, Tesztcsík
10. Ideg-izom preparátum. Ideg-izom preparátum direkt és indirekt ingerlése
11. Curare hatás vizsgálata ideg-izom preparátumon
12. Poláris ingerület jelenségének vizsgálata
13. Az elektrotónus vizsgálata
14. Pflüger féle rángási szabályok
15. Ingerküszöb, chronaxia, reobázis fogalma és mérése
16. Az összetett akciós potenciál, szummáció vizsgálata
17. A refrakter idő mérése
18. Az idegingerület terjedési sebességének mérése
19 Reflexvizsgálatok emberen
20. Szomatoszenzoros rendszer vizsgálata (tapintás-, hő-, fájdalomérzékelés)
21. Reakcióidő, cselekvési idő mérése emberen
22. Refrakciós hibák korrigálása
23. Színtévesztés vizsgálata
24. Astigmia vizsgálata
25. Látásélesség vizsgálata. Pupilla reakció vizsgálata
26. Látótér meghatározása periméterrel
27. Audiometria
28. Lég- és csontvezetés vizsgálata (tájékozódó hallásvizsgálat)
29. Ízérzés és szaglás vizsgálata
30. Az EEG vizsgálat módja. Az EEG hullámok fajtái és jellemzőik.


A szigorlati tesztvizsgák anyaga a kötelező tankönyvben és az intézeti honlapon elérhető tananyagok, valamint az előadásokon és gyakorlatokon elhangzott ismeretek összessége.

Vizsgáztatók

  • Dr. Buzás Péter
  • Dr. Jandó Gábor
  • Dr. Karádi Zoltán
  • Dr. Környei József László
  • Dr. Lénárd László Csaba
  • Dr. Vértes Zsuzsanna
  • Dr. Zelena Dóra Tímea

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

  • Dr. Kovács Tamás
  • Dr. Pál József
  • Sziládiné Dr. Fusz Katalin