Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Prof. Dr. Reglődi Dóra

Prof. Dr. Reglődi Dóra

M.D., Ph.D., DSc. Dr. Habil.

egyetemi tanár , intézetigazgató

Anatómiai Intézet

Telefon: 36392, 31232

Kiváló gyakorlatvezető
2019, 2018, 2008, 2006, 2005, 2004, 2003, 2002, 2001, 1999

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

Társtémavezető: Dr. Csutak Adrienn

A protektív hatás funkcionális vizsgálata a mechanonociceptív küszöb dinamikus plantáris eszteziométerrel, valamint Randall-Selitto teszttel történő meghatározásával és a cold allodynia mérésével. A diabetes által kiváltott szövettani elváltozások vizsgálata immunhisztokémiai módszerrel perifériás idegen és gerincvelőn. Elektronmikroszkópiás és molekuláris biológiai vizsgálatok végzése.

Témavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel

A munka célja az anatómia és határterületi tudományok összefüggéseinek vizsgálata, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. További cél még innovatív ötletek megvalósítása mind az oktatásban mind a kutatásban.

Témavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

Társtémavezető: Dr. Jüngling Adél

A PACAP (hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) egy neuropeptid, amely nagy mennyiségben található meg a központi- és perifériás idegrendszerben egyaránt. Komplex szerepet játszik a sejtkárosító hatások és neurodegeneratív betegségek elleni védelemben. Neuroprotektív hatását leírták Parkinson kór, Huntington kór és Alzheimer kór modellekben in vitro és állatkísérletes modellekben egyaránt. Célunk, hogy összehasonlítsuk a különböző korú, különösen az idős (1,5 éves) PACAP génhiányos és vad egerek szövetei és szervei közti különbségeket. Ehhez különböző szövettani festéseket, immunhisztokémiai és molekuláris biológiai módszereket használunk. A morfológiai különbségek felderítése mellett az állatokon magatartás teszteket is végzünk.

Témavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

Társtémavezető: Váczy Alexandra

Kísérletünk célja a különböző neuropeptidek retinoprotektív hatásainak vizsgálata. Bilaterális carotis communis lekötéssel (BCCAO) előidézett ischemias retinakárosodást vizsgálunk patkányokon. A műtétet követően az állatok szemébe, intravitreálisan különböző neuropeptideket (PACAP fragmensek, glucagon, secretin) juttatunk be, majd vizsgáljuk az esetleges retinoprotektív hatásukat. A klinikai felhasználás azonban ilyen formában nehezen kivitelezhető, ezért kísérleteink kiegészülnek a PACAP szemcsepp esetleges therapiás alkalmazhatóságára is. A másik vizsgálni kívánt téma a szemészetben viszonylag gyakori retinaablatio, melyet intravitreálisan bejuttatott hyaluronsavval idézünk elő, és vizsgáljuk a PACAP esetleges védő hatását, mind intravitreálisan, mind szemcsepp formájában. A kezelést követően szövettani feldolgozással vizsgáljuk a retina vastagságában és szerkezetében bekövetkező változásokat.

Témavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

Társtémavezető: Dr. Rivnyák Ádám

A PACAP (hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid) egy neuropeptid, amely komplex szerepet játszik a sejtkárosító hatások és neurodegeneratív betegségek elleni védelemben. Neuroprotektív hatását leírták Parkinson kór, Huntington kór és Alzheimer kór modellekben in vitro és állatkísérletes modellekben egyaránt. Célunk e hatások hátterében meghúzódó protein expressziós különbségek vizsgálata PACAP génhiányos és vad egerek különböző agyterületei között. Ehhez egy    tömegspektrometriás képalkotási technikát, a MALDI Imaging-et használjuk, mellyel közvetlen proteomikai vizsgálatot végezhetünk szövettani metszetek felszínéről. Az eredmények megerősítéséhez folyadékkromatográfiás-tömegspektrometriát és immunfluoreszcens festést használunk.

Témavezető: Dr. Tamás Andrea

Társtémavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

Munkacsoportunk több éve foglalkozik különböző klinikai minták PACAP szintjének meghatározásával radioummunoassay módszer segítségével. Kutatásaink során ki szeretnénk bővíteni azon humán vizsgálatokat, amelyek a PACAP-ot, mint biomarkert vizsgálják különböző neurológiai kórképekben (Parkinson-kór, sclerosis multiplex, chronicus fájdalom szindróma), neurotrauma, különböző malignus elváltozásokban, gyulladásos folyamatok, szív- és érrendszeri betegségek kapcsán. Vizsgálatainkat különböző Klinikákkal végezzük kollaborációban, így a hallgatónak lehetősége van az alapkutatáson kívül klinikai munkával is megismerkedni.  

Témavezető: Dr. Farkas József

Társtémavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

A terhesség alatti noxák súlyos következményekkel járhatnak a magzat korai illetve késői fejlődésére. Jelentős károsító hatás lehete a terhesség alatt az anya kábítószer használata.  Jelen TDK munka során a THC és más szerek korai fejlődésre gyakorolt hatásait szeretnénk részletesebben feltérképezni.

Témavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

Társtémavezető: Dr. Csutak Adrienn

Számos szer, illetve hatás képes a retinát védeni a különböző károsodásokkal szemben. Ezek tanulmányozására állatmodelleket (patkány, egér) használunk, melyekben különböző károsító hatásoknak tesszük ki a szemet (iszkémia-reperfúzió, chronikus iszkémia), majd a károsodás mértékét megpróbáljuk csökkenteni a vizsgált szerrel. Elektrofiziológiai módszereket (elektroretinográfia, vizuális kiváltott válasz) használunk a károsodott funkció vizsgálatára, szövettani és biokémiai vizsgálatokkal kiegészítve.
A hallgató munkánkhoz csatlakozva megtanulhatja a kísérleti állatok altatását, kezelését, elsajátíthat különdöző  állatműtéteket, elektrofiziológiai méréseket végezhet, részt vehet az adatok feldolgozásában és kiértékelésében, az eredményeit tudományos diákfórumokon bemutathatja.