Ez a PTE ÁOK új honlapja.  |  Vissza a régi honlapra

  Az egység összes munkatársa

Dr. Talián Csaba Gábor

Dr. Talián Csaba Gábor

PhD

egyetemi adjunktus

Biofizikai Intézet

Telefon: 36460

tanulmányi felelős - német nyelvű képzés

Az alábbi TDK témák témavezetője

Témavezető: Dr. Talián Csaba Gábor

A fehérjékbe tetszőleges helyre beépíthetők olyan aminosavak, amelyek fluoreszcens tulajdonságúak, de a természetben nem fordulnak elő. Így akár élő sejteken belül is specifikusan megjelölhetők egyes fehérjék, amelyek azután spektroszkópiai vagy fluoreszcens mikroszkópos módszerekkel közvetlenül vizsgálhatók. A módszer lényege leegyszerűsítve, hogy a módosítani kívánt helyre egy stop kodont ültetünk a génbe, és a rendszerhez olyan megváltoztatott tRNS-t adunk, amely ezt a stop kodont ismeri fel, és amelyet a fluoreszcens aminosavval kapcsolunk össze. Így a speciális aminosav csak a kívánt helyre épül be.

Célunk, hogy olyan aktin mutánsokat készítsünk, amelyek fluoreszcens aminosavat hordoznak eddig nem jelölhető helyeken. Ezáltal lehetővé válna az aktin molekulán belüli mozgások pontosabb mérése és feltérképezése különböző vizsgálati körülmények között. Ugyanakkor a jelölt molekulák in vivo sejtes kísérletekben az aktin morfológia változásainak a követésére is alkalmasak lennének. A munka során a fenti módszereken kívül molekuláris biológiai és eukarióta fehérje expressziós technikákat alkalmazunk.

Témavezető: Dr. Talián Csaba Gábor

Társtémavezető: Varnyuné Kis-Bicskei Nikolett

Az eukarióta sejtek mechanikai stabilitását egy belső vázrendszer (citoszkeleton) adja, amelynek egyik fő komponensét képezik az aktin filamentumok. Ugyancsak ezek a struktúrák felelősek a sejt mozgásainak jelentős részéért. Az aktin rendszert több száz szabályozó fehérje működteti, melyek nemcsak az aktin filamentum tulajdonságait szabják meg, hanem egymás tevékenységét is befolyásolják. A megnyúlt tropomiozinok a filamentumok oldalához kötődnek hosszirányban. Számos formájuk fordul elő egyazon sejttípuson belül is, aminek a jelentősége egyelőre kevéssé ismert. A gelsolin családba hasonló szerkezetű fehérjék tartoznak más-más funkcióval.

A gelsolin képes szétdarabolni a filamentumokat, illetve elősegíteni a képződésüket, vagy lezárni az egyik végüket. Az is ismert, hogy a tropomiozin és a gelsolin nemcsak az aktinhoz, hanem egymáshoz is képes kapcsolódni. Célunk, hogy megvizsgáljuk ennek a két fehérjetípusnak (valamint később a gelsolin család más tagjainak is) a kölcsönhatásait, illetve azt, hogy hogyan befolyásolják egymás szabályozó hatását az aktin filamentumra. Ezáltal megpróbálunk egy olyan molekuláris modellt felépíteni, amely egy lépéssel közelebb vihet ahhoz, hogy ennek a bonyolult rendszernek a működését megértsük. Munkánk során molekuláris biológiai eszközöket éppúgy alkalmazunk, mint fluoreszcens spektroszkópiai méréseket, vagy mikroszkópos képalkotást.