Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

 Hartnerné Pohóczky Krisztina

Hartnerné Pohóczky Krisztina

Ph.D.

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4 deléciója egy LacZ gént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között.  Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
 

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A kapszaicin-szenzitív idegvégződések aktivációja során szomatosztatin és opioid peptidek szabadulnak fel, melyek a véráramba kerülve a test távolabbi részeire eljutva fájdalom-és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A szomatosztatin számos élettani folyamat szabályozásában részt vesz, központi idegrendszeri expresszióját számos agyi területen leírták, elsősorban neuromodulátor sejteken. A szomatosztatinnak öt receptora ismert, melyek közül a szomatosztatin 4-es receptor (sstr4) perifériás fájdalomcsillapító és gyulladás-csökkentő hatásokat közvetít, az endokrin hatások nélkül. A receptor fehérjeszintű vizsgálatára sstr4 specifikus antitest hiányában nincs lehetőségünk, azonban mivel egérben az sstr4 deléciója egy LacZ gént tartalmazó konstrukttal való helyettesítéssel történt, a receptor jelenlétét az agyban sstr4LacZ immunhisztokémiával tudjuk detektálni. Vizsgálataink során feltérképezzük az sstr4 receptor elhelyezkedését az agyban, detektáljuk a különbségeket hím és nőstény, valamint fiatal és idős sstr4 KO egerek között.  Az sstr4 expresszióját kolokalizációban kolinerg, GABAerg és glutamáterg neuronális markerekkel vad fenotípusú egerkben in situ hibridizáció segítségével, KO egerekben lsstr4LacZ immunhisztokémia révén határozzuk meg.
 

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A TRPV1 és TRPA1 receptorok expresszióját az utóbbi években számos nem-neurális struktúrán (pl. keratinocytákon, endotélsejteken) leírták. Mivel a nem-neurális TRPV1/TRPA1 receptorok funkciója, élettani, illetve kórélettani jelentősége tisztázatlan, az utóbbi 5-6 évben ez a kutatási irány az érdeklődés középpontjába került. Endometriózisban az endometriumhoz hasonló szövet található a méh üregén kívül, elsősorban a kismedencében és a hashártyához tapadtan. Az ektópiás endometriózis gócokban mind a neurális, mind a nem-neurális TRPV1 receptor expressziójának emelkedését kimutatták az elmúlt néhány évben, azonban a TRP receptorok funkcionális jelentősége ebben a kórképben egyelőre tisztázatlan. Kísérleteinkben qPCR és immunhisztokémiai módszerrel vizsgáljuk az endometriózis léziók mRNS- és fehérjeszintű szintű változását a normál endometriumhoz képest.

Témavezető: Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna

Társtémavezető: Hartnerné Pohóczky Krisztina

A TRPV1 és TRPA1 receptorok expresszióját az utóbbi években számos nem-neurális struktúrán (pl. keratinocytákon, endotélsejteken) leírták. Mivel a nem-neurális TRPV1/TRPA1 receptorok funkciója, élettani, illetve kórélettani jelentősége tisztázatlan, az utóbbi 5-6 évben ez a kutatási irány az érdeklődés középpontjába került. Endometriózisban az endometriumhoz hasonló szövet található a méh üregén kívül, elsősorban a kismedencében és a hashártyához tapadtan. Az ektópiás endometriózis gócokban mind a neurális, mind a nem-neurális TRPV1 receptor expressziójának emelkedését kimutatták az elmúlt néhány évben, azonban a TRP receptorok funkcionális jelentősége ebben a kórképben egyelőre tisztázatlan. Kísérleteinkben qPCR és immunhisztokémiai módszerrel vizsgáljuk az endometriózis léziók mRNS- és fehérjeszintű szintű változását a normál endometriumhoz képest.